szerző:
Zubor Zalán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A szúnyogokon kívül szinte minden más repülő rovart is elpusztít a szúnyogirtáskor szétszórt permet. Bár a szórást a méhek megkímélése érdekében elvileg csak szürkület után szabad elvégezni, méhészek mégis veszteségekre panaszkodnak. Lenne biztonságosabb megoldás, de az előzetes kutatást igényelne, amire nincs pénz.

Ártalmatlan és kifejezetten hasznos rovarokat, köztük védett fajokat és méheket is elpusztíthat a kötelező szúnyoggyérítés. Az MTA egy tanulmánya szerint a széles körben használt vegyi szúnyogirtás során minden elpusztított szúnyogra 99 egyéb rovarfaj jut. Magyarországon jelenleg szinte mindenhol csak a különféle, légi vagy földi permetezéssel szétszórt méreganyagokat használnak a szúnyogok ellen, amelyek melegvérűekre veszélytelenek, azonban számos más rovarfajt is elpusztítanak. Szakértők szerint hosszú távon környezet- és költségkímélőbb lenne a biológiai szúnyogirtás, ennek bevetése azonban előzetes terepfelmérést igényel és költségesebb is.

Szőnyegbombázás

Magyarországon 49 csípőszúnyog (Culicidae) faj él, és a hazai éghajlaton egyetlen hektár vizes területen akár százmillió szúnyog is kifejlődhet. Jellemzően nyár közepére, főként nagyobb állóvizek körül szaporodnak el súlyos mértékben a szúnyogok, de rendkívüli szaporulat lép fel áradások után, az utóbbi populációk irtását a katasztrófavédelem végzi, az évente szokásos gyérítést viszont az önkormányzatok vállalják, mint kötelező egészségügyi feladatot.

Rengeteg van belőlük, de nem csak ők pusztulnak a vegyszerektől
©

Hazánkban leggyakrabban az úgynevezett piretroidok, a rovarporvirág (Chrysanthenum cinerariaefolium) természetes hatóanyagának szintetikus változatait használják vegyi szúnyogirtásra, amelyeket repülőről vagy földi járművekről szórnak szét. Ezek az anyagok melegvérűekre nem veszélyesek, veszélyt jelentenek azonban számos repülő rovarra és vízi élőlényekre. Utóbbi miatt a vízben élő szúnyoglárvák helyett csak a már kifejlett szúnyogok (imágók) ellen használják, ezzel azonban számos egyéb rovart is elpusztítanak. Az MTA egy tanulmánya szerint az összes elpusztított rovarnak csupán 1 százalékát teszik ki a csípő szúnyogok.

Máshol már bevált a biológiai hadviselés

A környezetkímélőbb és egyes körülmények között hatékonyabb, úgynevezett biológiai gyérítő módszert már az 1970-es években kifejlesztettek, de Magyarországon ma is csak elvétve használják. Az úgynevezett BTI (Bacillus thuringiensis var. israelensis) baktériumot 1976-ban fedezte fel Joel Margalith izraeli kutató, aki hamar rájött, hogy a kórokozó szinte minden csípő szúnyogfaj lárvájára veszélyes, más rovarokat – köztük nem vérszívó szúnyogokat – viszont nem támad meg. A „biológiai fegyvert” azóta sikeresen alkalmazták a malária visszaszorítására, felfedezéséért Margalith-et a rangos környezetvédelmi érdemrenddel, a Tyler-díjjal tüntették ki.

Ezt a módszert Magyarországon korábban is csak elvétve alkalmazzák, az elmúlt években pedig visszaszorult az alkalmazása. Júniusban Széll Bernadett LMP-s képviselő a parlamentben javasolta a biológiai gyérítés elterjesztését, elsősorban az árvíz sújtotta elárasztott területeken. A hvg.hu kérdésére a képviselőnő azt mondta, „mindig célszerű olyan megoldást választani, ami legkevésbé avatkozik be a természet rendjébe, a vegyszeres gyérítés miatt azonban minden egyes szúnyog mellett 99 másik rovar, köztük védett rovarfajokat is elpusztulnak.” Szerinte a gyérítést sok helyen rosszul időzítik, túl korán kezdenek permetezni, amikor a szúnyogok még ki sem fejlődtek. Ezért szükség lenne a környezetvédelmi hatóságok bevonására, akikkel az önkormányzatokkal közösen találhatnák meg a leghatékonyabb megoldást.

Hozzátette, hogy „nincs általános recept szúnyoggyérítésre” mindenhol helyi viszonyokat kell figyelembe kell venni. Nem mindenhol a biológiai módszer a leghatékonyabb, sőt annak is lehetnek környezeti kockázatai. „Ha a jövőben valahol a biológiai védekezést alkalmazzák, mindenképpen szükség lesz a környezetvédelmi hatóságokkal való együttműködésre, hiszen a módszer használatához muszáj alaposan feltárni a szúnyoglárvák élőhelyeit” – mondta.

Csapdában a méhészek

A vegyi szúnyoggyérítést a törvények értelmében úgynevezett „méhkímélő technológiával” kell végezni, vagyis a mérgeket csak a szürkület után, alacsony koncentrációban szabad szétszórni. Így a vegyszerek a nappal aktív méhekre már nem veszélyesek, mivel addigra szétoszlanak, csak a szürkületkor és éjszaka repülő szúnyogokat tizedelik meg.

