Hiába a százmilliók az irtásra, belefulladunk a pollenbe
Több mint 30 ezer közmunkás irtja több százmillióból a parlagfüvet évente. A hanyag földhasználókra tavaly 103 millió forintnyi büntetést vetettek ki, a belügy idén három kaszálást rendelt el, mégis egyre több az allergiás. Lenne alternatív megoldás, de ez a közmunka visszaesésével járna, amit a kormány nem vállal fel.
Július elsejétől komoly bírságra számíthat, aki nem írtja ki területén a parlagfüvet. Egy 2008-as törvény ugyanis kimondja, hogy a földhasználók kötelesek „az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”
Aki a törvény előírásainak nem tesz eleget, az 15 ezertől 5 millió forintig terjedő bírságot kaphat. És a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal már májusban figyelmeztetett: az idei sok csapadék, a magas belvíz miatt egyes területeken kipusztult a növényzet, a száradás után gyomosodás várható, így a szántóföldeken már hamarabb jelentek meg a gyomnövény csíranövényei, és idén erősebb is lehet a pollenszennyezettség.
Százmilliós kiadások egy gyom miatt
Ám a büntetés sem jelent tökéletes megoldást a legfőbb allergén növény terjedése ellen. Az elmúlt évben 100 millió forintnál nagyobb büntetést szabtak ki a fertőzött földek tulajdonosaira, ennek ellenére a Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott adatok alapján 66 közepesen, illetve erősen szennyezett kistérség volt tavaly az országban, ahol közmunkaprogrammal igyekeztek irtani a növényt.
A földhivatalok 2012-ben az ellenőrzött 4,1 millió hektárnyi mezőgazdasági területen 4550 hektár nagyságú parlagfűvel fertőzött foltot derítettek fel. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken viszonylag sűrűn nőtt az emberek millióinak komoly egészségügyi gondokat okozó, Amerikából behurcolt növény.
A hatóságoknak tavaly több mint kétezer esetben kellett úgynevezett növényvédelmi bírságot kivetniük, melynek összértéke 103,8 millió forint volt. A közvélekedéssel ellentétben nemcsak a parlagon hagyott földeken, az üres telkeken burjánzik a parlagfű, hanem a bevetett táblákban is. A hatóságok tapasztalatai szerint a legnagyobb felületen a napraforgó- és kukoricatáblákon okoz gondot a növény, elsősorban olyankor, amikor nem elég hatékony a gyomirtás.
Ha fertőzöttnek találják a területet, felszólítják a földhasználóját, hogy irtsa ki a parlagfüvet, amennyiben nem történik meg, akkor úgynevezett közérdekű védekezés, magyarán, kényszerkaszálás következik, azaz a hatóság kiírtatja közmunkásokkal vagy egy erre szakosodott vállalkozóval a gyomnövényt. Az utóbbi esetben a tulajdonos rosszabbul jár, hiszen nemcsak a bírságot, de a védekezés, kiszállás költségeit is meg kell fizetnie. Tavaly a VM szerint a bírság mellett, 1813 esetben - a védekezés költségeire - összesen 18 millió forint munkadíj megfizetéséről rendelkeztek az igazgatóságok.
A legnagyobb büntetésre az üresen hagyott telkek, földek használói számíthatnak: ha a növény beteríti a terület felét, akkor a maximális bírságot lehet kivetni. Viszont, ha a kiszállás költségeit is beszámolják, akkor 5 millió felé is mehet a bírság.
Vágd a növényt, ne siránkozz!
Az előző évek tapasztalata alapján várhatóan idén augusztus 20-26. között számíthatnak a legnagyobb dózisra az allergiások: ezekben a napokban tetőzik a parlagfű pollenkoncentráció, ezért szükséges a megelőzést a javasolt időpontokban elvégezni.
Egy tavaly készült, a kormányhoz is eljutatott tanulmány szerint kevesebb pénzből is kihozható lenne az éves irtás, ám így kevesebb közmunkást kellene befogni, amit a kabinet nem vállal fel. A parlagfű irtása ugyanis a második Orbán-kormány által támogatott közmunkaprogramok kiemelt eleme, melynek keretében érdemi munkát lehet adni a közmunkásoknak. A pollenkoncentráció tetőzését szem előtt tartva a közmunkaprogramokért felelős Belügyminisztérium három időpontot ütemezett be a kaszálásra: május 13-17-ét, június 24-28-át, valamint július 22-26-át.
Tavaly a parlagfű-mentesítési feladatokba bevont közfoglalkoztatottak száma 32 ezer fő volt. A felhasznált pénzügyi keret pedig 318 millió, amiből 3744 hektárnyi területet tisztítottak meg. Idén már július utolsó hetében több közmunkás irtotta a parlagfüvet, mint 2012-ben: a VM szerint az első ütemben 33 ezer embert és 5501 hektárt vontak be.
