Személyesen egyeztet az október 5-i helyhatósági választásokig hátralévő bő két hónapban több alkalommal is Tarlós István és Orbán Viktor. Információink szerint ezeknek a megbeszéléseknek a főváros helyzetén, a budapesti közműcégek esetleges állami tulajdonba kerülésén, és a városüzemeltetési hatáskörökön túl hangsúlyos témáját adják a leendő főpolgármester és az új összetételű közgyűlés hatásköreinek újraosztása is.

Korábban ugyanis több fideszes forrásunk azt mondta, a párt elnöksége úgy hozott döntést a közgyűlés átalakításáról, hogy arról a hivatalban lévő főpolgármesterrel semmilyen egyeztetés nem volt, pedig szinte biztosra lehetett venni, hogy a párt ismét Tarlóst támogatja majd a helyhatósági választásokon. A regnáló főpolgármester egyelőre minden közvélemény-kutatás szerint abszolút esélyesnek számít. Ellenzéki kihívója még nincs (az MSZP, az Együtt-PM és a DK esetében még arról sem született döntés, hogy miképp működnek együtt, miközben az LMP részéről sem biztos, hogy a nyilvánosságban megfuttatott Osztolykán Ágnes lesz a jelölt). Tarlós István ugyanakkor a hvg.hu-nak nyilatkozva egyáltalán nem titkolta, hogy lát kockázatokat az új rendszerben.

Tarlós István beszéde a Fővárosi Közgyűlésen

MTI / Beliczay László

Közgyűlés a cilinderből

Egy az EP-választások után teljesen váratlanul előkerült és a parlamenten átvert törvény alapján a jelenlegi tisztán listás rendszer helyett az új Fővárosi Közgyűlés tagjai a kerületi polgármesteri választások eredményei alapján nyerik el mandátumukat, így a 23 polgármester mellett a kilenc második úgynevezett kompenzációs listán jut mandátumhoz, a 33. tag pedig a főpolgármester lesz. Az ellenzék szerint ezzel gyakorlatilag ellehetetlenül a város működése, mert a kerületi polgármesterek a kerületi részérdekek érvényesítésével lesznek elfoglalva, így az összbudapesti ügyek a háttérbe szorulnak majd.

Tarlós István lényegében hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a hvg.hu-nak adott interjújában. Mint mondta, még emlékszik az 1990-94 közötti időszakra, amikor hatályban volt egy törvény, ami előírta a kerületi polgármesterek többségének egyetértését bizonyos fővárosi döntések hatálybalépéséhez. „A kerületi polgármesterek vérszerződést kötöttek addig, amíg Demszky Gáborral kellett vitatkozni, aztán amikor előjöttek konkrét kerületi ügyek, akkor egymásnak estek. Nem tudom, most mi lesz, de az akkori tapasztalatokra elég vegyes érzésekkel emlékszem vissza. Ilyen veszéllyel most is szembenézhetünk, hiszen a kerületi polgármesterek elsősorban a kerületi érdeknek akarnak majd megfelelni. Márpedig ezek nagyon eltérőek: van olyan kerület, ahol még mindig sok a földút, hiányzik sok infrastruktúra, nagyon alacsony áron lehet ingatlanokat kiadni; máshol minden ki van építve, és drágán bérbe adhatók a helyiségek. Eltérő érdekek, igények és jövedelemtermelő képesség. Itt látok feszültségeket. Nem a 'kerületek versus főpolgármester'-problémát látom, hanem hogy a kerületek maguk hogyan lesznek képesek együttműködni, hiszen a források viszonylag szűkösek. A kompetenciák még inkább – a kerületeknél még kevesebb hatáskör maradt, mint a fővárosnál. De azt sem hiszem, hogy ha kiegyensúlyozottabb lesz a bal- és jobboldal viszonya a fővárosban, amire egyébként látok esélyt, akkor a két oldal kerületi polgármesterei olyan remekül együttműködnek majd városi ügyek mentén, mint ahogyan azt most páran jósolják” – mondta az interjúban.

Úgy tudjuk, elsősorban emiatt egyeztetett már többször is Orbán Viktorral arról, hogy átszabják a főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés hatásköreit. Ennek egyik része lehet a Rogán Antal által már nyilvánosan is megígért főpolgármesteri vétó a Közgyűlés döntéseivel kapcsolatban, vagy az, hogy a budapesti közmű-, és városüzemeltetési cégek vezetőinek kinevezési joga a képviselőktől átkerülhet a város első emberéhez.

