Olyan ügy okozott felfordulást a magukat baloldalinak tartó pártok környezetében, amiben papíron hosszú ideje egyetértenek. Míg az MSZP és az Együtt 2014 közleményben biztosította támogatásáról a Székelyek nagy menete nevű romániai demonstrációt, a Demokratikus Koalíció bírálta a tüntetést azt hangsúlyozva, hogy a menet nem szolgálja az autonómia ügyét. Mivel a Bajnai Gordon vezette szervezet nemcsak támogatta a menetet és a budapesti szimpátiatüntetéseket, hanem közleménye szerint aktivistái és politikusai részt is vettek azon, az Együtt éles kritikákat kapott a párttal korábban szimpatizáló értelmiségiektől.

Az erdélyi demonstrációt a Székely Nemzeti Tanács szervezte, hogy így jelezze: nem ért egyet azzal, hogy a bukaresti kormány egy román többségű közigazgatási régióba akarja besorolni a magyarok által többségben lakott székelyföldi megyéket, továbbá területi autonómiát követeltek Székelyföldnek. A résztvevők a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 14 gyülekezési pontban találkoztak, majd 26 menetoszlopot alkotva egymással szembe indultak el.

A Fidesz, a Jobbik és az LMP már jóval a rendezvény előtt támogatásáról biztosította a menetet, a kormány melletti Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum pedig külön budapesti szimpátiatüntetés kezdeményezett. Az Együtt és az MSZP a székelyföldi menet napján, vasárnap adta ki a maga támogató közleményét. A szocialisták nyilatkozatát a pártelnök jegyezte, az Együtt 2014-től pedig többek között az az aktivista jelent meg, aki Orbán Viktor lányának esküvője előtt belekarcolta a járdába a Royal Wedding 2013 feliratot.

Bajnai nem szavazott 2004-ben

„Úgy teszik magukévá a Fidesz nacionalizmusát, amiként a Fidesz a Jobbik rasszizmusát. Forog a gyomrom. Azért írtam e sorokat, nehogy valaki azt higgye, bármi közöm is lenne Bajnai Gordonhoz a jövőben. És szégyellem, hogy a múltban volt valamilyen szinten közöm” – ezzel esett neki vasárnap az Együtt–PM-nek az erdélyi származású Ara-Kovács Attila, aki még az első Gyurcsány-kabinet idején a Külügyminisztériumban dolgozott. Ara-Kovács Facebook-bejegyzésében azt írta, korábban sem volt tagja a pártnak, de „szakértői támogatására számíthattak”. Ennél is nagyobb vehemenciával támadta az irodalomtörténész, Kálmán C. György Bajnai mozgalmát, amikor azt írta Facebook-oldalára: „Kiafaszt akarnak ezek nyalogatni? Na, viszlát, Együtt–PM, elment a maradék eszetek”.

Az MSZP 2004-es népszavazási plakátja - kísért a múlt

Túry Gergely

A rendezvényt a parlamenti képviselettel rendelkező pártok közül egyedül Gyurcsány Ferenc szervezete, az Együtt 2014 – egyébként is zsugorodó – szavazótáborát megcélzó Demokratikus Koalíció ítélte el. A DK és vezetője már napok óta vitában áll az MSZP-vel és az Együtt 2014-gyel az október 23-i ellenzéki tüntetésen történtek miatt. Ugyanis múlt szerdán a mikrofonhoz lépő Mesterházy Attilában a tüntetők egy része az összefogás szót skandálva beléfojtotta a szót. Ezért Bajnai és Mesterházy is bírálta a DK elnökét, aki bocsánatot kért ugyan, de azért a Facebookon hozzátette: „Nem kellene abbahagyni ezt a kicsinyes vádaskodást?”

Ara-Kovács és Kálmán C., illetve a DK úgy bírálta az Együtt 2014-et, hogy tudhatták, Bajnai szervezetének programjában és az MSZP-vel közösen kidolgozott „közpolitikai megállapodásban” hónapokkal ezelőtt jelezte: támogatja a határon túli magyarok autonómia-törekvéseit. Sőt, a szervezet már a Fidesz szorgalmazta kifejezést is átvette, honlapján folyamatosan a „külhoni magyarok” megfogalmazást használja. Ugyanakkor a pártszövetség programjában leszögezte, hogy a kettős állampolgárságot megtartanák, az MSZP-vel közösen kidolgozott dokumentumban pedig azt, hogy a határon túliak szavazati jogát nem akarják megvonni. A párt weboldalának „És mi a helyzet a külhoni magyarokkal?” című aloldalán Bajnai még azt is bevallja, hogy a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazáson nem vett részt, mert nem értett egyet azzal, hogy az MSZP és az SZDSZ a „nemre” buzdított – és ezzel az oldal szerint „szociális irigységet szított” –, ugyanakkor a kérdésfelvetést is „hazugnak” tartotta.

