A szabályok egyáltalán nem szólnak arról, hogy egy pártnak vagy jelöltnek be kell-e számolnia a bevételeiről és kiadásairól a kampány után - írta Alexa Noémi, a szervezet ügyvezető igazgatója legújabb blogbejegyzésében.

Arról sem szól a jogszabály - tette hozzá -, hogy ki és miként ellenőrzi a politikusokat, illetve az esetleges törvénysértésnek mi a következménye.

Helyteleníti a szakértő azt is, hogy ötmillió forint lesz a "költési korlát" jelöltenként, és ebből egymillió forintot ad az állam hitelkártyán, azaz szerinte csak ez utóbbi összeget lehet ellenőrizni.

Az ügyvezető igazgató nehezményezi azt is, hogy a választási eljárásról szóló törvény hatálya az 50 napos kampányidőszakra terjed csak ki, "hogy előtte ki, miből és hogyan kampányol, magánügy".

A választási eljárásról szóló törvény csak a jelöltek és a pártok kampánytevékenységét szabályozza, ugyanakkor a kormánynak és az önkormányzatoknak semmi nem tiltja, hogy közpénzből kampányoljanak - tette hozzá.

Rámutatott, nem szabályozza a törvény a kampányeszközök közül a választási gyűlések, a közvetlen megkeresések és a plakátok, köztük az óriásplakátok pénzügyeit, sem a kampányidőszakban, sem pedig előtte.

Alexa Noémi egyetértően állapította meg, hogy a sajtótermékekben megjelenő politikai hirdetések szabályozása "meglepően - és nagyon helyesen - szigorú", mert aki ott akar hirdetni, csak a sajtóorgánumok által közzétett listaáron teheti meg. Sajnálatát fejezte azonban, hogy nem lehet ugyanezt a szabályt az óriásplakátokra is alkalmazni.

A politikai reklámmal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy azt ingyen csak a közszolgálati médiumokban lehet sugározni, a kereskedelmi médiában viszont csak az európai parlamenti választásokon, az országgyűlési választásokon nem, szerinte ez a szabály "súlyosan sérti az esélyegyenlőséget", és nem egyeztethető össze az uniós választásokra vonatkozó szabályokkal.

A parlament április 8-án módosításokkal fogadta el ismét a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját - az államfő beadványa nyomán - januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.