A közös főpolgármester-jelölt kiválasztása jelentette a legnagyobb fejfájást a korábbi Összefogás pártjainak, ám nemcsak ez okozott nagy vitákat az önkormányzati választást megelőző budapesti egyeztetéseken – hangsúlyozta több, a tárgyalásokra rálátó forrás a hvg.hu-nak. Szintén komoly feladványnak bizonyult a kerületi polgármesterjelöltek kiválasztása: volt, ahol a helyi MSZP-sek lázadása, volt ahol a DK ambíciói okoztak nehézségeket, de az Együtt-PM is kifogásokat emelt, mert szerintük a jelöltek nem tükrözik „a baloldal megújulását”.

A baloldali pártok dolgát a Fidesz nehezítette meg. Június 2-án a parlament kormánypárti többsége elfogadta ugyanis azt a törvényjavaslatot, amely leszögezi: a 23 kerületi polgármester adja a fővárosi közgyűlés kétharmadát, de a maradék 9 helyre is csak olyan politikus kerülhet – kompenzációs alapon –, akit pártja valamelyik kerületben polgármesternek jelölt. Viszont kompenzációs listát csakis olyan politikai szervezet állíthat, amelyik legalább 12 kerületben tudott indítani önálló polgármesterjelöltet. Ha a baloldali pártok meg akarják szerezni a közgyűlési többséget, esetleg a főpolgármesteri posztot, akkor valamilyen alkut kellett kötniük, különben a jelöltjeik egymást ütik ki az egységes Fidesz-KDNP-vel szemben.

Itt az újabb név: Falus Ferenc

Tehát a tavaszi országgyűlési választáson együtt induló, de a májusi európai parlamenti voksolásra szétváló baloldali pártok eldönthették: megint összeállnak kockáztatva az arculatvesztést, vagy önállóan indulnak, de felosztják egymás közt a kerületeket, hogy mindenki tudjon kompenzációs listát állítani.

Matematikailag ez csak így lehetséges: a baloldal számára biztosan bukó 7 kerületben – az esélytelenek nyugalmával – minden párt önállóan indít polgármesterjelöltet, a nyerhető vagy billegő városrészeket viszont felosztják egymás közt (6-5-5 formában) és támogatják egymás jelöltjeit. Így be tudnának juttatni 12-14 polgármestert, kompenzációs listáról pedig további 3 politikust, amivel meglenne a többségük – a hvg.hu forrásai szerint ebben a képletben állapodtak meg hétfőn. (Ugyanis az alkuk nélküli önálló és győzelmet hozó indulás csak akkor lenne lehetséges, ha Budapest 36 kerületből állna.) Úgy tudjuk, míg az MSZP a kezdetektől el tudta volna fogadni az újabb összefogást, az április 6-i együttműködést a leginkább bíráló Együtt ragaszkodott a koordinált különinduláshoz, amit a DK is elfogadott.

A hétfői tárgyalásokon a DK és az Együtt forrásaink szerint jelezte, számukra csak a 6-5-5-ös felosztás fogadható el, továbbá bedobtak egy újabb főpolgármester-jelöltet is. Falus Ferencet, akit 2010 júliusában mentett fel az új kormány az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál betöltött vezetői állásából. Annak ellenére, hogy a kerületi felosztást a szocialisták nagyrészt el tudták fogadni – hétfőm már csak egy-két kerületben volt vitájuk –, MSZP-s forrásaink szerint a két másik párt hétfői bejelentésével és Falus nevének bedobásával ultimátumot adott a szocialistáknak.

Egy, a tárgyalásokra rálátó forrás egyenesen zsarolásról beszélt. Ugyanakkor a fővárosi MSZP-sek is megosztottak: az egyik prominensük szerint jó döntés Falus jelölése, mert az orvos korábban az MSZP tagja volt, így számukra is elfogadható.

