„Ha nincs önnél a születési anyakönyvi kivonat, akkor a személyi adatok és a rendszerben lévő fénykép alapján be tudjuk azonosítani, és kiállíthatjuk a személyigazolványt” – közölte a Központi Okmányiroda egyik ügyfélszolgálati munkatársa, László a hvg.hu álnéven bemutatkozó újságírójának. Ezek szerint, ha a hvg.hu munkatársa hasonlít az okmányiroda dolgozójának bemondott Nagy Katalinra – akinek születési és lakcímadatai kinézhetőek a közhiteles nyilvántartásokból, például a cégtárból –, akkor nem vonják kétségbe a személyazonosságot, és kérdés nélkül kiállítják az ál-Katalin számára az igazolványt. Az igazi Nagy Katalinról ma kis utánajárással könnyen képet is szerezhetünk valamelyik közösségi oldalon.

Biztos papírokkal jöttek a csalók
 
Bár a fentiek alapján az ügyintézők jóhiszeműsége is rejthet kockázatot magában, a cikkünkben tárgyalt csalási ügy tettesei ennyi rizikót sem akartak vállalni, ők egyenesen hamis születési anyakönyvi kivonattal biztosították be magukat, hogy azzal másvalaki nevére állíttassanak ki személyi iratokat. A rosszfiúk egy eladó telket néztek ki maguknak és a tulajdonos adataira elkészített okmányokkal 13 millió forintra károsítottak meg egy budapesti építőipari vállalkozót. Sándor a hvg.hu-nak elmondta, hogy sokáig nem gyanakodott. „A Hűvösvölgyben nőttem fel, telket akartam ott venni, és amikor tavaly februárban felajánlottak megvételre egy ingatlant, gondolkodóba estem. Ingatlanosok tanácsára hallgatva a vásárlás mellett döntöttem, az ál-eladókkal megegyeztünk az árban, 13,5 millió forintban.”

A férfi elmesélte, gyorsan történt minden, nem kellett sokáig egyezkedni, az ingatlan tulajdonosa egy-kettőre elfogadta az ajánlatot. Másnap már egy közjegyző irodájában ültek, ahol a vevő és az eladó személyi adatait is lekérték a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) rendszeréből, annak igazolására, hogy mindenki az, akinek mondja magát. Még aznap benyújtották az adásvételről szóló szerződést a földhivatalba is.

Az, hogy az eladó nagybátyja idegesnek tűnt az ügyintézés során, még nem tette gyanakvóvá a vállalkozót. Azt viszont a következő nap már igen csak furcsállta, hogy az eladó, G. Kristóf közölte, telefonszáma megváltozott. Sándor megérzése arról, hogy valami nem kerek, hamarosan beigazolódott. Telefonált egy ügyvéd, és közölte, az a G. Kristóf, aki értékesítette az ingatlant, nem a telek valódi tulajdonosa. Az igazi G. Kristóf ugyanis kint tanul Angliában, s több hónapja nem is volt itthon. „Először azt gondoltam, hogy a fiatalember otthon nem merte elmondani, hogy eladta a telket, ezért nem tudott arról a családja. Csalódnom kellett, valóban átvertek, s lenyúlták 13,5 millió forintomat.”

Okmányirodákat használnak a csalók az új módszerhez

Horváth Szabolcs

A vállalkozó csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tett a II. kerületi kapitányságon. A férfi ügyvédje, Kertész Gusztáv a hvg.hu-nak elmondta, az ügy nyomozója nagyon alapos munkát végzett, és a telefonszámok alapján a mobilszolgáltatóktól lekért többezres híváslistából összerakta a történetet, s meg is találta a csalókat, a magát G. Kristófnak kiadó R. Bencét és „nagybátyját” S. Lajost.

Sikeres nyomozás

„A bravúros nyomozás ellenére ügyfelem nem kapta vissza a pénzét, ezért arra kértük a bíróságot, hogy a kár, vagyis a 13,5 millió forint erejéig rendeljen el a gyanúsítottak vagyonára zár alá vételt. Ettől azonban nem sokat remélünk” – mondta Kertész Gusztáv. „Éppen ezért elképzelhető, hogy államigazgatási jogkörben okozott kárért az állam ellen indítunk pert.”

