A közvélemény-kutatóknak nem kell szégyenkezniük, ugyanis meglehetősen pontosan jelezték előre az eredményeket - mondta Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezető elemzője a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által rendezett Mérők Klubja elnevezésű fórumon.

A közelgő európai parlamenti (EP-) választásokkal kapcsolatban azt mondta, az országgyűlési választáson elszenvedett súlyos vereség után az amúgy is szétaprózódott baloldalnak nehéz lesz megszólítania a választókat. A rossz szereplés pedig hatással lesz az önkormányzati választásokra is - tette hozzá.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója azt emelte ki, hogy a választást megelőző utolsó kutatásuk alkalmával elsősorban a szavazók értékpreferenciáira voltak kíváncsiak. Ennek alapján a Fidesznek 40-45 százalékos, a baloldalnak 26-31 százalékos, a Jobbiknak 19-23 százalékos, az LMP-nek pedig 4-6 százalékos eredményt becsültek.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a vélekedésekkel ellentétben a korábbiakhoz képest csak kis mértékben nőtt a válaszmegtagadók aránya. Ezer válaszhoz mintegy 1800 ember megkérdezésére volt szükség és korántsem 5-10 ezerre - tette hozzá.

Ez azt jelenti, képzelődésnek bizonyult, hogy a rettegő baloldali szavazók fogják eldönteni a választásokat. Sőt a titkos szavazás szimulációjával végzett kutatások azt mutatták, hogy a rejtőzködők körében a Fidesz és a Jobbik rendelkezik több tartalékkal - mondta az ügyvezető.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szintén azt hangsúlyozta, hogy a "félelemteória" csődöt mondott, mert a valóság visszaigazolta a kutatói előrejelzéseket. Szerinte a választási eredmény az EP-választásokon is a Fideszt és a Jobbikot segíti.

Ezért a Fidesz-KDNP-től 45 százalékos eredményt és 11 mandátumot, a Jobbiktól 20 százalékot és 5 mandátumot várnak. Az MSZP-nek 18 százalékos eredményt és 4 mandátumot, az LMP-nek 5 százalékos eredményt és 1 mandátumot jósolnak. Az intézet szerint a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM egyaránt 4 százalékos eredményt ér el, így nem jutnak mandátumhoz az EP-ben. Az EP-választás legnagyobb tétje, hogy az MSZP vagy a Jobbik válik-e a második legnagyobb párttá - mondta az elemző.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a kormány gazdaságpolitikájáról beszélt, amit a "folytatódó leszakadás" politikájaként jellemzett. Várakozásai szerint folytatódik az állami piacfelosztás és az államosítás.

Hozzátette, a GKI-Erste konjunktúraindexe ugyan 16 éves csúcsot mutat, a kedvező növekedési adatok nem tarthatóak, mert 2016-ra leállnak a 2013-2014-ben csúcsra járatott uniós fejlesztések és elmúlik a rezsicsökkentés és a béremelések hatása is. Kifullad, lefékeződik a növekedés - mondta Karsai Gábor.