Már rögtön az elején éles, indulatos és hangos vitával indult az ombudsman, Székely László keddi meghallgatása. Az igazságügyi bizottság elnöke, Rubovszky György megvonta a szót a PM-es Szabó Tímeától, aki arról beszélt, elfogadhatatlan, hogy a kormánypárti politikusok „támadást intéztek az utolsó független intézmény, az ombudsman ellen”. Pár perccel ugyanerre a sorsa jutott a szocialista Bárándy Gergely is.

Székely meghallgatását azért kezdeményezte Rubovszky, mert a Magyar Nemzet egy hete arról írt, az ombudsmani hivatal levelezett és egyeztetett egy civil szervezettel, a TASZ-szal, amely kifogásolta a fideszes vezetésű önkormányzat, Józsefváros egyik intézkedését. Az önkormányzat ugyanis megvonta a támogatást a Kék Pont nevű tűcsereprogramtól, amely augusztusban megszüntette a tevékenységét. Az egyeztetés tényét a TASZ cáfolni igyekezett, az ombudsmani hivatal szerint pedig az önkormányzat jogsértő módon járt el. A meghallgatást ugyan a kormánypártiak kezdeményezték, de a nyolc képviselőjükből négy meg sem jelent, őket a jelenlévők helyetesítették.

Rubovszky nem akar "sajtócirkuszt"

A bizottság elnöke szerint Szabó Tímea meg akarja jósolni, hogyan dönt majd a bizottság. Az MSZP-s Bárándy Gergely pedig arról beszélt, ilyen alapon a legfőbb ügyészt is meghallgathatnák, hiszen az ügyészségről is rendszeresen szivárognak ki információk a sajtóhoz. Bárándy figyelmeztette Rubovszkyt, ne vonja meg a szót azért, mert tartalmi alapon ítéli meg, hogy mit akarnak az ellenzéki képviselők mondani – erre a bizottság elnöke tőle is megvonta a szót arra hivatkozva, hogy ügyrendi, napirendi kérdésekhez nem lehet tartalmi alapon hozzászólni.

Rubovszky György

Túry Gergely

A fideszes képviselő, Vas Imre ezt követően azt javasolta, hogy a levelezést illető személyes adatokra való tekintettel rendeljenek el zárt ülést, amit a bizottság kormánypárti többsége megszavazott.

Rubovszky a terem kiürítése után figyelmeztette a sajtót, „ne csináljanak olyan cirkuszt, mint a múltkor”, ha kérdezni akarnak valamit, az esemény után rögtön tegyék meg, mert ő nem ér rá, nem fog arra várni, hogy az összes ellenzéki képviselőt kikérdezzék, majd utána szólaltassák meg őt. (Rubovszky korábban azért keltett megütközést, mert az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatásakor korlátozta az ellenzékiek kérdezési lehetőségét, majd az ülés után azt nyilatkozta, azért csak kormánypárti jelölteket támogatott a bizottság, mert a demokrácia "a többség diktatúrája a kisebbség fölött".)

Szabó Tímea a meghallgatásról kijöve nyilatkozott a sajtónak. Azt mondta, abszurd, hogy a kormánypárti sajtóban megjelent információk alapján a fideszes képviselők által összehívott bizottsági ülést zártnak nyilvánították, hiszen az lett volna a cél, hogy kiderítsék az igazságot. Ugyanakkor felszólította Lázár Jánost, hogy hagyja abba a civilek "vegzálását". Szabó szerint azért is abszurd a helyzet, mert a zárt ülést kérő Vas szerinte a vonatkozó törvényeket sem tudta pontosan idézni.

Szabóval ellentétben Bárándy bent maradt a teremben, de mint később foglmazott, ő sem bírta sokáig. 20 perccel később kijött az ülésről, mert – mint mondta – Rubovszky megint megvonta tőle a szót, összesen két percet tudott beszélni. Szerinte ez az egész "politikai cirkusz", arról szól, hogy a Fidesz "példát statuál", mindenkit megbüntet, aki szembe megy az akaratával. Szerinte az a kulcskérdés, hogyan került ki a hivatalból a levelezés, hiszen az ombudsman biztonságát az Alkotmányvédelmi Hivatal garantálja, de Bárándy szerint ezt a kérdést fel sem lehetett vetni az ülésen. Hangsúlyozta: a zárt ülés miatt részleteket az elhangzottakról nem mondhat el, de az kiderült Székely beszámolójából, hogy a Magyar Nemzetben megjelent levelezés "hamisítvány", összevágták, Bárándy szerint a levelezésen látható dátumokból kiderül, hogy a lap egy "montázst" jelentetett meg.  

