Magától kérdez a főrezsicsökkentő

Talányos címet adott interpellációjának a jobbikos Apáti István: „Nettó hazugság, bruttó agymosás” – szegezi a nemzetgazdasági miniszternek. Párttársa, Dúró Dóra új szót is alkotott: bár elképzelni is nehéz, mit takar a „nomatívabűnözés” kifejezés, a kétgyermekes képviselőnő azt kéri számon az emberi erőforrások miniszterétől, hogy miért nem lép fel ellene.

Az LMP-s Szél Bernadett és Vágó Gábor a kiskereskedőkért aggódik, interpellációjuk címe: „Hajlandó-e a kormány kijavítani a pénztárgépek online bekötése körüli hibákat? Lehetnek-e a kisvállalkozók is stratégiai partnerek, nem csak a multik?” A szocialista Tukacs István nem tud napirendre térni a takarékszövetkezetek integrációja, vagy más szempontból nézve „lenyúlása” felett. Párttársa, Lukács Zoltán pedig Orbán Viktor egyik szlogenjét próbálja a kormány ellen fordítani: „A kormány közeli offshore-lovag építhet kormányhivatalt is?”

A kormánypárti öninterpellációk témájában mi más is lehetne a téma, mint a rezsicsökkentés, ráadásul ismét Németh Szilárd főrezsicsökkentő érdeklődik, hogy „várhatóan mekkora megtakarítást jelent majd a magyar háztartások számára a rezsicsökkentés november 1-jétől bekövetkező 3. lépése?” Ez csak annyiban furcsa, hogy annak a törvényjavaslatnak a hatásaira kérdez rá, amit ő maga nyújtott be. A KDNP-s Firtl Mátyás szerint Magyarország „szövetségkötési versenyben” van, de azt az interpelláció címében nem árulja el, hogy kivel versenyez, illetve kinek a szövetségéért.

Tüntetnek majd a parlament előtt

A hajléktalankérdés újra napirenden van, mivel a módosító indítványok múlt heti szavazásával nem ért véget a főváros és a kerületi önkormányzatok közti csörte a hajléktalanok kitiltásának jogáért. A szabálysértési törvény módosítása lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok hajléktalanmentes zónákat jelöljenek ki, és a mégis ott tartózkodó hontalanokat aztán a közterület-felügyelők megbírságolják.  Bár kerületi polgármester-képviselők egy csoportja megpróbálta ezt kihúzni a törvényből. Múlt hétfőn nem jártak sikerrel, de nem adták fel, és zárószavazás előtt még módosul is a szöveg.

A belügyminiszter által beadott zárószavazás előtti módosító értelmében a legbelső belvárosban értelmetlenné válik a hatásköri vita, ugyanis a „világörökségi területnek minősülő közterületen” (például az Andrássy úton és környékén) a törvény erejénél fogva tilos lesz „életvitelszerűen tartózkodni”. Egyéb területeket továbbra is a fővárosi önkormányzat minősíthet hajléktalanmentessé, de a kerületek is kapnak beleszólást a döntésbe, sőt, a törvény szövegének formális értelmezése szerint a főváros kénytelen lesz megtenni, amit kérnek.

A kerületi tulajdonban lévő területek esetében a fővárosnak ki kellene kérnie a kerületek véleményét, igaz, semmi nem írná elő, hogy ezt a véleményt figyelembe is kellene venni a döntésnél. Abban az esetben viszont, ha a kerületi önkormányzat javasolja, akkor a fővárosnak kötelezően ki kellene jelölnie a zónát (a szövegben erre az esetre kijelentő módban szerepel a „kijelöli” szó). Vagyis a toll a fővárosi közgyűlés kezében marad, de a kerületek diktálnak majd.

A zárószavazásának idejére pedig tüntetést jelentett be a Város Mindenkié csoport, 17 órától tiltakoznak az egész törvénytervezet elfogadása ellen.

Lesz beruházás, nem lesz beruházás, lesz beruházás, nem lesz beruházás

Habár Pokorni Zoltánék múlt héten eldöntötték, hogy népszavazást írnak ki a kerületben a Normafa átépítéséről, az Országgyűlés ma már meg is szavazza a beruházást. Hétfőn választja meg az Országgyűlés – egyetlen, gépi szavazással, vagyis nyíltan és csomagban – a jelenlegi Országos Választási Bizottság helyébe lépő, a választások  tisztaságát felügyelő Nemzeti Választási Bizottság tagjait. Az életrajzok alapján direkt pártkötődése egyedül Bozsókinak van, aki a Pest megyei közgyűlésben volt fideszes bizottsági tag, 2006-ban a párt delegáltja volt a megyei választási bizottságban, 2010-ben pedig jogi koordinátorként dolgozott a Fidesznek. A jelöltek közül ketten is (Csenterics és Tótáné) közel járnak a 70. életévükhöz, ami a tapasztalat miatt akár előnyös lehet, viszont meglepő is, mert a tagok megbízatása kilenc évre szól, így mandátumuk vége felé már a 80. évükhöz közelítenek majd (miközben mindenki másnak nyugdíjba kell vonulnia 65, illetve 70 évesen).