Gyurcsány kampányol a kampány ellen

A DK ezzel szemben a kettős állampolgárságot és a hozzá kapcsolódó választójogot is kifogásolja a programjában. Ezzel hű maradt 2004-es önmagához, amikor miniszterelnökként a nemre buzdító kampány élére állt. 2010-ben az MSZP-ből később kilépett, a DK-hoz csatlakozott politikusok közül egyedül Kolber István szavazta meg a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényt. A párt programja szerint az áttelepülő határon túli magyaroknál gyorsítanák az állampolgárság megszerzését, a szavazati jogot pedig „az életvitelszerű magyarországi tartózkodáshoz” kötnék – azaz a határon túl élőktől megvonná ezt a jogot. A dokumentum szerint „a magyarságpolitika végzetes kisiklására 2004-ben került sor”, amikor a Fidesz a népszavazással „aktuálpolitikai számításból” „felkorbácsolta az indulatokat”.

Gyurcsány leragadt 2004-ben

Túry Gergely

Gyurcsány már korábban is kritizálta az Együtt–PM-et és az MSZP-t ebben a kérdéskörben: augusztus végén a Kossuth rádiónak adott interjújában azt mondta, ez az egyik legfőbb programpont, amiben nem értenek egyet. Az MSZP pedig többek között erre hivatkozott, amikor közölte, hogy a DK-val nem tud megállapodni, ezért nem veszik be az ellenzéki együttműködésbe. A hvg.hu-nak szeptember közepén Gyurcsány azt mondta, ha a DK 40 százalékon állna, „akkor gond lenne, hogy (ebben a kérdésben – a szerk.) hogyan mondjunk egyszerre népszerűt és teljesíthetőt is”, de mivel pártja „szabadelvű baloldali” rétegszervezet, ami 5-10 százalékra számít, „kampányolniuk kell” az ügyben.

A mostani nézeteltérés nem is a kettős állampolgárságról vagy a szavazati jogról szól, hanem az autonómiáról. A DK programjában ugyanis az olvasható, hogy a párt támogatja a határon túli magyar szervezetek autonómia-törekvéseit. Bár a „székelyek menetelését” a Fideszhez kötődő Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte, a tüntetés szervezésébe beszállt a magyarországi kormánypárttal korábban többször konfrontálódó RMDSZ is – a szövetség hétfőn közölte, hogy törvénytervezetet nyújt be a bukaresti parlamentnek az autonómiáról. Igaz, a DK a programjában kikötötte, hogy ehhez „történelmi megbékélés” kell a szomszédos országokkal, a többségi és kisebbségi társadalom egyetértése kell az autonómia kivívásához. A székelyek menetét bíráló vasárnapi közleményében a párt egyenesen azt állította: a CÖF és a Székely Nemzeti Tanács azáltal, hogy a Fidesz támogatásával szervezi a demonstrációt, rontja a jószomszédi viszonyt és ezáltal „veszélyezteti az székely autonómia ügyét”.

Szocialista mea culpa

„Egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adott” az MSZP, ezért a párt idén januárban egy kolozsvári kihelyezett ülésén bocsánatot kért a határon túli magyaroktól. A szocialisták ezzel akarták jelezni, hogy szakítottak a pártból időközben kilépett Gyurcsány 2004-es – és volt kormányfő azóta is folytatott – politikával.

Az MSZP rögtön a 2010-es választások után májusban megszavazta az Orbán Viktor és képviselőtársai által benyújtott kettős állampolgárságról szóló törvényt. Az akkor még 52 tagú szocialista képviselőcsoportból 32-en nyomták az igen gombot, hárman – köztük Gyurcsány – nemmel voksoltak, 3-an tartózkodtak, 21-en távol maradtak. Nem szavazta meg ugyanakkor – a véletlenül igennel voksoló Juhász Ferenc kivételével – a frakciójuk a trianoni emléknapról szóló határozatot, igaz, ebben még az LMP is tartózkodó volt az igennel szavazó Schiffer András kivételével. 2012-ben az MSZP nem vett részt a június 4-i emléknapon sem, 2013-ban viszont közleményt adott ki a pártelnök, amiben Trianon meghaladásáról elmélkedett.