Előbbi nem szorul túl sok magyarázatra, utóbbi viszont komoly fegyvertény lehet, eddig ugyanis – a főpolgármester előterjesztésére – a Közgyűlés mondta ki a végső szót a 16 nagy városüzemeltető cég vezetőjéről. Így a főpolgármester személyi alkukra kényszerült a Fidesszel, és Vitézy Dávidot, a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezetőjét annak ellenére sem tudta például eltávolítani, hogy időnként nyílt konfliktusban álltak egymással. (Tarlós István egyébként ebben a ciklusban Tölgyesi Balázst, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatóját mentette fel, 2011 április 1-i hatállyal, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés miatt kezdett nyomozni a cégnél; illetve 2012 szeptemberében Horváth Józsefet, a Budapesti Temetkezési Intézet vezérigazgatóját függesztette fel „a Fiumei úti sírkertben történt 'közbotrányt okozó skandalum'” miatt.)

Azt kormánypárti és ellenzéki városházi forrásaink is megerősítették, hogy ennyi valószínűleg nem lesz elég Tarlós Istvánnak, további garanciákat szeretne helyzete erősítésére a Közgyűlés többségét várhatóan adó fideszes polgármesterekkel szemben, akik között minden bizonnyal a pártban kifejezetten erős politikusok is akadnak majd (Láng Zsoltnak, Pokorni Zoltánnak, vagy annak a Kocsis Máténak neve hangzik el ilyenkor, akit a pletykák szerint 2018-ra főpolgármester-jelöltté akar „felépíteni” a Fidesz). Velük pedig már eddig is több ízben meggyűlt a baja, amit vélhetően egyik fél sem felejtett még el teljesen.

Trükköznek egy kicsit?

Városházi és budapesti ellenzéki forrásainktól is azt hallottuk, a Fidesz némi „trükközéstől” sem zárkózik el, hogy a főpolgármester kedvére tegyen. Ilyen lehet például, ha „kihasználják” az önkormányzati törvény azon paragrafusát, mely szerint „a fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek”.

Balhé a Fővárosi Közgyűlésben - a polgármesterekkel is meggyűlhet a baja Budapest új vezetőjének

Stiller Ákos

Így több lehetőség is adódik: egyrészt a főpolgármesterhez kerülhet például a most a Közgyűlés hatáskörében lévő jog az egész ciklusra vonatkozó településfejlesztési stratégia elfogadásáról. Bár ez eddig városházi forrásaink szerint ez eddig nem bírt komoly jelentőséggel, szerepe éppen azért értékelődhet fel, mert a közvetlenül érdekelt polgármesterek döntési helyzetbe kerülhetnek. Ha viszont Tarlós Istvánnal lesznek kénytelenek alkukat kötni azért, hogy egy-egy általuk preferált terület bekerüljön a dokumentumba, az nyilvánvalóan széles lehetőségeket biztosíthat a főpolgármester számára, aki egyébként is előszeretettel hivatkozik arra, hogy óbudai polgármesterként több ciklust vitt végig kisebbségben, így elég komoly rutinra tett szert az ilyen helyzetek kezelésében.

Hasonló „trükk” lehet, ha a Közgyűlés hatásköreiből egyszer csak eltűnik a frakciók, bizottságok önálló indítványozási joga. Ebben az esetben a főpolgármester gyakorlatilag egy személyben dönthetné el, mi kerüljön a testület napirendjére, bár eddig is alapvetően ő határozta meg a tárgyalandó témákat. Ezzel szintén széles körű manőverezési lehetőségeket adnának Tarlós István kezébe.

A legfőbb kérdés, kormányzati és városházi forrásaink szerint is, hogy a Fidesz hajlandó lesz-e még az október 5-i választások előtt „belepiszkálni” az önkormányzati törvénybe. Ha így tesz, akkor a kormánypárt vállal némi kockázatot, hiszen az eredmény ismerete nélkül cselekszik, akár az is elképzelhető, hogy egy esetleges ellenzéki főpolgármestert erősítenek meg jó előre – bár ennek esélye egyelőre inkább elvinek tekinthető.

Ha viszont Orbán Viktor eléri, hogy Tarlós István kéréseinek teljesítésére csak az eredmény ismeretében kerüljön sor (márpedig forrásaink alapvetően ezt valószínűsítik), akkor a főpolgármester csak a kormányfő adott szavában bízhat. Ezzel kapcsolatban azonban többen is megjegyezték: a megválasztott, és hivatalát elfoglaló főpolgármesternek aligha lesz sok lehetősége, ha mégis közlik vele: a kérdés egyelőre nem aktuális.