„Az Országgyűlés alakuló ülése ünnep. A fanfárok, zászlók és díszőrök csupán hozzájárulnak ahhoz, annak kifejezéséhez, amit ma itt mindnyájan átérzünk” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg négy évvel ezelőtt a parlament alakuló ülését Sólyom László akkori köztársasági elnök. Most kedden ez a feladat már Áder Jánosra hárul, de a rendszerváltás utáni hetedik parlament megalakulása nem csak ezért lesz különleges esemény.

Az előző ciklusban a kétharmados többség alaposan átszabta a politikai rendszert: új alaptörvény, országgyűlési törvény és házszabály alapján, a korábbiaknál kevesebb – 386 helyett csak 199 – képviselő, illetve 13 nemzetiségi szószóló kezdi meg a munkát, és ennek megfelelően megújult az ülésterem is. Ami nem változik, az a Fidesz-KDNP politikai túlsúlya: a kormánypártok ebben a ciklusban is a mandátumok kétharmadával, vagyis alkotmányozó többséggel rendelkeznek, így nem nagyon lesz előttük akadály.

Túry Gergely

Az államfő a hagyományoknak megfelelően javaslatot tesz majd a kormányfő személyére. Erről négyszemközti beszélgetésen Áder János hétfőn már egyeztetett a választásokon győztes párt vezetőjével, Orbán Viktorral, aki állítólag határozott igennel fogadta a felkérést. Az alakuló ülés vezetését a korelnök, vagyis a legidősebb képviselő veszi át. Ebben a ciklusban a megtiszteltetés a fideszes Turi-Kovács Bélát éri: a 79 éves politikus 1998 óta tagja az Országgyűlésnek, előbb még kisgazda színekben – egy ideig környezetvédelmi miniszter is volt –, majd a párt bomlása után fideszesként. A házelnök, az alelnökök és a jegyzők megválasztásáig a korelnök vezeti az ülést, illetve az őt segítő korjegyzőkkel – a legfiatalabb képviselőkkel – együtt rá hárul a mandátumigazolás feladata is.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI), illetve a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökének beszámolója után a korelnök és a korjegyzők megvizsgálják a megválasztott képviselők és nemzetiségi szószólók által benyújtott iratokat: a választási irodáktól kapott megbízóleveleket, illetve az esetleges összeférhetetlenségről szóló nyilatkozataikat. A korelnök és a korjegyzők megbízóleveleit egy másik testület vizsgálja meg, amely a névsorban első öt képviselőből áll. Ha mindent rendben találnak, az Országgyűlés egy szavazással, vita nélkül igazolja a mandátumokat, a képviselők pedig leteszik az esküt.

Az eskütétellel hivatalosan is megalakul az új Országgyűlés, ez után következik az alakuló ülés legfontosabb része: az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. Hétfőn délre a hvg.hu megtudta, a házelnöki széket újra Kövér László foglalhatja el. Vita legfeljebb az alelnökök megválasztásából lehet: a szocialisták ugyanis nehezményezik, hogy a Jobbik Sneider Tamás egykori egri skinheadvezért jelöli erre a posztra, és a szavazáson még a kormánypárti képviselőknek is megremeghet a keze. Ennek esélyét ugyanakkor csökkenti, hogy az új szabályok szerint csak a házelnököt választják titkosan, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással, vagyis hagyományos gombnyomással.

Túry Gergely

1990 óta csak egyszer fordult elő, hogy nem választottak meg egy országgyűlési tisztviselőt: 2001 végén, amikor a Független Kisgazdapárt bomlása miatt Gyimóthy Géza megbízatása megszűnt, a maradék frakció Bánk Attilát akarta a helyére ültetni. Az akkori ellenzék nem kívánt asszisztálni az általuk komédiának nevezett váltáshoz, ezért sokan nem szavaztak, miközben a kormánypártok táborán belül sem volt egység. Végül több nekifutásra sem sikerült megválasztani Bánkot, az alelnöki poszt a ciklus végéig betöltetlen maradt.

Az új szabályok szerint az Országgyűlés vita nélkül határoz arról, hogy elfogadja-e a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Nemzeti Választási Iroda beszámolójáról. Az NVB beszámolójának végén tesznek egy érdekes javaslatot: a visszaélések lehetősége miatt felülvizsgálandónak tartják a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint egy polgár több jelöltet is ajánlhat. Az aláírások ellenőrzése viszont – a másolt ajánlóívek kiszűrése érdekében – továbbra sem merül fel lehetséges megoldásként.

Az alakuló ülésen jelentik be a pártok a frakciók megalakulását is. Bár voltak találgatások egy önálló DK-s, vagy Együtt-PM képviselőcsoport megalakulásáról (ehhez a házszabály szerint öt képviselőre lenne szükség), jelenleg úgy tűnik, hogy marad a korábbi felállás, és öt képviselőcsoport lesz a parlamentben: a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója. A DK-s és az Együtt-PM-es képviselők, illetve Fodor Gábor független képviselőként kezdik meg a ciklust, ennek minden hátrányával együtt: kevesebb pénz és megszólalási lehetőség jár majd nekik.

Túry Gergely

Bár a bizottsági struktúráról már a múlt héten megállapodás született – ennek értelmében 15 parlamenti bizottságból 10-nek lesz kormánypárti, 2-nek szocialista, 2-nek jobbikos és egynek LMP-s elnöke – a konkrét személyek miatt még lehetnek nézeteltérések. Ha például az MSZP-nek nem tetszik az oktatással is foglalkozó kulturális bizottság élére jelölt jobbikos politikus, vagy a Jobbiknak a nemzetbiztonsági bizottság élére szánt szocialista, akkor előfordulhat, hogy a pártok nem közös javaslatként, hanem külön-külön nyújtják be a jelöltek névsorát.

A korábbi hagyományokkal szemben várhatóan Orbán Viktor nem terjeszt kormányprogramot az Országgyűlés elé. Ehelyett egy legfeljebb háromoldalas, általános politikai célokat megfogalmazó nyilatkozat kerülhet a parlament elé, de még az is lehet, hogy ez is elmarad, az Országgyűlés – nem az alakuló ülésen, hanem az EP-választások után, május végén, június elején – vita nélkül, egy egyszerű szavazással megerősíti kormányfői posztján Orbánt. Információink szerint Orbán még azzal sem kívánja megkötni a saját kezét, hogy leír néhány célkitűzést, hiszen minden, a kormány összetétele vagy a következő időszak egyes lépései mind csak az ő fejében léteznek.

A korábbi egyeztetéseken a kormánypártok elutasították a Jobbik és az LMP ötletét, hogy a kormányalakítás előtt is legyen lehetőség napirend előtti és utáni felszólalásokra. Mivel a kormány várhatóan csak a május 25-i európai parlamenti választás után alakul meg, ez azt is jelenti, hogy az EP-választási kampányban kevesebb megszólalási lehetőséghez jutnak a pártok. Felmerül persze, hogy mit csinál majd az új parlament három hétig, amíg nincs új kormány: ha változtatnak a kormány szerkezetén, ahhoz szükség lehet törvénymódosításra. Esetleg előfordulhat, hogy fontos, szimbolikus témákról, mint például a devizahitelek, egyéni indítványként már a kormány megalakulása előtt törvényt hoznak.

Ha érdekli az Országgyűlés munkája, kövesse a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldalát, ahol az alakuló üléstől kezdve ismét rendszeresen talál friss híreket a törvényhozás munkájáról.