Mesterházy a külhoni magyarságra vonatkozó nyilatkozataiban az elmúlt három évben rendszerint ugyanazt az alaptételt ismételgeti: be kell vonni a döntéshozatalba a határon túli magyarok szervezeteit is, és ezek között nem lehet különbséget tenni. Erdélyben az RMDSZ-szel keresik a kapcsolatot. A szövetség rendszeresen képviselteti magát a magyarországi párt kongresszusain, a kolozsvári bocsánatkérés előtt az MSZP pártalapítványa az RMDSZ Kós Károly nevű alapítványával kötött megállapodást, ami ellen viszont az építész-író leszármazottai tiltakoztak.

Ugyanakkor a párt elnöke autonómiaügyben – a hétvégi tüntetést leszámítva – az MTI hírarchívuma szerint nem szólalt meg, viszont az MSZP új, választási programja kifejezetten az önkormányzati-közigazgatási és területi autonómiája mellett teszi le a voksát. Mesterházy többször magyarázkodásra kényszerült, amiért saját bevallása szerint is jó barátságot ápol Victor Ponta román miniszterelnökkel. Bár a tavaszi „székely zászló” vita során Ponta durva kijelentéseket tett, Mesterházy meghívta a pártja évadnyitó nagygyűlésére, ahol a román miniszterelnök fel is szólalt, „barátját” Magyarország „jövendőbeli miniszterelnökeként” beharangozva.

A székelyek hétvégi menetelése éppen a Ponta-kormány közigazgatási reformelképzelései ellen szerveződött. A bukaresti parlament előtt jelenleg is fekszik egy decentralizációs tervezet, de a régióátalakításhoz már alkotmánymódosításra lenne szükség, ehhez pedig népszavazásra, ráadásul a román kormánypártok is megosztottak a regionalizáció kérdésében, így egyelőre nem veszélyezteti veszély a székelyföldi megyéket.

Orbán színeváltozásai

„Ami az autonómiát illeti, meggyőződésem szerint ez lesz a romániai demokrácia igazi fokmérője. (…) Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba” – jelentette ki a 2004-es tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor az akkori román miniszterelnök tiltakozását is kiváltva.

Orbán Tusnádfürdőn 2004-ben – mondta a magáét

hvg.hu

A Fidesz elnöke viszont egy évvel később annak ellenére szavazta meg a budapesti parlamentben Románia EU-csatlakozását, hogy a román politikai elit egy emberként ellenezte nemcsak a területi, hanem a kulturális autonómiát is (a Fidesz-frakció egyik fele távol maradt a szavazástól, másik fele igennel voksolt). A 2004-es romániai kormányváltást követően a Tariceanu-kabinet beterjesztett egy kisebbségi törvényjavaslatot, amely a kulturális autonómia alapelemeit is tartalmazta, de a tervezet elakadt a parlamentben, a vita máig nem zárult le.

Orbán nem csak 2004-ről 2005-re változtatott az autonómiával kapcsolatos véleményén. Idei tusnádfürdői beszédében ki sem ejtette az autonómia szót. Nem úgy Tőkés László, aki arra kérte a miniszterelnököt, hogy Magyarország legyen „védőhatalom” Erdély számára, „ahogy Ausztria cselekedett Dél-Tirol esetében”, a legfőbb célként pedig a székelység autonómiáját nevezte meg. Az európai parlamenti képviselő szavain akad ki részben a román államfő, Traian Basescu, aki azt ígérte – jelentős nemzetközi vihart keverve –, hogy jövőre már nem fognak kényük-kedvük szerint mozogni Romániában a magyarországi politikusok.

A magyar miniszterelnök az elmúlt három évben rendszerint tartózkodott attól, hogy a 2004-eshez hasonló kijelentéseket tegyen autonómiaügyben. 2011-ben több kérdést is kapott Tusnádfürdőn arra vonatkozóan, hogy a kormánya miért nem támogatja a határon túliak autonómia-törekvéseit, mire azt válaszolta, hogy előbb „meg kell erősíteni a magyar államot”, és együtt kell működni a hasonló gondolkodású szomszédos politikai erőkkel, ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket is rendezni lehessen. Az MTI hírarchívuma szerint legutóbb 2012 februárjában hozta szóba a kérdést: az Erdélyi Magyar Néppárt első országos küldöttgyűlésére küldött videoüzenetében azt mondta, a küldöttek a barátai, akikkel közös, „beteljesületlen” álmaik vannak, mint például az autonómia.