A külpolitikánk lényege a barátok szerzése, de nem egyes személyek, hanem egész országok barátságát kell megnyerni, mégpedig mindenkivel, aki erre érdemes. Ez volt Martonyi János külügyminiszter, a Magyarország Barátai Alapítvány budapesti konferenciáján tartott nyitóbeszédének legfontosabb üzenete.
Martonyi szerint Magyarország külpolitikáját folytonosan körüllengi a felé irányuló bizalmatlanság, és sokszor éri az a vád, hogy valódi célja az elcsatolt területek visszaszerzése. Martonyi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincsenek ilyen igényeink, mert „az ország a valós értéktartalmat az emberekkel való törődésben látja”. Abban, hogy az egyének az anyaország távol is magyarnak érezhessék magukat. „Mi tudomásul vettük a területek elvesztését, őket pedig arra kérjük, hogy vegyék tudomásul, hogy magyar közösségeket kaptak.” – mondta a külügyminiszter.
A miniszter kifejtette, hogy a térségi és a kelet-európai együttműködés nem az Európai Unió alternatívája, hanem „víziónkban a kettő egymás által él és egymást erősíti.” Szerinte együttműködésünkben nem csak az északi, hanem déli és dél-keleti dimenzió is kiemelten fontos. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország egyik fő prioritásának tartja az unió balkáni területekkel való bővítését.
Mi újranyitunk
Martonyi elmondta, sok kritika éri az országot azzal kapcsolatban, hogy euroszkeptikus. Erre Orbán Viktor miniszterelnököt idézve úgy reagált, hogy „Mi nem vagyunk euroszkeptikusok, mi eurorealisták vagyunk.” Emiatt pedig ha úgy érezzük, hogy az intézmények a cél felé nőnek, vitába kell szállnunk, hogy a „nagyon nagy bajt” elkerüljük. – mondta Martonyi. Ugyanakkor az európai integrációt még mindig alapvető érdekünknek és értékünknek tartjuk, ezt példázza a felfogásunk, miszerint gondolkodásunkat újra nyitjuk a világra. Ennek a nyitásnak a szellemében valósult meg a köztársasági elnök által kezdeményezett Vízügyi Csúcs, ami nagy sikert és elismerést hozott az országnak – tette hozzá.
A nyitás egyik fontos eleme, hogy a magyar külkapcsolatokat ne csupán a diplomaták határozzák meg, hanem a tudomány, a kultúra és kiemelten a zene is nagy jelentőséghez jusson a magyarországi értékek külföldre közvetítésében. Ehhez kapcsolódóan olyan új kezdeményezések láttak napvilágot, mint például a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram, ami a magyarbarát egyetemistáknak nyújt lehetőséget országunk megismerésére. A kormány a kulturális terjeszkedési politikájának nevében egymás után nyitja a különböző magyar intézeteket, legutoljára például január elején Zágrábban.
A külügyminiszter nyitóbeszédét követő kerekasztal beszélgetés egyik fő kérdése az volt, hogy milyen Magyarországról kialakult külső kép, illetve hogy lehetne azon javítani. Abban nagyjából egyetértettek, hogy főleg a nyugati sajtó ellenségessége miatt ez a kép rendkívül rossz és kedvezőtlen, ez pedig lecsapódik a közvéleményre. Viszont az élet egyes területeit, mint a kultúra és a tudományos élet, ahol az egyént értékelik, a sajtónak nincs hatása.