A nemzetiségi jelöltek vagy listák állításához szükséges ajánlások gyűjtéséhez a választási irodáktól kapott választói adatok nem használhatók fel a kampányban. Figyelembe kell venni azt is, hogy nem juttatható választási kampányanyag olyan választópolgárnak, aki megtiltotta adatainak kampánycélú kiadását - mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az MTI-nek.

A NAIH elnöke emlékeztetett: a választási eljárásról szóló törvény szerint az illetékes választási iroda két alkalommal szolgáltat adatokat a nemzetiségi választópolgárokról az érintett jelölőszervezeteknek. Először az ajánlóív átadásakor, azaz az ajánlásgyűjtés kezdetén adja át ingyenesen a nemzetiségi jelölőszervezetnek a nemzetiség névjegyzékben szereplő minden választópolgár nevét és lakcímét. Ezeket az adatokat kizárólag az ajánlások gyűjtése érdekében lehet felhasználni.

Emellett a választási iroda még a jelölőszervezet kérésére a kampányban, a szavazást megelőző 35. és 13. napon átadja a névjegyzékben szereplők adatait, de ezekben a listákban már nem szerepelnek azok, akik megtiltották adataik kampánycélú kiadását. Ebben az esetben tehát már nem minden, a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgár adatait kapják meg a jelölőszervezetek, és ezeket az adatokat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni - tette hozzá.

A választópolgárok csak a közvetlen politikai kampány céljából történő adatszolgáltatást tilthatják meg, ez tehát azt jelenti, hogy az ajánlásgyűjtéshez az adataikat ki lehet adni, de azokat a jelölőszervezetek nem használhatják fel más célból, így a közvetlen politikai kampány keretében sem.

A nemzetiségi névjegyzékből történő adatszolgáltatásra is a közvetlen politikai kampányra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, azaz az információkat az adatszolgáltatás céljától eltérő célból nem lehet felhasználni, azokat tilos másolni, illetve harmadik személynek átadni.

A személyes adatokat a nyilvántartásba vett jelölt és listát állító jelölőszervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.

Amennyiben azonban a jelölőszervezet megszegi az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, a NAIH vizsgálatot indíthat az érintett választópolgárok személyes adatok védelméhez fűződő jogának sérelme miatt. A névjegyzéki adatok megsemmisítésének elmulasztása miatt továbbá az illetékes választási iroda bírságot szabhat ki.