Ez a papír szinte mindenhol előírás, ezért nem is tart a nyelvvizsgacsalási botrány miatt sem "üzlete" válságba jutásától az a lapunknak nyilatkozó, okirat-hamisításon kapott férfi, akinek már "van neve a szakmában" – annyira, hogy nemrég már nem is hamis dokumentumot rendeltek tőle, hanem azt, hogy egy áldokumentumról állapítsa meg, milyen minőségű.

Arról már előzőleg beszámoltunk, hogy a március végén kipattant nyelvvizsgacsalási botrányban rendőrök és büntetés-végrehajtási dolgozó mellett ügyészek és neves ügyvédek is érintettek lehetnek, és az ügynek akár több száz, vagy ezer érintettje, gyanúsítottja lehet. Az, hogy a nyelvvizsgacsalás mennyire bevett üzletté vált, abból is látszik, hogy a lebukást az hozta, hogy csalást már nyíltan, szórólapon is hirdették. A szövevényes ügy nem egyszerűen a papírok hamisítására terjedt ki, hanem az érintettek a gyanú szerint kenőpénzért elintézték, hogy a csekély tudású vizsgázó is feltétlenül átmenjen a vizsgán.

Forrásunk, K. Tamás az illegális nyelvvizsgabiznisz másik ágán, az okirathamisításin dolgozott, és lebukása nem ebben a jelenleg folyó ügyben történt, hanem már korábban felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Így a lezárt ügye miatt többé-kevésbé szabadon nyilatkozott arról, hogy milyen módon működik ez az iparág. 

„Nem tartom bűncselekménynek az okirat-hamisítást, mert senkinek nem okozok kárt. Azok az emberek, akik fel tudják mutatni a sikeres vizsgáról szóló papírt, még ha az nem is igazi, el tudnak helyezkedni valahol. Ezzel pedig nem csak fizetőképesek lesznek, és csökken a munkanélküliek száma, hanem kikerülnek a szociális ellátó rendszerből is, ami hasznot hajt az államnak" – ad sajátos igazolást a törvénysértő pénzkeresetre K. Tamás.

Bizonyítványok, nyelvvizsgapapírok igény szerint

Tamás - saját története szerint - a kilencvenes évek eleje óta hamisít gimnáziumi, szakmunkás, szakközépiskolai, technikumi vagy OKJ-s végzettséget igazoló papírokat, gyárt le főiskolai és egyetemi diplomákat, illetve a már említett nyelvvizsga-bizonyítványokat. Azt mondja, személyi igazolványok készítésével kezdte a pályafutását, amelyet lopott autók megvásárlásához használtak fel a megrendelők.

Aztán bővült a kínálata, és még vadászfegyver-engedélyt is kértek tőle, de mint elmondta, ez a biztos lebukás lett volna, mert a legyártott okirat önmagában nem elég az engedély kiváltásához, ő pedig az ilyen esetekben inkább rögtön nemet mond. Emiatt nem vállalta soha jogosítványok gyártását sem, mert ha az igazoltatáskor a rendőr ellenőrzi az adatokat, akkor egyből rájön, hogy hamis irattal rendelkezik az autós. A visszautasított kérések ellenére is szépen maradtak ügyfelek és a férfi milliós havi jövedelemet tudott magának biztosítani.

Túry Gergely

„Minden közvetítőkön keresztül történik, akikhez ismerős ismerősének a barátjától érdeklődve lehet eljutni. Aztán amikor valaki leadja a 'rendelést', azonnal tisztázzák vele, hogy jobb vagy gyengébb minőséget akar-e, mert az befolyásolja az árakat. A jobb minőség az az eredeti papírt jelenti, amit nyomdából hoznak ki, és ha azzal bukik le valaki, nem nagyon tudnak vele mit kezdeni, hiszen ott vannak a papírban azok a jelek – UV lámpával látható fémszál és felirat –, amelyek miatt az eredetiséget nem nagyon lehet megkérdőjelezni. Legalábbis az elektronikus adatnyilvántartás előtti időkben szinte lehetetlen volt, az ilyen esetekben inkább arra gyanakodtak, hogy nem az okirattal van gond, hanem valamilyen adminisztrációs hiba történt, és azért nem került be például egy bizonyítvány száma a rendszerbe.

A gyatra minőség kifogásolható

Egy ilyen, abszolút hitelesnek tűnő papír néhány százezer forintba kerül, attól függően, hogy hány közvetítőn keresztül jut el a megrendelés a hamisítóhoz. A nem nyomdai papírra készülő hamisítványért 120-140 ezer forintot kell kiadni, amiből 20-30 százalék a közvetítő része. A kiadott összegért annyi garancia jár a vevőnek, hogy a nem megfelelő minőségű álokirat esetén reklamálhat.

A különböző bizonyítvány és diplomák mintáit – jegyezte meg Tamás – adathordozón is árulják egyébként, ám míg 2006-ban 450 ezret kértek a „pakkért”, tavaly másfél millió forintot kóstált. Szerinte teljesen felesleges az ilyen célú beruházás, vallja a hamisító, mivel olyan sokan vannak ezen a piacon, hogy a winchester megvétele nem térülne meg. Tamás szerint a lebukás veszélye még "a nem tuti hamisítványokkal is kicsi". Azokra a munkakörökre, ahol magas szintű nyelvtudás kell, ma már nem nagyon lehet úgy bekerülni, hogy nem beszéli a nyelvet az ember. Ahol meg nincs szükség a nyelvtudásra, ott nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy ellenőrizgessék, hogy igazi vagy sem az iskolai végzettségről szóló papír vagy a nyelvvizsga. Tamás szerint ráadásul ha mégis lebukik valaki, azt a munkaadó sem veri nagydobra, hiszen az számára is kínos lehet.

Egy laikus, így egy egyszerű munkaügyes csak a nagyon rossz minőségű álbizonyítványt szúrhatja ki – állítja K. Tamás –, mert az okirat-hamisítók figyelnek arra is, hogy a hamis papír kiállítási dátumának megfelelő formájú és tartalmú bizonyítvány- és diplomamintákat használjanak. Azokat ugyanis időnként, úgy hat-hét évenként megváltoztatják. Ennek ellenére a „szakember” találkozott olyan minőségű papírral, amit – ahogy mondta – még egy BKV-ellenőrnek sem adott volna oda. Tamás "ügyes módszernek" tartotta, hogy a mostani botrány vezetői pénzért előre kiadták a feladatokat és engedték a vizsgázóknak a puska használatát, a szóbelin pedig könnyen átengedték őket. Így teljesen hivatalosan jutottak az elegendőnél kisebb tudással nyelvvizsgához.

"Ha kell, a nyelvtudást előbb-utóbb úgyis megszerzik valódi papír nélkül is" – mondta Tamás. Mint az a politikus is, akinek több évvel ezelőtt a diplomája miatt volt sürgető egy középfokú nyelvvizsga megszerzése. Tamás révén ez is sikerült is neki. Az okirat-hamisító hangsúlyozta, a közismert emberrel soha nem találkozott, de egyedi neve alapján csak egyvalaki jöhetett szóba. A történetnek szerinte "ma már azért sincs jelentősége, mert az illető jelenleg külföldön dolgozik". Többször előfordult, hogy hivatalos személyek, többek között rendőrök kértek tőle rokonaiknak, ismerőseiknek vagy barátaiknak hamis bizonyítványokat, diplomákat. Hogy kikről van szó, nem árulta el. De ő az "ügyfelekről az eltelt évek alatt nem vezetett listákat".