Kormánypárti öninterpelláció

A KDNP-s Tarnai Richárd alákérdezését nem közvetítjük.

Elriasztották a fiatalokat az egyetemekről?

Két év alatt 45 ezer fővel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, ami a jobbikos Farkas Gergely szerint a kormány kapkodó oktatáspolitikájának eredménye, amelyben a kormányfő személyes véleménye alapján kap vagy nem kap állami finanszírozást egy szak. Sikerült tízezreket elriasztani a tanulmányoktól, de sokakat csak a hazai intézményektől, a legjobbak inkább külföldre mennek – mondta a képviselő, aki szerint nem igaz, hogy a drasztikus visszaesést a demográfiai folyamatok okozzák. Mikor fejezik be az ámokfutásukat? – kérdezte Farkas.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szerint ő lenne az első, aki tiltakozna, ha úgy történnének a dolgok, mint azt a képviselő állítja. A számok szerinte azt mutatják, hogy az érettségizők egy része eleve esti tagozaton végez, mások pedig szakközépiskolában. Az államtitkár arra kérte a képviselőt, olvasson tanulmányokat, amelyekből kiderül, milyen a demográfiai szerkezet. Megszorítások vannak ugyan – ismerte el Klinghammer –, de rengeteg pályázati forrás van, amiből lehet fejleszteni.

Szokott ön a vizsgákon kívül is fiatalokkal beszélgetni? – kérdezte Farkas Gergely, aki nem fogadta el a választ. A parlamenti többség viszont elfogadta azt.

Felszámolás vagy űrkutatás?

Most a felszámolói piacot osztják újra – jelentette ki a szocialista Gúr Nándor, aki szerint nem számít, hogy kik a szakértők, kik végezték eddig ezt a tevékenységet. A képviselő azt kifogásolja, hogy megpályáztatták a felszámolói pozíciókat, de visszavonták a pályázatot, Gúr szerint azért, mert nem volt elég fideszes jelentkező. A képviselő attól tart, hogy az új pályázatra csak nagyon rövid idő van, az értékelést pedig szubjektív szempontok alapján végzik majd.

Ennyi erővel az űrkutatásról is beszélhetett volna – fitymálta le a képviselő felszólalását Rétvári Bence államtitkár, aki sokszor emlegette a Hajdú-Bét ügyét, és gúnyosan azt mondta: eddig grál lovagok végezték a felszámolói munkát. A pályázat Rétvári szerint teljesen átlátható, bárki tájékozódhat a közlönyből. Új pályázatra az államtitkár szerint azért volt szükség, mert nagyon hasonló, egy kaptafára készített pályázatok érkeztek, így nem lehetett rangsorolni azokat.

Gúr nem fogadta el a választ, mert szerinte a felszámolók esetében ugyanazokat a maffiamódszereket alkalmazzák, mint korábban a trafikok ügyében. A parlamenti többség viszont igennel voksolt.

Még idén eltűnik a Margit körúti szörny

A kormánypárti öninterpellációkat nem szoktuk közvetíteni, de Láng Zsolt II. kerületi fideszes polgármester olyan témában kérdezett, amiről korábban már írtunk: arról érdeklődött, mikor bontják le a budapesti Margit körúton álló szocreál irodaházat, a gazdasági minisztérium nyolcemeletes épületét, ami állítólag nem engedi átszellőzni a környéket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában azt mondta: a kormány már döntött a bontásról, de nem csak a minisztérium épülete áll az érintett területen. Az utolsó bérleti szerződés június végén jár le, még ebben az évben megszűnhet az osztatlan közös tulajdon, és év végéig kiadhatják a bontási engedélyt. Láng Zsolt elfogadta a választ, és külön gratulált Vargának, akinek a hét végén kisfia született.

Magyar vs. Budai – sokadszor a földtörvényről

A trianoni béke és a készülő földtörvény közt von párhuzamot a jobbikos Magyar Zoltán, aki szinte minden ülésen felveti a magyar föld ügyét. Kinek az érdeke, hogy egy cég 1800 hektárt birtokolhasson, mindenféle foglalkoztatási kötelezettség nélkül? – kérdezte a képviselő, aki szerint a kormánynak be kellene ismernie, hogy a "sunyi módon" módosított törvényjavaslat nem a magyar gazdákat, hanem a Fidesz holdudvarába tartozó érdekeltségeket támogatja.