Még az „ősszoci” kerületben is dúlt a háború

A hetek óta tartó alkudozást az is nehezítette, hogy még a biztosan nyerhető XIII. kerületben sem volt egyetértés a baloldali pártok között – értesült a hvg.hu. Pedig a szocialista Tóth József 1994 óta megszakítás nélkül vezeti a városrészt. A Fidesznek kétharmados győzelmet hozó 2010-es parlamenti választáson pedig egyedül ebben a kerületben tudott két parlamenti mandátumot szerezni az MSZP – az egyiket a polgármester, a másikat Szanyi Tibor nyerte.

Tóth József - nála betelt a pohár

MTI - Kovács Attila

Forrásaink szerint abban nem volt vita, hogy Tóth induljon, arról viszont igen, hogy a 14 angyalföldi-lipótvárosi egyéni képviselői helyen hogyan osztozkodik a három párt. Négy évvel ezelőtt – amikor a legtöbb önkormányzatban tarolt a Fidesz – mind a 14-et képes volt megszerezni az MSZP, a Fidesz, a Jobbik és az LMP csak listáról jutott mandátumhoz. Viszont most a DK és az Együtt arra hivatkozott, hogy május 25-i EP-választáson egyes lipótvárosi szavazókörökben mindketten jobban szerepeltek, mint a szocialisták. Ezért MSZP-sek által csak „ősszoci vidékként” emlegetett XIII. kerületben 5-5 egyéni mandátumot kértek, hogy cserében támogassák Tóth indulását.

Forrásaink szerint ez verte ki a biztosítékot a helyi MSZP-ben, ahol a polgármester azzal érvelt: nem fogja „háttérbe szorítani” az évek óta dolgozó embereit csak azért, hogy a másik két szervezetnek helyet csináljon. Ezért forrásaink szerint az angyalföldi szocialisták a hétfői megállapodás előtt bejelentették: önállóan indulnak azt kockáztatva, hogy a baloldali voksokat megosztva elveszítsék a képviselő-testületi többségüket. Végül az MSZP budapesti vezetése gyakorolt nyomást Tóthékra, elfogadtatva velük, hogy legalább 3-3 önkormányzati választókerületben adják át az indulás jogát a DK-nak és az Együtt-PM-nek.

Főpolgármester nélkül?

Márpedig ha az egyéni választókerületekről nem sikerült volna megállapodni, akkor a polgármesterekről is nehéz lett volna egyezséget kötni, ami viszont az MSZP-sek szerint a közös főpolgármester-jelöl kiválasztásának az előfeltétele volt.

Túry Gergely

A hetek óta tartó tárgyalásokon vasárnapig mindössze 6 fővárosi kerületről tudott megegyezni az MSZP, a DK és az Együtt-PM. Pedig ennek nagy tétje volt: a szocialisták fővárosi frakcióvezetője, Horváth Csaba vasárnap még azt mondta, hogy a kerületekre vonatkozó megállapodások nélkül a közös főpolgármester-jelöltről sem tudnak tárgyalni. „Ha nem lesz főpolgármester-jelölt, akkor nem lehet normális fővárosi kampányt csinálni. Központi kampány nélkül pedig legfeljebb az a 3-4 kerület nyerhető, ahol most is baloldali polgármester regnál és kellően népszerű” – mondta a szocialisták egyik neve elhallgatását kérő polgármester-jelöltje órákkal az alku megkötése előtt.

Ugyanakkor a DK-sok „fordított logikája” is gátolta az egyezkedést. Forrásaink szerint Kispesten a tárgyaló felek nemcsak a városrészt jelenleg is irányító MSZP-s Gajda Péter újraindításában egyeztek meg nagyon gyorsan, de a képviselői helyekről is hamar megállapodtak. Az ötoldalas dokumentumot viszont azért nem írták még alá, mert a DK ragaszkodott ahhoz, hogy „csomagban” állapodjanak meg, tehát csak akkor szignózzák a szerződést, ha a budapesti delegációk megegyeznek a többi kerületről és a főpolgármester személyéről is.

