A vidékfejlesztési tárcánál másfél órás egyeztetést folytattak a kormány április végi döntése alapján a károsult gazdálkodók képviselőivel a segítségnyújtás konkrét lehetőségeiről. Czerván György a pénzügyi segítség konkrét összegéről még nem beszélt, mint mondta, annak részleteit most dolgozzák ki a tárca szakértői.

Az államtitkár szerint a vidékfejlesztési tárca olyan megoldást szeretne kínálni a Hajdú-Bét károsultaknak, amely valódi, gyors és hatékony megoldást jelent számukra. 

Ónódiné Demeter Éva, a károsult gazdálkodók és családok képviselője arról beszélt, hogy mintegy 500 családot érintett a Hajdú-Bét felszámolása. Az érintett családok közül 100 állt közvetlenül kapcsolatban a céggel. A Hajdú-Bét beszállítóinak kára szerinte elérte a 10 milliárd forintot, ebből az összegből a kis- és közepes vállalkozások mintegy 1,3 milliárd forinttal részesedtek. A kistermelők kára pedig mintegy 200 millió forintra rúg.

A debreceni központú Hajdú-Bét egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt. A víziszárnyas-termékek előállításában pedig európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett. 

Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére. Ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis Rt., amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. A Hajdú-Bét mérlegét 2001-ben ismét sikerült eredményessé tenni. A 2003-ban kialakult, legfőképp a víziszárnyas-piac szereplőit sújtó válság azonban különösen súlyosan érintette a vállalatot. A cég nem tudott fizetni a beszállítóknak, és önmaga ellen kért felszámolást.

A vidékfejlesztési tárca most tárgyalni hívta a 10 évvel ezelőtt kisemmizett gazdákat, és a szaktárca "újranyitja a Hajdú-Bét aktáit" – jelentette be szintén kedden tartott sajtótájékoztatóján Hoppál Péter.

A Fidesz szóvivője azt mondta, álláspontjuk szerint a Hajdú-Bét ügyét "elsumákolták", és az 500 károsult magyar család pénzét – 6 milliárd forintot – offshore cégeken keresztül kimenekítették. Emlékeztetett arra is, hogy ekkor a Hajdú-Bét a Bajnai Gordon vezetése alatt álló Wallis-cégcsoport tulajdonában volt, és bár Bajnai Gordon mindig tagadta, hogy tudatos lett volna a Hajdú-Bét csődje, de ezt az érintett családok "nehezen hiszik".

Hoppál Péter arról is beszélt, hogy a Fidesz szerint erkölcsileg nincsen lezárva ez az ügy, ezért remélik, hogy a VM által most elindított tárgyalások segítik feltárni az ügy részleteit.

Emlékeztetett arra is a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Alapítvány a Hajdú-Bét egykori elnökének tulajdonában álló irodát bérel, valamint egy másik volt Wallis-vezető támogatásával folytatja plakátkampányát a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM szövetség. A Fidesz éppen ezért azt kérdezi Bajnai Gordontól: "erkölcsösnek tartja-e, hogy a kisemmizett magyar családok pénze járul hozzá a kampányához?"

A rezsim közpénzen terjesztett hazugságokkal igyekszik elfedni a katasztrofális kormányzását, és kormányzati hatalmával visszaélve, adóforintokból finanszírozva igyekszik levadászni Orbán Viktor kihívóját, Bajnai Gordon válságkezelő miniszterelnököt – reagált Hoppál Péter szavaira az Együtt–PM szövetség. A Hajdú-Bét-ügy politikai hátsó szándékból való újraértelmezése is ennek a negatív kampánynak a része. A hazugság azonban nem válik igazsággá attól, hogy százszor elismétlik – írták.

Az igazság az, hogy Bajnai Gordon másfél évvel azt követően került a Wallis Zrt.-hez, Magyarország egyik vezető magánvállalkozásához, hogy a cégcsoport beruházott a Hajdú-Bétbe. Bajnai Gordon a Wallis vezetőjeként közvetlenül nem vett részt a Hajdú-Bét irányításában, üzletpolitikájának alakításában: soha nem volt a Hajdú-Bét vezetője vagy igazgatósági tagja – ahogy azt a Hajdú-Bét-ügy "eltérítése" óta több bírósági ítélet is kimondta – olvasható az Együtt–PM közleményében.