szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az alapvető jogok biztosa szerint módosítani kellene a mozgóurnás szabályozáson, ezért írt a Nemzeti Választási Irodának és javaslatokat vár tőlük a választásokat érintő jogszabályok megalkotására. Többek között azt kifogásolja, hogy a szavazatszámláló bizottságok nem feltétlenül tudnak mozgóurnával felkeresni valamennyi érintett választópolgárt.

Az alapvető jogok biztosa szerint a mozgóurnás szavazás szabályai sem a korábbi, sem a legutóbbi országgyűlési képviselő-választások során nem érvényesültek megfelelően. Székely László álláspontja szerint módosítani kellene a szabályozáson, ezért megállapításait megküldte a Nemzeti Választási Irodának azzal, hogy tegyenek javaslatot a választásokat érintő jogszabályok megalkotására.

Az ombudsman pénteken, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjaik létszáma miatt nem feltétlenül tudnak mozgóurnával felkeresni valamennyi érintett választópolgárt a szavazásra nyitva álló időkeretben.

A biztos azért vizsgálta meg a - fogyatékos emberek esélyegyenlőségét is érintő - szabályozást, mert az áprilisi választás után három budapesti körzetből 14 panaszos fordult hozzá azzal, hogy bár egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt igényelték, mégsem érkezett meg hozzájuk a mozgóurna.

Közölte, előrelépésnek tartja, hogy a legutóbbi választáson már nemcsak mozgóurnát lehetett kérni, hanem minden településen akadálymentes szavazóhelyiségnek is rendelkezésre kellett állnia, ugyanakkor megállapította azt is, a mozgóurnás szavazás szabályozása most sem garantálta, hogy valamennyi jogosult igénybe vehesse a lehetőséget.

Utalt arra, a választási szervek kötelesek a szavazatszámláló bizottságok tagjai mellett annyi póttag választásáról is gondoskodni, amennyit a választás törvényes lebonyolítása igényel, ám azt előre nem lehet felmérni, hogy a szavazóhelyiségben végzett munka mellett milyen más feladat, például a mozgóurnák kiszállítása hárul majd a bizottságokra. Jelezte: a szavazóhelyiségekben a határozatképességhez minimálisan három tag jelenléte kell, ezen felül mozgóurnánként további két-két bizottsági tag munkájára is szükség van.

Arra is felhívta a figyelmet, a mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a bizottság tagjai a mozgóurnával 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe, ám az ilyen szavazás lebonyolítása lényegesen időigényesebb feladat.

Az ombudsman szerint a törvényi szabályozás ennek ellenére nem teszi lehetővé, hogy – a szavazóhelyiségben sorban állók analógiájára – a mozgóurnába 19 óráig leadott szavazatok akkor is érvényesnek minősüljenek, ha a szavazatszámláló bizottsági tagok csak a szavazás befejezésének törvényi határidejét követően érkeznek azokkal vissza a szavazóhelyiségbe.

Székely László szerint ez lehetőséget ad a bizottságok szubjektív döntésére abban a kérdésben, meddig kötelesek kivinni a mozgóurnát a választókhoz. A hatályos jogi szabályozás tehát a jogalkalmazók eltérő gyakorlatát eredményezheti - állapította meg az ombudsman.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!