| Kasza helyett |
A parlagfű az első világháború idején már megjelent hazánkban az Osztrák-Magyar Monarchia kikötőiből fertőzött gabonaszállítmányokkal. Robbanásszerű terjedése a második világháború végén, 1945 után indult. Az Ambrosia nemzetség mintegy 40 faja közül hazánkban az ürömlevelű parlagfű fordul elő. A növény átlagosan 120-140 centiméter magas, dúsan elágazó, erőteljes növekedésű, a nyárutói egyévesek csoportjába tartozik. Hazai vizsgálatok alapján egy fészekvirágzatban átlagosan 17 porzós virág található, egyenként 7000 db pollennel, azaz egyetlen fészekvirágzatból 119 ezer pollen szóródhat ki. A növény rendkívüli alkalmazkodó képességgel rendelkezik, szinte mindenhol előfordul. A Kárpát-medence ökológiai viszonyai különösen kedvezőek a terjedésére, könnyen elnyomja a vele társulásban élő más növényfajokat és jó szárazságtűrő. A magvak sokáig megőrzik életképességüket, mélyebb talajban még 39 év után is találhatunk életképes magokat. Hazánkban nincs számottevő természetes ellensége. 2012-ben azonban megjelent Mezőtúron, a parlagfű-fogyasztó bagolylepke. Ez a bagolylepke faj Észak-Amerikában őshonos és neki köszönhető, hogy ott a parlagfű nem okoz gondot. Ukrán szakemberek, az 1967-es években, a parlagfű biológiai megfékezésére betelepítették, a Fekete tenger keleti partvidékére. Ott ugyan megtelepedett, de nem hozott látványos sikert a parlagfű visszaszorításában. |
Olcsóbban is kihozható
Egy tavaly megjelent tanulmány szerint viszont ennél olcsóbban, jóval kevesebb munkával hatékonyabban lehetne fellépni a parlagfű terjedése ellen.
A módszert ismerő Kerékgyártó István, tiszaújvárosi Városgazda Kft. ügyvezető igazgatója szerint a leghatékonyabb megoldás tarlóhántás vagy vegyszeres védekezés, amivel a gazdálkodók elkerülhetnék a bírságot és a gyommagvak szétszóródását. Csakhogy erre nincs mindig lehetőség, ezért máig a legelterjedtebb védekezési módszer a kaszálás, ami nem jelenti a növény teljes kipusztítását. A kaszálást követően az alsó levelek rügyeiből a növény több szárat növeszt, így gyakran nagyobb egyedek fejlődhetnek ki a korábbinál.
A Kerékgyártó által idézett tavalyi tanulmány szerint – melynek állításait több szakember is osztja – a törvényben meghatározott júniusi, túl korai kaszálás miatt még kétszer, augusztus és szeptember hónapokban is be kell avatkozni. A parlagfű hímvirágzásának kezdete július vége, augusztus eleje, a pollenszórás pedig augusztus közepén, végén kezdődik.
Kerékgyártó a hvg.hu-nak azt mondta, érdemes lenne megfontolni a június 30-i kötelező kaszálási időpont július 31-re történő módosítását. Így a második kaszálást szeptember közepe előtt lehetne elvégezni, harmadikra pedig nem lenne szükség. Ezekben az időszakokban „kicsi a növények regenerálódási képessége, ezért a szeptember elején elvégzett második kaszálás kielégítő porzós virágzatot és a termős virágszám csökkenését eredményezi”.
A szakmai dokumentumot állítása szerint megkapta a Vidékfejlesztési Minisztérium is, de a tárca nem támogatja az elképzelést. A hvg.hu-nak küldött válaszlevél szerint „Ha a földhasználó július végén mentesíti a területét a parlagfűtől, augusztus közepére már összefüggő gyomtenger alakul ki és a parlagfű virágbimbója is kialakul”, így nem támogatják a kutatásokkal alátámasztott tanulmányban megfogalmazott javaslatot. Más kérdés, hogy ezáltal romlanának a foglalkoztatási adatok, mert kevesebb közmunkást kellene bevonni a munkába.
Üröm az örömben |
Az allergén növények közül az elsőszámú közellenség a parlagfű. Ez az egyedüli gyomnövény, aminek a jelenlétét hatóságok ellenőrzik, miközben tucatszám találhatók egyéb allergiás pollentermelő növények is. Fák közül a mogyoró, éger, nyár, gyertyán, fűz, platán, nyír, tölgy, zöldjuhar, valamint az importált díszfenyők és citrusok váltanak ki allergiás tüneteket. A virágok csoportjába tartozó rózsa, ciklámen, írisz, dália, krizantém és tátika szintén pollentermelő, akárcsak a 240 hazai fűfajta amelyek arra érzékeny embereknél csalánkiütést okoznak. A gyomnövényeknél a parlagfű után az üröm áll a második helyen a tüneteket kiváltók listáján. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Melegszik az idő: visszajön az allergia és megint kell a naptej
Csütörtökön a magasban és a talajon is zajló melegedés hatására gyenge melegfront jellegű hatás terhelheti az arra érzékenyek szervezetét. Több nap kedvező pollenhelyzet után ismét emelkedik a levegő virágpor-tartalma.
Parlagfűből főz allergia elleni lekvárt egy magyar házaspár
Parlagfűből készít lekvárszerű terméket és olajat Csubák Mária vegyészmérnök és férje. A termék jótékony hatással bír az emberi szervezetre, a többi között kiválóan lehet vele kezelni az allergiás panaszokat is - hangzott el az MR1-Kossuth Rádióban.
Allergiások figyelem: a pázsitfű és a csalán ontják a pollent
A pázsitfű- és csalánfélék okozzák most a legtöbb kellemetlenséget az arra allergiásoknál.
Erre figyeljenek az allergiások!
Pollenhelyzet - ÁNTSZ: több allergén virágzása erősödhet a napokban.
