Ki a hibás, amiért december végén pocsolyákban korcsolyáztak 1000-1500 forintért a budapestiek a Városligeti műjégpályán, amit 4,7 milliárdért újított fel pár éve a főváros? – ezt a kérdést tettük fel a felújítást végző cégeknek, a közbeszerzést elnyerő vállalatnak, a tervezőnek és az üzemeltetést végző budapesti önkormányzatnak. A válasz szinte minden esetben ugyanaz volt: nem mi, a másik fél, esetleg a globális felmelegedés. Holott szakemberek szerint egy jól megépített rendszernek akár még a 10-15 fokos tavaszi időjárást is bírnia kéne.

Az üzemeltető december 31-én reggel jelentette be, hogy „a decemberi hosszantartó szokatlan meleg miatt” a jégpálya alkalmatlan a sportolásra, ezért szilveszterkor és újévben zárva tartanak. A hvg.hu munkatársa december 29-én, vasárnap este azt tapasztalta, hogy a jég felületének csak negyedét lehetett használni, a Cink egy nappal később pedig arról számolt be, hogy a pályán kétcentis víz állt, fékezésnél mindenki vizes lett, a problémák miatt hamarabb zártak és később nyitottak. Újév után újra kinyitottak, de a korcsolyázók január 5-én délután megint zárt kapukra találtak a Városligetben – akkor az üzemeltető az „egész éjszakás esőre” panaszkodott.

Múlt pénteken a pálya tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat már nem „a szokatlan téli melegre” fogta a működési zavarokat, hanem felelősöket is megnevezett. Így hibásnak tartják a tervezőt, a kivitelezőt és a felújítást elkezdő előző városvezetést. Bár a felújítási munkálatok nagy része 2010 után zajlott, a kivitelező Hérosz Zrt. 2011-ben menekült csődvédelembe, Tarlós István hivatala Demszky Gábor hivatalát hibáztatta a problémákért.

A hvg.hu megpróbált utánajárni, ki mit ronthatott el, ki lehet a felelős, hogy az 1926-ban megnyílt – Európa legnagyobb pályájaként számon tartott –, évtizedekig zavartalanul működő műjégpálya ilyen állapotba került. 

Kézről kézre adták

Mivel a napokban olyan állítások jelentek meg a sajtóban, hogy a jégpálya hűtési rendszere alulgépesített – azaz túl kicsi a teljesítménye –, és nem bírja lefagyasztani a közel 15 ezer négyzetméternyi területet, megkerestük a hűtést végző, a folyadékot keringető gépház felújítását kilenc éve végző Rozmaring-Szaló Kft.-t. A cég műszaki vezetője szerint az általuk beépített hűtőgépek teljesítménye bőven elegendő volt, még a 10-15 fok sem okozott gondot. Bár az első ütemben még csak az akkori pálya méretéhez igazodva újították fel a gépházat (a 2006-os felújítás után pár évig így üzemelt – a szerk.), abba a legmodernebb felszerelés került – állította a hvg.hu-nak Szaló Balázs.

Szezonnyitás előtt - regionális felmelegedés

MTI / Manek Attila

A főváros pénteki közleménye szerint a hűtőrendszerrel kapcsolatos hibák évekkel később 2012. február 26-án mutatkoztak először, röviddel az után, hogy ideiglenes jelleggel megnyitottak. Ekkor már túl voltak a második felújítási ütem nagy részén: ebben a szakaszban végezték el a pálya bővítését, a hokipálya kialakítását. Erre Rozmaring-Szaló be is adott egy árajánlatot, de a cég műszaki vezetője szerint ezt nem fogadták el. A teljes rekonstrukciót irányító Hérosz Zrt. ezt feltehetően túl drágának tartotta, így a felújítás második ütemét a rendszerről időközben jelentős tapasztalatokat szerzett Rozmaring-Szaló nem folytathatta.

A második ütemben a gépészeten a finn–magyar vegyesvállalat, a HUURRE Frigo Kft. dolgozott. Mint cég létesítményfelelőse, Mezősi Bence a hvg.hu-nak elmondta, ők nem nyúltak a pálya alatti csőrendszerhez, annak cseréjét a Hérosz maga végezte el. Mint Mezősi fogalmazott, a magyar beruházási gyakorlat sok kívánnivalót hagy maga után, hiszen gyakran olyan cégek végzik el a felújításokat, amelyek nagy építőipari gyakorlattal rendelkeznek, de nem biztos, hogy az ilyen bonyolult technikai feladatokhoz van szakértelmük. A Hérosz 1986 óta működött, korábban jelentős építkezések kapcsolódtak a nevéhez, de egy magasépítési vállalatról volt szó, hűtéstechnikai szakmérnöke nem volt. Viszont több iparági forrásból úgy értesültünk: költséghatékonyabbnak tartották maguk bevállalni a pálya felújítását, mint alvállalkozót megbízni.

