Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy hány magyar állampolgár tartózkodik jelenleg az ebolajárványtól leginkább sújtott négy afrikai ország valamelyikében. A Magyarországról az afrikai kontinensre rendszeresen önkénteseket küldő karitatív szervezetek közül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a hvg.hu kérdésére elmondta: jelenleg egyik ebolasújtotta országban sincsenek programjaik, ők inkább a kelet-afrikai országokban vannak jelen. A Magyar Afrika Társaság viszont – bár jelenleg nem tart számon magyar önkéntest az érintett országokban –, szeptemberben készül orvosokat küldeni Ugandába, akik „onnan tervezik felderíteni a térség egészségügyi állapotát”.

A nyugat-afrikai Guinea, Sierra Leone, Nigéria és Libéria az ebolajárvány bölcsői: április közepe óta 1800 megbetegedésről tudnak a hatóságok, a kór eddig 961 áldozatot követelt.

A New York Times cikke szerint egy kétéves dél-guineai kisfiútól indult útjára az 50 és 90 százalék közötti halálozási rátával járó vírus. Az első Libériában megfertőződött külföldit az Egyesült Államokba szállították haza, de azóta már Európába is érkezett egy ebolával diagnosztizált beteg: a 75 éves spanyolországi misszionáriust egy katonai reptérről a madridi kórház fertőző osztályára szállították. Németországban is karanténba helyeztek egy ebolásnak tűnő beteget, azonban róla vasárnap kiderült, hogy közönséges vírusfertőzése van. Ennél aggasztóbbnak tűnt magyar szempontból egy másik vasárnapi hír, mely szerint a dél-romániai Ploiestiben is kezelnek egy 51 éves ebolagyanús férfit, aki július 25-én tért vissza Nigériából. Ő súlyos hasmenéssel és véres széklettel került kórházba, de hétfőre kiderült, hogy maláriás.

Olyan, mint az atomkatasztrófa

A júliusban kezdődött ebolajárvány az eddigi legnagyobb – mondják az ENSZ Egészségügyi Világszervezet, a WHO szakértői. A genfi székhelyű szervezet pénteki nemzetközi konferenciáján egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította járványt, és „nemzetközileg összehangolt válaszlépéseket” szorgalmaztak. Ilyen szintű készültség az elmúlt években összesen kétszer volt érvényben: a 2009-es sertésinfluenza és a 2014-es gyermekbénulás-járvány idején, de egy atomkatasztrófa is az egészségügyi vészhelyzet kategóriájába tartozna.

Járványveszélyes helyzetben a magyar kormánynak is vannak nemzetközi kötelezettségei, végre kell hajtania bizonyos védekező intézkedések. „Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság április 17-én értesítette az ebola terjedéséről a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékeseit, illetve kérte a fokozottabb intézkedések elrendelését” – írta a hvg.hu-nak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Akár a vadhús is

Mivel Magyarország az EU egyik külső vámhatára, a légiforgalmi határátkelőhelyeken a Nyugat-Afrikából – elsősorban Guineából, Libériából, Maliból és Sierra Leonéból – érkező, illetve Magyarországon átszálló utasok poggyászait tételes vámvizsgálat alá vonják. Erre azért is van szükség, mert ebolavírust nem csak emberi szervezet, hanem akár vadhús is hordozhat.

Ferihegyen felkészültek a szűrésre

Túry Gergely

Magyarországra ugyanakkor nem jönnek a nyugat-afrikai térségből menetrend szerinti repülőjáratok, „ezért nagyon kicsi az esélye, hogy itt lépjen az ország területére az ebola” – mondta a hvg.hu-nak Hardy Mihály, a Budapest Airport vállalati és közkapcsolati igazgatója. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyébként nem is szerepel a járvány terjedése szempontjából rizikós repülőtereket felsoroló listán, amelyet az Airport Council International (ACI) nemzetközi reptereket tömörítő tanács tett közzé.

