„Magyarország számára kitörési pont lenne, ha a régióban elsőként tudná felszámolni az adócsalásban érintett maffiahálózatot” – mondta a hvg.hu-nak Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársa, aki szerint az államot százmilliárdokban mérhető (alső hangon is 1700 milliárd forint) kár éri áfacsalások miatt. A volt adóellenőr szerint a bűnüldöző NAV-nál egy bizonyos szinten – amikor kiemelt adózók kerültek volna a vizsgálatok  homlokterébe – az eljáró munkatársakat leállították, vagy egyszerűen minden indok nélkül elmaradt a „nagy halak” ellenőrzése. Az áfaügyek vizsgálata állítása szerint magyar és külföldi áruházláncokat is elért volna, de itt mindig megakadt a nyomozás.

A volt adóellenőr szerint egész Európában jelen lévő jelenség ez a típusú korrupció, de a legnagyobb gondot a közép-kelet-európai kis államokban okozza, mivel a költségvetéshez képest arányaiban itt jelenti a legnagyobb kiesést. Mint mondta, bízik az ügyészségi vizsgálat megindulásában, bár abban kétségei vannak, hogy eredményre is fog vezetni, miután az elmúlt évek korrupciós ügyeiben szerinte nem születtek kielégítő ítéletek – példaként említette a Hunvald-ügyet. „Bízom benne, hogy a nyilvánosság nyomást gyakorolhat az ügyészségre, hogy tisztességesen járjanak el. Úgy gondolom, ha az eljárás elindul, semmi sem marad változatlanul a NAV-nál.” Szerinte a történetbe újabb szereplők is be fognak lépni, akik „még nem döntötték el, arcukat vállalva, vagy névtelenül mutatnak majd be bizonyítékokat az adócsalásokról”. Horváth pozitív jelként értékelte Rogán Antal szavait is, aki pár napja azt mondta, „Horváth András állításait bűnvádas eljárásban kell vizsgálni”.

Horváth András és Ángyán József

Túry Gergely

„Kezdett elhalni a dolog”

Horváth több fideszes politikust is megkeresett az ügyben, így Rogán Antalhoz, Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkárhoz, és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz is eljuttatta azokat az iratokat, melyek alapján a feljelentés készült (az iratok beérkeztét Cséfalvay államtitkárhoz azonban az NGM Sajtó és Kommunikációs Főosztálya egy, a hvg.hu-hoz megküldött helyesbítési kérelmében cáfolta).

Révész Máriusz a hvg.hu-nak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Horváth András 1990-1994 között Kőbányán, az ő választókörzetében volt önkormányzati képviselő, innen ismerték egymást, de mikor 2011-ben a férfi megkereste, már jónéhány éve nem találkoztak. „Segítettem az iratokat eljuttatni Rogán Antalnak” – mondta Révész. Horváth ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ezután indultak is vizsgálatok, de egy év múlva „kezdett elhalni a dolog”.

Horváth András a hvg.hu számára megerősítette: valóban a kormányváltáskor elmaradt átalakítások indították arra, hogy utánajárjon a NAV korrupciós ügyeinek. „A kormányváltás ellenére a NAV mechanizmusai és a személyi állománya is csaknem érintetlen maradt. Gyakorlatilag ugyanazok töltenek be pozíciókat, ugyanolyan szabályok alapján, mint az előző kormány alatt.” Horváth szerint mindez arra utal, hogy „vannak olyan, oligarcháknak is nevezhető háttéremberek, akik bármelyik politikai erővel képesek megegyezni, vagy megvenni őket”. Horváth számára az utolsó lépés volt, hogy a nyilvánosság elé állt. „Először a közigazgatásban próbáltam eredményt elérni, kormánytagokat kértem, gyakoroljanak nyomást a hatóságokra és vizsgálják ki a NAV tevékenységét.” Mint mondta, ellenzéki pártokat nem keresett meg, és miután a közigazgatáson belül nem tudott eredményt elérni, civil szervezetekhez fordult (Levegő Munkacsoport), illetve EU-s szervezeteket keresett meg, köztük az Európai Bizottságot. „Utóbbiaknak konkrét javaslatokat tettem a kelet-európai országokban tapasztalható korrupció elleni fellépésre” – mondta.

Vizsgálóbizottsági csikicsukik

Miután Horváthról egyre nehezebb tudomást sem venni – az Ángyán József vezette Tisztesség és Emberség Szövetség zászlóbontását is az exadóellenőr melletti kiállással kötötte össze –, a pártokat erősen megosztja, hogy mit gondoljanak a kijelentéseiről. (A hvg.hu stábja hétfőn parlamenti képviselőket kérdezett az ügyről, érdekes válaszok születtek, kormányoldalról talán a legjellemzőbb az volt, amit Pálffy István KDNP-s honyatya mondott: „nincs véleményem”.) Az ügyre elsőként az LMP ugrott rá, amely parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. Ez azonban nem sikerült, mert miután a Jobbik is a támogatók közé állt, az MSZP bejelentette, hogy korábbi elvi határozatának megfelelően a radikálisokkal semmilyen formában nem akar együtt szerepelni, így nem jött össze a vizsgálóbizottsághoz szükséges 78 támogató aláírás. A szocialisták mozgása valószínűleg attól sem független, hogy Horváth arról beszélt: a bajok az után kezdődtek, hogy Gyurcsány Ferenc 2007-ben átszervezte az APEH-et, és a szervezet élére Szikora János került. Tukacs István szocialista képviselő a köztévében arról beszélt, nem érti, miért pont most lépett a nyilvánosság elé Horváth, amikor korábban is megtehette volna.