Azért kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi

Fortepan

A HUURRE szakembere szerint az általuk végzett munka két szempontból is növelte a hűtés teljesítményét. Kitisztították a gépeket, majd újabb modulokat építettek be, fejlesztették a gépházat, ami Mezősi szerint legalább 25 százalékkal növelte a rendszer teljesítményét. A 444.hu-nak január elején egy név nélkül nyilatkozó szakember azt mondta, a probléma az lehet, hogy az eredetileg kilencezer négyzetméteres felületet tovább növelték a hokipályával 15 ezer négyzetméterre, amit már nem bírnak el a gépek. Mezősi szerint viszont erről az oldalról nem lehet gond a műjégpályával, mint mondta, azóta sem kaptak hibabejelentést, ráadásul „még néhány modul beépítésével – akár leállás nélkül is – orvosolható lenne a helyzet”. A Hérosz időközbeni csődje miatt a HUURE beragadt a felújításba, a kivitelező jelenleg is 3,5 millióval tartozik neki a városligeti munkák után.

A téli tavaszban is bírnia kéne?

„A gépház kapacitása elég a 15 ezer négyzetméterhez” – mondta a hvg.hu-nak a tervezést végző Csury István. Az egyetemi oktató, gépészmérnök szerint a hűtést öt, összesen 4500 kilowattos aggregátor végzi, ami ezt a jégfelületet képes jól hűteni plusz 10-12 fokig is.

A városligeti pálya gépészete – nem ezzel van a gond

MTI / Manek Attila

A budapesti sportingatlanokért felelős Molnár Zoltán – az Magyar Olimpiai Bizottság korábbi főtitkára – megkeresésünkre pénteken azt mondta, a fő gondot a meleg jelentette, szerinte ilyen időjárás mellett lehetetlen tökéletes jeget teremteni. Ezért visszanéztük az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján az elmúlt napok időjárását. Az OMSZ szerint Budapesten a déli órában december 27-én volt a legmelegebb: 10 fok. Ezt követően január 2-ig 2 és 8 fok között mozgott a hőmérséklet – ha a Szaló Balázs és a Csury által mondottakat vesszük alapul, akkor a gépészetnek ezt még bírnia kellett volna. Igaz, azt Csury is elismerte, ha a 10 fokot árnyékban mérték, és közben a jeget órákig sütötte a nap, akkor a nyílt jégpályák vizesedését szinte lehetetlen megakadályozni.

Két, a gépészet- és a pályafelújítás részleteit is ismerő, névtelenséget kérő szakember is azt mondta a hvg.hu-nak, inkább a csőrendszerrel van gond, ami viszont a Hérosz sara. Még a cég is tisztában volt azzal, hogy gondok lehetnek a rendszerrel, amit a felszámolóbiztos, Romics Ágnes szerint jeleztek is a megrendelőnek, a fővárosnak. Ám a cég egyik szakembere – aki kérte, ne írjuk le a nevét – szerint a hűtéstechnikai tervek nem voltak alkalmasak a kivitelezésre, kevés adatot kaptak ahhoz, hogy a gépészet teljesítményéhez tökéletesen igazodó csőrendszert építsenek ki – és ezt már az építkezés korai szakaszában, 2010-ben jelezték a megrendelőnek. Forrásunk szerint például az első nyomáspróba idején látták, hogy szétroppan a tartószerkezet, de ezt még rendbe tették. Ám szerinte a főcsövek keresztmetszete túl kicsi, hiába dolgoznak a gépek, ha növekszik a hőmérséklet, gond van. Mint mondta, 2011 végén megpróbálták beszabályozni a rendszert ezzel a csővezetékkel, de állandó gondjaik voltak, ami megint csak jeleztek a fővárosnak. A hvg.hu egy a jégpálya felújításánál jelen lévő alvállalkozótól úgy értesült, ezekről a gondokról a főváros is tudott, hiszen az emberei bejárták az építkezést. A szakember szerint ennek a főcsővezetéknek a cseréjével minden helyreállna, ám mire ide eljutottak volna a beruházó és a megrendelő már a bíróságon vitatkozott egymással.