A repterek számára létezik egy nemzetközi cselekvési terv világjárvány esetén: ez az úgynevezett pandémiás terv, amit Hardy szerint Budapesten is használnak. A terv ebolavírusra specifikált alkalmazásában az ÁNTSZ ad iránymutatást. A schengeni határok miatt ugyanakkor egy, az övezetbe bármely módon bejutott fertőzött közúton bármikor Magyarországra érkezhet.

„Amennyiben valakinél az ebolavírust észlelik, az érintett személyt a hatóságoknak el kell különítenie, és a vele való közvetlen érintkezést a minimálisra kell szorítani” – közölte az államtitkárság. Innentől a területileg illetékes kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve teszi meg a további szükséges intézkedéseket.

Arról, hogy az esetlegesen Magyarországon diagnosztizált ebolafertőzötteket hogyan kezelnék a hazai kórházakban, tudomásunk szerint az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) adhat tájékoztatást, de kérdéseinkre tőlük cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Az egészségügyi államtitkárságtól annyit tudtunk meg: a szaktárca és az ÁNTSZ OTH Gyorsreagálású Főosztálya között folyamatos a kommunikáció a járványban érintett országokban történő megbetegedésekről és a járvány esetleges további terjedésének irányáról. A kórházaknak és más népegészségügyi intézményeknek egyébként azonnali tájékoztatási kötelezettsége van az ÁNTSZ OTH felé, ha a megbetegedésnek akár csak a gyanúja is felmerül.

Biztosan nem ebolások

„2014. január 1-jétől összesen 174 fő érkezett az országunkba, ebből 23 guineai, 4 libériai, 116 nigériai és 31 Sierra Leone-i állampolgár” – közölte a hvg.hu kérdésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). „Ebből az ebola lappangási idején, tehát 21 napon belül 17 fő érkezett a magyar menekültállomásokra – 1 guineai,13 nigériai és 3 Sierra Leone-i állampolgár, de egyik személy esetében sem merült fel a megbetegedés gyanúja” – tájékoztatott a bevándorlási hivatal.

Az országba érkező menekültek a határokon először a rendőrséggel, majd a BÁH munkatársaival találkoznak, nem azonnal kerülnek a befogadó állomásokra. Ehhez kötelező orvosi vizsgálaton kell átesniük. „Amennyiben a vizsgálatok eredménye alapján a tisztifőorvos megállapítja, hogy a menedékkérő közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, illetve fertőzőképes – a menekültügyi hatóság tájékoztatása mellett – haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges korlátozó intézkedések megtételére” – közölte a BÁH sajtóosztálya. Ha az eljárás bármelyik pontján ebolásnak tűnik a menekült, a bevándorlásiak rögtön riasztják az ÁNTSZ-­t.

„Magyarország jó helyzetben van, mert van egy laborunk, ahol 24 óra alatt kimutatható, ha valaki fertőződött. A Szent László Kórházban van egy kifejezetten ilyen helyzetekre kialakított hely is” – nyilatkozta ma reggel a Blikknek Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi képviselője. A szakemberek szerint minimális annak a valószínűsége, hogy valaki behurcolja Magyarországra a vírust – írta a napilap.

Megkérdeztük az egészségügyi szaktárcát, hogy mi a cselekvési tervük arra az esetre, ha külföldön ebolát diagnosztizálnak egy magyar állampolgárnál, esetleg a betegség – magyarok vagy külföldiek, esetleg a rendőrökkel kapcsolatba kerülő menekültek révén – bekerül az országba, de azt válaszolták, a kérdés pontos megválaszolásához több időre van szükségük. „Hazánk területét esetlegesen elérő ebolafertőzés kezelésére többszintes tervrendszer áll rendelkezésre, úgy az ÁNTSZ OTH, a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, mint a fertőzés behozatalának helyszínéül szolgáló repülőtér tekintetében” – írták.