Az LMP bizottságot akar

MTI / Illyés Tibor

Az LMP az MSZP távolmaradását a vizsgálóbizottsági aláírásgyűjtéstől is úgy értékelte, hogy „összeállt a Fidesz–MSZP-nagykoalíció” a kényelmetlen ügyek eltussolására. A szocialisták ugyanakkor országgyűlési határozati javaslatot terjesztettek a parlament elé, ami felszólítja a kormányt, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt és az ügyészséget, hogy a lehető legalaposabban vizsgálják ki az ügyet. „Az MSZP-nek érdeke, hogy kiderüljön az igazság, és fény derüljön arra, történtek-e visszaélések. Függetlenül attól, hogy mikor” – mondta a hvg.hu-nak Molnár Zsolt, a párt elnökségi tagja, hozzátéve, a Jobbikkal elvi alapon nem írnak alá semmit, de a parlamenti határozati javaslat megszavazásakor úgyis ki fog derülni, hogy ki szeretné az igazság feltárását, egyébként pedig a parlament gazdasági bizottságának összehívását kezdeményezik.

Egy lapunknak nyilatkozó MSZP-s vezető szerint nem lehetnek olyan ügyek, amik ha esetleg kiderülnek, „rájuk égnek”, ráadásul ha a kormányzásuk alatt esetleg történt valami, az mára jórészt elévülhetett. „Egyébként pedig megértem a ’nosztalgiát’ az ’elmúltnyolcév’ iránt, de talán lehetne már az illetékesekben annyi bátorság is, hogy a 2010 óta történtekkel foglalkozzanak” – mondta a politikus.

Túl bombasztikus?

„Az MSZP határozati javaslata jótékonyan hallgat arról, milyen időszakot is vizsgáljanak az illetékesek, de ez csak az egyik bajunk ezzel” – reagált a hvg.hu-nak Schiffer András. Az LMP vezetője szerint a kormány mellett a parlamentnek is van vizsgálnivalója, így egy esetleges parlamenti határozattól függetlenül is szükség van a bizottság felállítására. A párt tüntetni is fog péntek délután öt órakor ennek érdekében. A pártból kivált Párbeszéd Magyarországért tagjai aláírták az íveket, Szabó Tímea, a PM társelnöke szerint mindent meg kell tenni az igazság kiderítéséért, ezért ők írásbeli kérdéssel fordultak Varga Mihály pénzügyminiszterhez, és a parlament nemzetgazdasági bizottságának összehívását is kérik, ahol Matolcsy Györgyöt és Domokos Lászlót, az MNB és az ÁSZ elnökét is meghallgatnák. Emellett elvárják azt is, hogy rendkívüli ÁSZ-vizsgálatot is tartsanak a NAV-nál.

A Fideszben egy forrásunk szerint úgy gondolják, Horváth kijelentései túl bombasztikusak, kevésbé lehet őket komolyan venni, politikai döntés ugyanakkor információink szerint nem született azzal kapcsolatban, hogy megszavazzák-e az MSZP javaslatát. (Rogán Antalt kerestük ezzel kapcsolatban, válaszát – ha lesz – természetesen később közölni fogjuk.) A Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, az ügyészség dolga, hogy minél alaposabban kivizsgálja a feljelentést. Az ügy minden bizonnyal újra szóba kerül hétfőn a parlamentben is. Horváth szerint az ügyészségi vizsgálat nem lenne önmagában elegendő, mindenképpen fel kellene állni egy parlamenti vizsgálóbizottságnak is, mivel az hozzáférhetne olyan titkosított, a NAV által kezelt dokumentumhoz is, amelyet az ügyészség nem érne el.

Csalódottak

A hvg.hu több olyan – jellemzően fiatal, és korábban a Fidesszel szimpatizáló – kormánytisztviselővel, kormányzati ügynökségeken szakértőként, középvezetői szinten dolgozó szakemberrel is beszélt, akik hasonló csalódottságot fogalmaztak meg saját munkahelyükkel kapcsolatban amiatt, hogy általuk korruptnak, alkalmatlannak tartott vezetők a helyükön maradhattak, vagy éppen nem történt meg a számonkérésük a „fülkeforradalom” ellenére. Márpedig ez már nemcsak a sárosnak mondott előző kabinetet minősíti, hanem ugyanúgy visszaüthet a regnáló kormánypártra.