Miről szól a vita?

Az ügy azzal kezdődött, hogy a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet az ombudsmani hivatalhoz fordult, mert a józsefvárosi önkormányzat ellehetetlenítette az intravénás droghasználók számára létrehozott Kék Pont nevű tűcsereprogramot. A projekt célja az volt, hogy csökkentse a betegségek – így az AIDS – terjedését, ami a használt tűk továbbadásával, további használatával jár. A program ellen egy VIII. kerületi civil szervezet, az Orczy Egyesület és annak vezetője, Gondos Judit tiltakozott a leghangosabban, a fideszes vezetésű önkormányzat pedig elfogadta az érveiket. Mint utólag kiderül, Gondos és a Fidesz között van kapcsolat, az egyesület vezetője idén a kormánypárt színeiben indul a helyhatósági választáson. A Kék Pont a támogatások megvonása miatt augusztusban kénytelen volt bezárni.

Székely László

kormany.hu

Az ombudsmani hivatal végül a TASZ-nak adott igazat. Szeptember 17-én hozta nyilvánosságra a jelentését, amiben megállapította, hogy az önkormányzat jogsértő módon járt el. Két nappal később viszont a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozott egy levelezést, ami a napilap szerint azt az állításukat bizonyítja, hogy a TASZ szerette volna elérni, hogy a hivatal csúsztassa a jelentés nyilvánosságra hozatalát, és csak az önkormányzati választás előtti napokban publikálja.

A Magyar Nemzet cikke után mind a józsefvárosi polgármester, Kocsis Máté, mind Lázár János támadta Székely László ombudsmant. Lázár egyenesen lemondásra szólította fel az állampolgári jogok biztosát (a TASZ is részesült a norvég támogatásokból, melyek ellen Lázár már hónapok óta hadat visel). Végül a KDNP-s Rubovszky György, a parlament igazságügyi bizottságának elnöke kezdeményezte Székely meghallgatását. Székelyt tavaly szeptemberben választotta biztosnak kétharmados többséggel parlament, erre a posztra a kormánypártok jelölték. Megválasztása előtt is együttműködött a kabinettel: korábban miniszteri biztosként koordinálta az új polgári törvénykönyv előkészítését, előtte pedig dunai kormánybiztos volt.

A napilap állításaira reagált a TASZ munkatársa. Sárosi Péter szerint:

1. nem egyeztettek az ombudsmani hivatallal a tűcsereprogramról szóló jelentés időzítéséről, a levelezés a hivatal munkatársai között zajlott;
2. nekik éppen az lett volna az érdekük, hogy a jelentés még a tűcsereprogram augusztusi bezárása előtt megjelenjen, eszük ágában sem volt csúsztatni a bejelentést.

Az önkormányzat egyébként az Orczy Egyesülettől függetlenül is bírálta a tűcsereprogramot. A józsefvárosi képviselő-testület már tavaly ősszel hozott egy olyan döntést, melyben leszögezték: januártól felbontják a Kék Pont Alapítvánnyal 2010-ben kötött együttműködési szerződést. A kerület szerint a Kék Pont szerződést szegett, mert nem gyűjtötte be a drogszemetet az utcáról, és ezzel fokozta a kerület lakosságát érintő járványveszélyt.

Az alapítvány akkor azzal védekezett, hogy a szemét begyűjtése az önkormányzat, a közterület-fenntartó és a Kék Pont közös feladata volt. Hangsúlyozták, nekik csak az úgynevezett rejtett droghasználói csoportok felkutatását kellett végezniük, nem a közterületen hagyott drogszemetet begyűjteni. Ám a képviselők nem fogadták el az alapítvány érveit, idén a szervezet már csak 6 millió forintból gazdálkodott, ami jelentős csökkenés a tavalyi 30 millióhoz képest.