A 244 kormánypárti igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadott házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyűlés.

Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az új eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható. Ugyanakkor előírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére minden olyan héten időt kell biztosítani, amikor a parlament ülésezik.

A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja - mint most -, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet.

Az új testület elnöke a Ház törvényalkotási alelnöke lesz. A törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, az összegző módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt. Az előterjesztő és a frakcióvezetők azonban külön szavazást kérhetnek az összegző módosító javaslat valamely pontjáról, illetve kérhetik - összesen legfeljebb háromszor -, hogy a Ház tartson fenn az összegző javaslatban nem szereplő módosítást. Ha így egy eredetileg nem támogatott módosító javaslatot is elfogad a Ház, újabb összegző indítvány készül.

Zárószavazás előtti módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha az egységes javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek. Ennek megtárgyalása és a döntés után következik az előterjesztés elfogadása.

Változnak az általános vita szabályai is: a képviselők rendes - azaz legfeljebb 15 perces - felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselő, egy független és nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra két percben.

A törvényjavaslatokat a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell nyújtani, és később nem lehet túlterjeszkedő módosításokat fűzni hozzájuk, vagyis csak az eredetileg módosítani javasolt jogszabályok rendelkezéseire kérhető változtatás.

Megváltozik a sürgős tárgyalás elrendelésének menete is. Erre félévente legfeljebb hatszor kerülhet sor. A sürgős tárgyalás elrendelése - amit 25 képviselő kérhet - és a törvényjavaslat zárószavazása között hat napnak kell eltelnie.

A kivételes eljáráshoz a képviselők ötödének támogatása szükséges. Kivételes eljárást félévente maximum négyszer lehet elrendelni a Ház több mint felének szavazatával. A vita és a szavazás időpontjáról az Országgyűlés dönt. A házszabálytól eltérő tárgyaláshoz továbbra is a képviselők négyötödének szavazata kell.

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényhez csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be módosító javaslatot, amely kizárólag a kifogásolt részekre és a hatálybalépés időpontjára vonatkozhat. Szintén az új bizottság javasolhat módosítást akkor, ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek talál egy jogszabályt.

Új szabályok érvényesek a költségvetés tárgyalására is. A kormánynak a javaslatot legalább 13 nappal az általános vita előtt be kell benyújtania, miután egyeztette a Költségvetési Tanáccsal.

A büdzséhez benyújtott módosító indítványokról minden állandó bizottság részletes vitát folytat, majd azokat a költségvetési bizottság összegzi, aztán a Ház megtárgyalja az összegzést és szavaz róla. A Költségvetési Tanács ezt is véleményezi a zárószavazás előtt.

A frakcióalakításhoz alapvetően öt - azonos listán induló és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartozó - képviselő szükséges, de hárman is alkothatnak képviselőcsoportot, ha pártjuk önállóan, vagyis nem más pártokkal közösen indult a választáson. A módosítás 5 százalékkal növeli a frakciók működési kiadásaira adott támogatást.

Szigorítás, hogy a plenáris és a bizottsági üléseken nem lehet szemléltető eszközöket használni, hacsak a házbizottság vagy az érintett bizottság nem engedélyezi. Ha egy képviselő megszegi ezt a szabályt, kizárhatják a Ház vagy a bizottság üléséről.

A képviselők tiszteletdíját arányosan csökkentik, ha igazolatlanul nem vesznek részt a szavazások több mint negyedén. Hasonló szabály vonatkozik a bizottsági ülésekre: a képviselők fizetését akkor csökkentik, ha ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felét, de legalább három ülést mulasztanak el igazolás nélkül.

Létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelyben az új választási törvény eredményeként mandátumot szerző nemzetiségi képviselők és szószólók kapnak helyet. A szószólók nemzetiségi ügyekben felszólalhatnak, de szavazati joguk nincs. A nemzetiségi képviselők és szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak.

Új szabály, hogy az ülés kezdetén az elnök és a képviselők felállva köszöntik a választópolgárok közösségét. Az új rendelkezések szerint a házelnök felszólítására a képviselők felállva köszöntik a köztársasági elnököt, ha részt vesz a plenáris ülésen.

A házszabály és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás számos egyéb új rendelkezést hoz, a többi között lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés kiemelkedő évfordulókon és nemzeti ünnepeken ünnepi ülést tartson. Rögzíti azt is, hogy a parlament nemcsak könyvtárat, hanem múzeumot is fenntart. Az új házszabály előkészítése majdnem két éve kezdődött Kövér László házelnök kezdeményezésére.