Budai Gyula államtitkár szerint a képviselő semmi újat nem mondott, két hónapja ugyanazt hajtogatja. Budai visszautasította a képviselő állításait, szerinte az elmúlt húsz évben ez a kormány tette a legtöbbet a magyar föld megvédéséért, és hogy a föld 80 százaléka a kis és közepes gazdák kezében legyen.

Magyar Zoltán szerint egy 1800 hektáros gazdaság óriási, hiába próbálják kicsinek beállítani. A képviselő nem fogadta el a választ, de a parlamenti többség igen.

Elvették-e az asztmás gyerekek pénzét?

Következnek az interpellációk. "Miért nem ismerik be végre, hogy beteg gyerekektõl vették el eddigi támogatásaikat?" – kérdezi sokadszor az asztmás gyerekek ellátásáért aggódó szocialista Pál Béla, aki szerint eddig mindig kitérő választ kapott a kormány részéről. Hiába ígérték, nem születtek meg ezeknek a betegeknek az ellátásáról szóló rendeletek, illetve nem pontosították, ki számít tartósan betegnek, így kinek jár emelt összegű családi pótlék. "Mikor vonja vissza a kormány ezt a gyalázatos rendeletet?" – kérdezte a képviselő.

Szócska Miklós államtitkár szerint már sokszor elmondták, hogy nem vették el az emelt összegű családi pótlékot, mert az a tényleg súlyosan beteg vagy fogyatékos gyerekek után jár. A kifogásolt rendeletmódosítás csak – a szakma kérésére – pontosan és méltányosan megszabja, mikor számít súlyosnak a betegség, mikor ró olyan többletterhet a szülőre, ami után jár a magasabb támogatás. Annak pedig, aki a kezelés mellett tünetmentesen élhet, nem jár a magasabb összeg.

A képviselő nem fogadta el a választ, szerinte nem véletlen, hogy már 17 ezren írták alá az érintett szülők által indított petíciót. A parlament 209 igen szavazattal 69 ellenében elfogadta a választ.

Egy hét alatt törvény lesz a Varga-csomag

Kövér László bejelentette, hogy a legújabb megszorító csomag két törvényjavaslatára a kormány sürgős tárgyalást kért, egyben kezdeményezte a rendkívüli ülésszak meghosszabbítását június 28-ig. Miután a parlament 224 igen, 68 nem és egy tartózkodó szavazattal támogatta a sürgősséget, az általános viták még hétfőn, a részletes viták kedden lesznek, szavazni pedig a jövő héten fognak róluk. Hasonló lesz a menetrend a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló, 2013-ban elfogadott törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ügyében.

Pálffy a szabadságról meditál

Emléknapok sorjáznak a kalendáriumban előttünk – mondta a KDNP-s Pálffy István, aki egyebek mellett június 19-ére, a magyar függetlenség napjára kívánt emlékezni (1991-ben ezen a napon vonultak ki a szovjet csapatok Magyarországról). Pálffy szerint ugyanakkor hiába vonultak ki az idegen csapatok, a szocialista kormányok miatt gazdaságilag nem lettünk teljesen függetlenek, illetve túlzott engedményeket tettek az EU felé. A képviselő felszólalásába még belekeverte az alaptörvényt, az IMF-et és a túlzottdeficit-eljárást is, és azzal fejezte be, ideje elgondolkozni azon, hogy mihez kezdünk azzal a mozgástérrel, ami hamarosan megnyílik előttünk.

Kontrát: a Jobbik kétarcú politikát folytat

Kontrát Károly államtitkár szerint a kormány nemzeti ügynek tekinti a rend helyreállítását, és nagyon sajnálja, hogy a Jobbik nem szavazta meg a szigorú törvényeket. Ez azt bizonyítja, hogy a Jobbik kétarcú politikát folytat, miközben számon kéri a közbiztonságot, nem támogatja az ehhez eszközként szolgáló törvényeket. Az árvíz idején elkövetett bűncselekmények elkövetőit mind elfogták, és már ki is szabták rájuk a súlyos büntetéseket – mondta Kontrát, aki szerint a börtönökben már az elítéltek 70 százaléka dolgozik, és a cél a büntetés-végrehajtás teljes önellátása.