Régi cirkusz

Bár látszólag három párt egyezkedett, több kerületben lényegében a volt szocialisták vitatkoztak a jelenlegi MSZP-sekkel. Óbudán az elmúlt években a pártból kiszorult szocialisták alapították meg a DK és az Együtt helyi szervezetét, a folyamatban lévő tárgyalásokon tehát azokkal az MSZP-sekkel vitatkoznak, akik miatt korábban kiléptek a pártból. Ennek meg is lett az eredménye: az utolsó percig képtelenek voltak megegyezni arról, hogy ki legyen a KDNP-s Bús Balázs kihívója. De nemcsak a városvezető jelöltségéről nem tudtak megállapodni, hasonlóan éles vita volt forrásaink szerint az önkormányzati képviselői helyekről is. Végül az országos pártvezetők nyomására eldőlt: az Együtt kapja az indulás jogát.

Falus Ferenc

Horváth Szabolcs

Hasonló volt a helyzet Kőbányán és Rákosmentén is, de ott végül összejött a megállapodás. Az előbbi kerületben a volt MSZP-s, most DK-s Élő Norbert, az utóbbiban a szintén DK-s Gy. Németh Erzsébet, a szocialisták egykori főpolgármester-jelöltje egyezkedett volt párttársaival. Szocialista forrásaink szerint mindkét kerületben biztosra vehető a Fidesz győzelme, ezért is engedték át az indulás jogát. Forrásaink szerint ezzel a jelöltek is tisztában vannak, így mindkét baloldali politikus arra „gyúr”, hogy kompenzációs listáról kerüljön be a budapesti közgyűlésbe. Ám erre szerintük mindkettőjüknek nem lesz esélye, hiszen legfeljebb a DK-s lista első helyezettje nyerhet majd mandátumot, tehát a két DK-s politikus egymással fut versenyt.

Nemcsak Kőbányán és Rákosmentén, hanem Rákospalotán is engedett az MSZP. Ott négy év kihagyás után ismét Hajdu László próbálkozhat. Az MSZP-s Hajdu 14 évig vezette a kerületet, de szembekerült a feltörekvő fiatalokkal, majd a belső harcokban alul maradt: 2010-ben már nem őt indította a pártja, mire a sértődött ex-polgármester átigazolt a DK-ba. Gy. Németh és Hajdu is azon MSZP-s politikusokkal került korábban szembe, akik a fiatalítás jegyében akarták "nyugdíjba" küldeni az idősebb generációt, ám most kénytelenek voltak elfogadni a jelölésüket.

A régi szocialisták makacssága is a DK kezére játszott. A VII. kerületi MSZP-sek június közepén újra elnökükké választották a bötönviselt Hunvald Györgyöt, akit az Origo szerint az erzsébetvárosi szocialisták polgármesterjelöltként is el akartak indítani. Miután a Kúria hivatali visszaélés bűntettében bűnösnek mondta ki – tehát az MSZP-s várakozásokkal ellentétben nem tette semmissé a korábbi bírósági ítéletet –, Hunvald lemondott az elnöki posztjáról, és kijelentette, polgármesterjelöltként sem indul. „Miután az erzsébetvárosi szocik leszögezték, ha nem a Gyuri, akkor részükről senki nem indul, nem volt nehéz átengedni az indulást Gyurcsányéknak” – mondta egy, a tárgyalásokban szerepet vállaló MSZP-s forrás. Ám hiába léptek vissza a szocialisták, ha Hunvald letűnése után az Együtt feszült be a DK-s Tóth Tiborral szemben, és magának követelte a kerületet.

Ha ló nincs…

A „szerencsének” köszönheti az Együtt-PM a terézvárosi, a DK pedig a csepeli jelöltséget. A szocialisták mindkét kerületben népszerűek és erősek voltak 2010 előtt, viszont a belső viták, a botrányok miatt meggyengültek. A szóba jöhető terézvárosi jelöltjük, Hatvani Csaba belekeveredett több ingatlanbotrányba, a XXI. kerületi MSZP-t súlyos válság rázta meg, még egy gyilkossági ügy is kísérti a pártot.

