A korábban jellemző törvényalkotási tempó már most érzékelhetően csökkent – jelentette ki Kövér László, aki ezt egyrészt a parlament új ülésezési rendjével magyarázta – amelynek alapja a két hétre szóló napirend –, valamint azzal, hogy elvégezték azokat a munkákat, amelyeket muszáj volt az elmúlt négy évben a csőd elkerülése érdekében. "Abban reménykedünk mindannyian, hogy egy nyugodalmasabb négy esztendő köszönt ránk" – mondta, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy ennek vannak "ellenjelei", például az ukrán helyzet és "a megélhetési bevándorlás drámai problémája".

Az új ülésezési renddel kapcsolatos ellenzéki kifogásra, az ülésterem "kiüresedésére" a házelnök úgy reagált: nem attól üresedik ki az Országgyűlés funkciója, hogy mennyien ülnek egy vita alatt az ülésteremben, hanem az adott esetben értelmetlen vitáktól, ahogyan az sokszor tapasztalható volt. Mint mondta, éppen azért került a törvényalkotási vita súlypontja a bizottságokhoz, mert ott zajlik leginkább érdemi szakmai vita.

A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztését – ami a kormánypártok veszprémi időközi választási vereségével következett be – Kövér László nem látja különösebben jelentősnek, mivel szerinte az elmúlt négy évben minden olyan munkát elvégeztek, amely sarkalatos törvényeket érintett. Hozzátette, ő egyébként nem is gondolta, hogy 2010 után újra sikerül kétharmados többséget szereznie a pártszövetségnek.

MTI / Koszticsák Szilárd

Kiemelte ugyanakkor, hogy vannak és lesznek is olyan előterjesztések, amelyek érinthetnek sarkalatos törvényekben foglalt szabályokat, és ha ezek nagyon fontosak, akkor meg kell egyezni az ellenzékkel. Azokat az ügyeket viszont – folytatta –, amelyek esetében ideológiai kérdésekről van szó, valószínűleg nem tudják majd az ellenzék támogatásával elfogadni, így ezeket be sem kell terjeszteni.

Az iraki magyar katonai szerepvállalás tervéről – amelyhez minősített többség kellene az Országgyűlésben – a házelnök kifejtette: a kormánypárti frakció már túl van egy vitán erről, és abban maradtak, "olyan bonyolult a helyzet", hogy ha a kormány úgy látja, szükség van a magyar katonai részvételre, akkor tegyen le egy világos érveléssel ellátott előterjesztést, és "akkor tudunk ebben majd – ki-ki lelkiismerete szerint – dönteni".

Szerinte ebben az esetben kifejezetten hasznos, hogy nincs kétharmada a Fidesz-KDNP-nek, mert ha meglenne, akkor "az ellenzék nyugodtan hátradőlhetne, mosná kezeit". "Most igenis a felelősséget szét kell terítenünk" – fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor, hogy ettől függetlenül is fontosnak tartana egy össznemzeti vitát Magyarország ilyen jellegű kötelezettségeiről. Megjegyezte azt is, bizonyos szempontból kívánatosnak tartja Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök tervét egy közös európai uniós hadsereg felállításáról.

Azzal kapcsolatban, hogy a parlament a múlt héten 30 évre titkosította a paksi atomerőmű-bővítés adatainak egy részét, Kövér László közölte: ő a 30 évet is szűknek látja, az eredetileg javasolt 15 évet pedig pláne értelmetlen szabálynak tartotta. A kormányzat ezt nem gondolta alaposan végig a törvénytervezet előkészítési szakaszában, hiszen később rájöttek, a 30 év a megfelelő – mondta. Az ellenzéknek az ügyben tett nyilatkozatait viszont hisztériakeltésnek tartja. "Ők sem gondolják komolyan, hogy a világon bárhol egy atomerőmű építésének a dokumentációja nyilvános kell, hogy legyen" – fogalmazott a házelnök.