10:1 arányban megszavazták a felsőoktatási stratégiát

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nagy többséggel, 10:1 arányban elfogadta a felsőoktatási stratégiát pénteki budapesti ülésén a Felsőoktatási Kerekasztal.

A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta. Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára az ülés után újságíróknak elmondta, hogy a kerekasztal hét hónapig dolgozott a vitaanyagon és a stratégia megalkotásán, emellett lépéseket tett a finanszírozás átalakítása, a képzési kínálat, a profilok tisztítása területén. Célként jelölte meg, hogy a 21. századi követelményeknek megfelelő, hosszabb távon is fenntartható és a minőségi elvárásoknak megfelelő felsőoktatási rendszer jöjjön létre. 

Kitért arra, hogy a stratégia a nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák besorolását tartalmazza. A dokumentum mindezek mellett kitér az új finanszírozási alapelvekre, tartalmazza a kiválósági professzori cím bevezetését is a kiemelt egyetemeken. A vagyongazdálkodás átalakításáról az államtitkár elmondta: a működtetéssel kapcsolatos feladatokat a kancellárok veszik majd át. Ezáltal az akadémiai vezetést tehermentesítenék – jelezte. 

Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke kiemelte: régóta várják, hogy stabilitás jellemezze a felsőoktatás irányítását és finanszírozását. Számos javaslatuk bekerült a stratégiába, és örömmel tapasztalták, hogy alapvetően megváltozott az elmúlt időszakban a felsőoktatás-politika viszonya a területhez. Hozzátette: az MRK támogatja a finanszírozási koncepciót, amelynek lényege, hogy a minőség alapján a hallgatók dönthessék el, hol tanulnak. Szempont továbbá a tudományos minőség is, ami átlátható és kiszámítható paramétereket eredményez majd. Ez egyfajta versenyt jelent az intézményeknek, s körükben némi átalakulás is várható majd – rögzítette. 

Biztató, hogy az államtitkárság világossá tette: a felvételi eljárásokba nem kíván beavatkozni, és mesterséges kapacitásszámokkal az intézmények a működését nem kívánja gátolni – mondta Mezey Barna. Reméli: a részletkérdések pontosításával olyan kodifikációs dokumentum készül, amelynek alapján valóban szilárd, kiszámítható felsőoktatási rendszer jöhet létre.

Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) megbízott elnöke azt mondta: alkalmas a stratégia arra, hogy a törvényalkotási folyamat elinduljon. A HÖOK-elnök három kulcsszót említett: a stabilitást, a minőséget és a finanszírozhatóságot. Fontos, hogy stabil intézményhálózat legyen, és ehhez megfelelő finanszírozásra van szükség. Ezt a stratégiában szereplő modell biztosítani látszik. Minden szakra, a minőségelvű képzésekre bejuthatnak majd a hallgatók.

Az intézmények kategorizálása szintén a hallgatók választása alapján történhet majd – mutatott rá. Kitért arra: azt javasolták, bizonyos adópolitikai kedvezményekkel segítsék, hogy az ipari vállalatok a jövőben jobban hozzájáruljanak a felsőoktatás finanszírozásához, akár ösztöndíjakkal. 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – akinek szavai szerint szikrázó vitán vannak túl – kiemelte: a stratégia nagyon jó helyzetértékelést tartalmaz, sok ponton jó irányba mutat, de összességében a mai állapotában nem fogadják el. 

Az elnök a munkaerő-piaci igények megfogalmazását hiányolta az anyagból, és fontosnak tartotta a természettudományos képzést, a mérnökképzést, valamint a duális képzést, ezek szerinte nem szerepelnek kellő hangsúllyal a stratégiában. A létszám- és pontszámkorlátot is fontosnak tartják, és olvasatukban több ponton elitista a dokumentum, a nagy tudományegyetemeknek kedvez, és ennek szegregációs kockázata is van. Kifogásolták, hogy a fenntartói testületben nem nevesítik a gazdasági szereplőket. Óvott attól, hogy visszarendeződés induljon el, a kerekasztal ugyanis öt szereplővel indult, de idővel hatalmas lett, és a vitákban a gazdaság hangja letompult. 

Kezdeményezte: a kancellári rendszert kísérleti jelleggel ott kezdjék el bevezetni, ahol problémák vannak, azaz "kifolyik a pénz". Megjegyezte: meg van győződve arról, hogy össze tudnak rakni egy olyan stratégiát, amely minden szereplő számára elfogadható. Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke kiemelte: kezdettől támogatják a felsőoktatás minőség alapú átszervezést. Üdvözlik a rendszerszemléletű átalakítást, ha a verseny egzakt mérőszámokon alapszik – emelte ki. Ideális az lenne, ha az ország minden régiójában lenne egy többkarú universitas, amely egy adott iparággal szorosan együttműködne.

Szóvá tette: nem volt bérrendezés 2008 óta, és egyes oktatói rétegeknél reálbércsökkenés következett be. Nagyon fontos, hogy a köznevelési bérrendezés gyorsan terjedjen tovább a felsőoktatásra is – mondta. Miután az államtitkár garanciát vállalt a felsőoktatási életpályamodellre, alkalmasnak tartják az anyagot a kodifikációra – jelezte.  

Klinghammer István végül közölte: a miniszter megkapja a stratégiát, a kormány megtárgyalja majd, és ezt követően kerülhet a parlament elé. Szándékaik szerint a következő évben már az új szabályok szerint kezdhetik meg tanulmányaikat a hallgatók.