Másra vezeti vissza a gondokat Csury. A tervező a hvg.hu-nak azt mondta, ő készített egy kezelési és karbantartási útmutatást az üzemeltetőnek, amiben leszögezte, hogy minden nyáron ki kéne tisztítani a rendszert, ám tudomása szerint az utóbbi években ez nem történt meg – ami csökkenti a teljesítményt. Ugyanakkor a tervező szerint a felújítás a cég csődje miatt 80 százalékban készült csak el. Egy másik névtelenséget kérő, a felújításban részt vevő szakember azt mondta, azt tapasztalta, hogy a működtető nem vásárol elég áramot a szolgáltatótól, így hiába van modern gépészet beépítve, nem mindegyik aggregátor működik – ezt az állítást viszont a többi szakember nem tudta megerősíteni.

Tarlósék is tudták: nem 100 százalékos a pálya

A főváros a pénteki közleményében szintén az „egykori hibás terveket” okolta, de főleg azt hangsúlyozta, hogy a Hérosz Zrt. „az átadás-átvételi eljárás befejezési határideje előtt, 2011. december 2-án teljes körűen levonult a munkaterületről”.

Lehet vízisíelni is

PLT

Viszont a tulajdonos a hivatalos eljárás elmaradása ellenére egyszer csak használatba vette – ezek szerint úgy, hogy tudott a hibákról – a jégpályát. 2012 januárjában ugyanis Budapesten tartották a gyorskorcsolya Európa-bajnokságot, amit a kivitelezési gondok miatt sem lehetett lemondani. Ekkor ideiglenesen nyitották meg a pályát, hogy a hivatalos nyitás végül – évekkel az eredetileg tervezett időponthoz képest – 2012 novemberében legyen. A használatbavétel okairól az önkormányzat azt közölte, erre az uniós támogatás miatt is szükség volt, „hiszen a késedelmes projektzárás komoly támogatásvesztéssel járhatott volna”. „Emellett nem kívántuk a teljes szezonban a budapestieket és az ide látogatókat az impozáns környezetben való korcsolyázás örömétől megfosztani” – írta a hvg.hu-nak küldött e-mailben a városvezetés. Bár a sajtó főleg az idei szilveszteri blamát kapta fel, már a 2013. novemberi nyitás is csúszott a gondok miatt. 

A városvezetés és a Hérosz egyébként már 2010-ben is összekülönbözött. A Hérosz Zrt. még az önkormányzati választások előtt leállította a munkálatokat, mert a budapesti önkormányzat – szerinte indokolatlanul – az addig elvégzett 700 millió forint értékű munkából csak 60 milliót fizetett ki. A főváros szerint viszont a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott fővállalkozó „nem az építési szerződésben foglaltaknak megfelelően és nem az elvárható gondossággal” járt el. Az új főpolgármester, Tarlós István 2010 után többször bírálta a céget, végül 2012 januárjában még a szerződést is felmondta a Hérosszal. A főváros a hvg.hu-nak elismerte: tudott arról, hogy nincs 100 százalékban kész a pálya: azt írták, azért bontottak szerződést, mert a cég „egyrészt nem fejezte be a szerződés szerinti határidőben a létesítményt, másrészt az általa addig elvégzett kivitelezés is számos hibát és hiányosságot tartalmazott”.

A per jelenleg is zajlik, hiába menekült előbb csődeljárásba a cég, majd került felszámolás alá. (Arról, hogy hány milliárdos adósságot hagyott hátra a nagy múltú cég, itt olvashat.) A Hérosz szerint egy sor olyan pótmunkát végeztek, amit előre nem lehetett kalkulálni, ezért a fővárosnak fizetnie kéne. Amikor felszedték a régi pályát, nemcsak világháborús robbanószerkezeteket találtak, de azbesztet is, ami veszélyes hulladék, kezelése nem olcsó mulatság – állította a hvg.hu-nak az egyik héroszos szakember. Ugyanakkor a főváros a végszámlát sem egyenlítette ki, sőt a cég bankgaranciáját is lehívta. Az önkormányzat szerint a cég rosszul teljesített és késve, így ehhez joga volt, sőt a perben viszontkeresetet terjesztett elő „a szerződésszegéssel összefüggésben felmerülő igényeinek érvényesítésére”.

Információink szerint közben elkészült egy szakértői jelentés a bíróságnak a teljesítésről, a főváros pedig a Budapesti Műszaki Egyetemmel vizsgáltatja a jégpálya hűtési rendszerét. Pénteken azt ígérték, a 2014–2015-ös szezont megelőzően elkészülnek a korrekcióval. Az önkormányzat a hvg.hu-nak azt közölte, a felszámolás lehetséges kimeneteléről hivatalos tájékoztatást még nem kapott.