Karácsony Gergely - zöld utat kapott Zuglóban

Stiller Ákos

Az Együtt forrásaink szerint sokáig ellenezte Hatvani indítását, mert úgy vélték, ahogy Hunvald, úgy ő sem szimbolizálhatja a „megújuló” baloldalt. Hasonló okok miatt nem támogatják a bíróságot szintén megjárt Molnár Gyula jelölését Újbudán. Bár azt elfogadták, hogy ott az MSZP-s politikus induljon, úgy tudjuk, az Együtt-PM neve nem fog felkerülni a plakátokra, sőt az önkormányzati egyéni képviselői helyekért elindulnak az MSZP-vel szemben.

Ugyanakkor az Együtt reaktiválta Ferencvárosban a korábbi SZDSZ-es polgármestert, Gegesy Ferencet, Zuglóban pedig a PM társelnökét, Karácsony Gergelyt indíthatják. Gegesy 1990 és 2010 között vezette a IX. kerületet, Zuglóban pedig korábban a Fidesznek csak akkor termett babér, ha a baloldali pártok egymás ellen indítottak polgármesterjelölteket. Ugyanakkor a jelenlegi polgármester, Papcsák Ferenc áprilisban már nem tudott parlamenti mandátumot szerezni, elbukott a szocialista Tóth Csabával szemben. Ám hiába engedték át a szocialisták a polgármesterjelöltséget Karácsonynak, az önkormányzati képviselő-jelöltek ügyében még éles viták voltak, mert a szocialisták a posztért cserébe elkérték a helyek többségét. Ezt viszont az Együtt nem akarta odaadni, ráadásul a Bajnai Gordon alapította szervezetnek meg kellett küzdenie az LMP-ből kizárt Várnai Lászlóval is, aki azzal fenyegetőzött, ha nem indulhat a baloldal támogatásával egy képviselő helyért, akkor elindul "civilként" Karácsonnyal szemben.

Szintén az Együtté lehet az V. kerület, ahol Rogán Antal az új összeférhetetlenségi szabályok miatt már nem indulhat a polgármesteri székért. A kerületben az Együttben politizáló Juhász Péter próbálhat szerencsét – a politikus már hónapok óta korrupciós vádakkal támadja a Fidesz frakcióvezetőjét, illetve a kormánypárt jelöltjét, Szentgyörgyvölgyi Péter jelenlegi alpolgármestert. Pedig Juhász jelölése sokáig bizonytalan volt: Rogán „elvonulása” megmozgatta a korábbi szocialista polgármester, Steiner Pál fantáziáját is: el is kérte a kerületet Mesterházy Attilától, ám a pártelnök lemondása után meggyengült az MSZP tárgyalási pozíciója.

Ahol a szocik nem engednek

Míg több kerületért késhegyig menő harc folyt, Józsefvárosban sokáig sem a helyi DK-sok, sem az Együtt politikusai nem tudtak kiállítani polgármesterjelöltet a Fidesz kommunikációs igazgatójával, Kocsis Mátéval szemben – pedig forrásaink szerint mindkét párt országos vezetőségében ezt szorgalmazták. Így a szocialista Komássy Ákosra várt volna a feladat, hogy megpróbálja legalább megszorongatni a VIII. kerületben népszerű fideszes politikust, ám a tárgyalások utolsó napján arra jutottak, ez a kerület azok közé fog tartozni, ahol minden párt indul, hogy kijöjjön a választási matek.

Az alkudozás folyamán fel sem merült, hogy elkérjék baloldali vetélytársai az MSZP-től azokat a kerületeket, ahol jelenleg is a szocialisták irányítanak. Mint írtuk, ilyen a XIII. kerület, továbbá Kispest (Gajda Péter) és Pesterzsébet (Szabados Ákos).

Két szocialista forrás is azt állította, még az országgyűlési választások előtt felmerült viszont, hogy a DK kapja meg az indulás jogát április 6-án Újpesten, cserébe a budapesti MSZP alelnöke, Trippon Norbert indulhasson a polgármesteri székért. Ám amikor Kiss Péter jelezte, hogy megküzdene azért a kerületért, ahol négyszer is győzni tudott, az alku lekerült napirendről. Szocialista forrásaink szerint a jelenlegi egyeztetéseken nem merült fel, hogy a múlt hét kedden elhunyt Kiss helyét átengednék a DK-nak az időközi választáson.