Ennek ellenére méhészek több helyen is a méheik pusztulására panaszkodtak a szúnyogirtás után. Szabó György gödöllői méhész a hvg.hu-nak azt mondta, a szúnyogirtás közegészségügyi feladat, ezért a helyi önkormányzatok szervezik, és hogy mennyire vannak valójában tekintettel a méhekre, az gyakran attól függ, hogy a polgármester milyen viszonyban van a méhészekkel. Mint mondta, Gödöllőn 2-3 évvel ezelőttig végeztek biológiai gyérítést, amelyet nemrég anyagi okokból felváltott a kémiai irtás.

©

„Abszolút csapdahelyzetbe kerülnek a méhészek a szúnyogidényben, a gyérítés garantált veszteséget jelent, amiért semmilyen kártérítést nem kapnak. A permetezés előtt ugyan kapnak figyelmeztetést, hogy elvigyék a szórástól öt kilométeres távolságra a méhkasokat, ez akár százezres költséget is jelenthet, hiszen a legtöbb méhésznek ehhez teherautót és rakodómunkásokat kell fizetnie. A nyári melegben pedig nem lehet bezárni a kaptárokat, mert azt nem bírnák ki a méhek.”

"Nem volt rá igény"

„Fajlagosan drágább a biológiai ritkítás, de hektárarányosan hatékonyabb” – mondta a hvg.hu-nak Imre Lajos, a légi gyérítéssel foglalkozó Forgószárny Kft. tulajdonosa. „A preventív biológiai gyérítésnél jóval kisebb területre, a szúnyoglárvák élőhelyére kell koncentrálni a hatóanyagot, így az hiába drágább a hagyományos vegyi permeteknél, jóval kevesebb mennyiséggel is elérhető ugyanaz a hatás sokkal kisebb környezetterheléssel.” A vállalat, amely a már említett BTI-hatóanyagú szert használja, főként a Duna középső részén fekvő településeken végzett gyérítést. Ezeken a területeken a hagyományos vegyi permetek nem használhatók a sűrű növényzet miatt, a granulátum formájában szórt BTI viszont át tudja törni a fák lombozatát.

„A szórás előtt persze feltárásra van szükség, fel kell kutatni, hol vannak azok az állóvizek, ahol a szúnyogok kifejlődnek. Ez nagyon precíz munkát igényel, mert már egész kis vízterületen, de nagy mennyiségben megélhetnek a szúnyoglárvák.” Imre Lajos hozzátette: „a biológiai szúnyogirtás önmagában nem elegendő, egy területen a leghatékonyabb, ha a kémiai módszerrel együtt használják. Viszont ma Magyarországon problémát jelent, hogy rendkívül aránytalanul használják a két módszert, a kémiailag kezelt területekhez képest csak néhány százalék az a terület, amit biológiailag is kezelnek. Ezért is kezdtünk el mi is biológiai gyérítéssel foglalkozni, mert úgy gondoltuk, az önkormányzatoknak lesz erre igénye, azonban ez másképp alakult.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Szúnyogtérkép: a franciák ellenőrizhetik, hol csípnek

Interaktív szúnyogtérkép segíti Franciaországban azokat, akik olyan helyre akarnak menni nyaralni, ahol kevés a szúnyog. A szúnyogtérkép a neten tekinthető meg, állandóan frissül és hasonló egy időjárási helyzetképhez.

MTI Itthon

Tizedelik a szúnyogokat a Dunakanyarban

Zajlik az árvíz utáni szúnyoggyérítés a Dunakanyarban is, a helyiek csütörtökön is számíthatnak a sárga repülőgépek és a földi szúnyogmentesítő járművek megjelenésére - közölte a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a honlapján.

MTI Itthon

Indul a második csata a szúnyogháborúban

Pénteken megkezdődik és egy héten át tart a szúnyoggyérítés második, gyorsított üteme a dunai árvíz által érintett területeken - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) csütörtökön a honlapján.

MTI Itthon

Budapesten holnap kezdik irtani a szúnyogokat

Tart a dunai árhullám levonulását követő szúnyoggyérítés - olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) honlapján. Eszerint a szúnyogirtást a Duna teljes magyarországi szakaszán, az árhullám levonulásának ütemében hajtják végre a szakemberek, a tervek szerint június 25-éig.

Új találmány a mesterséges vér, bármilyen vércsoportú ember kaphatja

Új találmány a mesterséges vér, bármilyen vércsoportú ember kaphatja

Karácsony: November elején alakulhat meg a Fővárosi Közgyűlés

Karácsony: November elején alakulhat meg a Fővárosi Közgyűlés

Több mint szigorú ez az 1200 lóerős Jeep Grand Cherokee

Több mint szigorú ez az 1200 lóerős Jeep Grand Cherokee

Elég látványos autókkal tért vissza a Tesla a Nürburgringre

Elég látványos autókkal tért vissza a Tesla a Nürburgringre

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz

Életfogytiglant kapott a cellatársát halálra kínzó három férfi

Életfogytiglant kapott a cellatársát halálra kínzó három férfi