Az Együtt-PM és a DK a vártnál jobb eredményt ért el a vasárnapi EP-választásosn, ennek ellenére nincs érdemi átrendeződés a jobb-bal dichotómiában – állapította meg a Political Capital.

A Fidesz öt százalékpontot veszített, míg a Jobbik – az elmúlt öt évben tanúsított erősödése után – szinte pontosan a 2009-es szintjére esett vissza. A Fidesztől balra eső formációk bő 5 százalékponttal szereztek többet, mint öt évvel ezelőtt.

Political Capital

Az eredmények a baloldal vs. jobboldal erőviszonyok szempontjából szinte semmi különbséget nem mutattak az áprilisi választásokhoz képest sem: az akkori „Összefogás” pártjai az áprilisi 26 helyett most 28 százalékot szereztek, a Fidesz és a Jobbik együttes (hazai) szavazataránya áprilisban 64 százalék, most 66 százalék volt. Ez arra utal, hogy bár a bal- és a jobboldalon belül van átrendeződés, a tömbök közötti mozgás csekélyebb.

Brüsszelben is fegyvertény a Fidesz nagyarányú győzelme

A Fidesznek továbbra sincs kihívója. Azzal, hogy a Fidesz 50 százalék feletti eredményt ért el, hivatkozhat arra, hogy bírja a választók többségének támogatását. Az alacsony részvétel miatt természetesen ez az interpretáció megkérdőjelezhető, de míg az országgyűlési választáson nem sikerült 50 százalék fölötti eredményt elérnie, most igen.

Egész Európában a Fidesz kapta a legnagyobb arányú szavazatot, ami jelentős fegyvertény Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Ezt az erejét az európai színtéren is használni fogja, aminek első jele, hogy Orbán Viktor nyíltan kimondta: nem támogatják az Európai Néppárt csúcsjelöltjének, Jean-Claude Junckernek (Viviane Reding párttársának és politikai szövetségesének) a megválasztását az Európai Bizottság élére. A 12 fideszes képviselő szavazata márpedig bizonyos esetekben döntő jelentőségű lehet, nem csak az EB-elnök megválasztásakor.

A Néppárt szűk többségét a Fidesz a jövőben is használhatja politikai zsarolásra.

A Jobbiknak nem jött össze a mozgósítás

A Fidesz az áprilisi táborának 56 százalékát, a baloldali pártok a sajátjaiknak az 50 százalékát, az LMP a 43 százalékát tudta elvinni szavazni, a Jobbik viszont jóval gyengébben teljesített: alig egyharmadát tudta mozgósítani áprilisi szavazóinak.

A Jobbik második helyezése tehát csak első ránézésre nagy siker: az MSZP-t valóban magabiztosan megelőzte, de ennek oka a még mindig jóval nagyobb létszámú baloldali szavazók voksainak három párt közötti megoszlása. A Jobbik csak akkor tudja megszerezni a kormánypárt kihívójának szerepét, ha a baloldal a következő időszakban felőrli magát a belső küzdelmekben.

Political Capital

A párt romló eredményében egyaránt szerepe lehetett a Kovács Béla-ügynek, illetve annak, hogy alacsonyabb részvétel mellett a Jobbik nehezebben tudja mozgósítani felhígult szavazótáborát, és a mérsékeltebb politikai irányvonal, illetve a baloldali riválisok által is felvállalt vitahelyzetek éppen a törzsszavazók megszólítását nehezítik meg.

Földcsuszamlás a baloldalon 

Az önkormányzati választásra való felkészülést nagyban nehezíteni fogja a baloldal töredezettsége, mert csak együttműködve van esélyük labdába rúgni.

Különösen a fővárosban lesz jelentős az átrendeződés, ahol az MSZP a negyedik helyre szorult, a fej-fej mellett teljesítő DK és Együtt-PM mögött. Érdekes, hogy a fővárosban a három formáció távolabbnak tűnik most a Fidesztől, mint áprilisban; ez leginkább a pártok eltérő mozgósítási potenciáljának eredménye.

Political Capital

Az mindenesetre látszik, hogy a baloldalon bizonyosan beinduló átrendeződéseknek elsősorban a közös főpolgármester-jelölési kényszer szabhat határt. Ha sikerülne is konszenzusos jelöltet találni, az sem jelentene garanciát a sikerre, az LMP támogatására pedig szinte bizonyosan nem számíthatnak továbbra sem.

Gyurcsány Ferenc újra megkerülhetetlen a baloldalon, az átrendeződésnek vélhetően ő lesz a motorja. Hamar érdekellentétbe fog ezért kerülni a korszakváltást hirdető Együtt-PM-mel, amely 11 budapesti kerületben végzett a második helyen (a DK 9, az MSZP 2, a Jobbik 1 kerületben).