Mindenesetre, akinek csak lehetett szóltak, hogy legyenek nagyon óvatosak, mert a csalók egy olyan módszert kezdenek bevetni, ami ellen nincs sok védelem. Így akadt fenn a vállalkozó egyik ismerősénél egy másik csaló is, aki hitelt akart egy telekre felvenni. „Számára az lett a gyanús, hogy túl friss volt a személyigazolvány. A megadott névre az interneten rákeresve megtudta, az illető anyja körzeti orvosként dolgozik. Könnyű volt megtalálni az eredeti személyt, aki természetesen soha nem járt a hitelintézőnél” – mondta el a másik történetet az ügyvéd. A nyomozást a XI. kerületi rendőrök megindították, de miután körözést adtak ki az okmányokra, a csalók gyorsan megtudták, hogy a nyomukban vannak, és másnap már nem voltak elérhetőek.

A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Bagoly Bettina a hvg.hu megkeresésére azt mondta, a „II. kerületi rendőrkapitányságon csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben” a vádemelési javaslat megérkezett a II. és III. Kerületi Ügyészségre. Az ügyben három gyanúsított van. A Budapesti Rendőr-főkapitányság cikkünk megjelenéséig sem a II. kerületi, sem az újbudai esetről nem adott tájékoztatását.

Elhiszik bemondásra

„Az ellopott okmányok pótlására akkor nem kell a kérelemhez bemutatni a születési vagy házassági anyakönyvi kivonatot, ha a születést Magyarországon anyakönyvezték, illetve a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot, ha a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték, valamint abban az esetben, ha az elveszett okmány nem járt le vagy egy éven belül járt le tájékoztatta szerkesztőségünket a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH).

A könnyebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá tett hivatali eljárás lényege – mint a közigazgatási eljárásról szóló törvény is rögzíti –, hogy olyan adat vagy tény igazolására nem kötelezhető az ügyfél, amely valamely hatóságnál, bíróságnál vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál megvan vagy azoktól megszerezhető. Így az anyakönyvi kivonat beszerzésére sem kötelezhető az ember, mert a KEKKH rendszerében megtaláhatóak a személyi adatai és a fényképe is. A hivatalt arról is megkérdeztük, tudnak-e az újfajta csalásról, és saját hatáskörben terveznek-e valamit tenni ennek kiküszöbölésére, válaszaikat még nem kaptuk meg, de természetesen ha megérkeznek, közölni fogjuk.

Amit akarnak, azt legyártják

„Ettől függetlenül minden rendszer sebezhető, amit a bűnözők ki is használnak” – mondta a hvg.hu-nak egy az ügyben pontos ismeretekkel rendelkező kormányzati szakember. „Amennyiben hamis okmányokra van szükségük, akkor azt be is szerzik. A születési anyakönyvi kivonat beszerzése sem nehéz, a bemondott adatok alapján az anyakönyvvezető elkészíti azt, de egy profi hamisító le is gyártja kérésre az iratot” – tette hozzá. A szakemberek úgy vélték, lehet szigorítani a személyi okmányok kiállítását, például ujjlenyomatvétellel, de ez alapjogi kérdéseket vet fel.

„Ha megkérdeznénk az embereket arról, hogy a nagyobb biztonság érdekében 1500 forint helyett fizetnének-e 2000 forintot az eljárás illetékeként vagy állnának-e többször sorban, nem biztos, hogy sokan igent mondanának az okmányhoz jutás bonyolultabbá, időigényesebbé tételére. Valószínűleg a megoldás az okmányirodában dolgozók alaposabb felkészítése lehet a csalók ellen, és az állampolgárok figyelmének a felhívása arra, hogy legyenek nagyon óvatosak, és persze személyes irataikra vigyázzanak jobban” – tanácsolták a szakemberek.