Mint ismert: a TEK a német kancellár érkezése előtt alig egy nappal, február 1-jén rendelte el a Kossuth tér lezárását, ahol azokban a napokban is az Ország Gyűlése Mozgalom demonstrációja zajlott. Az intézkedés éjfélkor lépett hatályba, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) abban a pillanatban érvényt is szerzett neki: elbontotta a demonstrálók sátrát. A BRFK-t emiatt már beperelte a TASZ, ez az eljárás folyamatban van.

A TEK belső eljárásának eredményeként Hajdu János, a TEK főigazgatója megállapította, hogy az „intézkedés elrendelése jogszerű volt, az a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelt”. A TASZ ezt a határozatot is megtámadta bíróság előtt.

Túry Gergely

A TASZ a keresetében nem vitatja, hogy a területlezárás törvényen alapult és legitim célt szolgált, és azt sem vitatja, hogy a demonstráció megakadályozásának felelőssége elsősorban a BRFK-t terheli. Azt viszont állítja a kereset, hogy a TEK nem tett eleget annak az alkotmányos kötelezettségének, hogy az alapjogot érintő intézkedését szigorú szükségességi és arányossági mérlegelésnek vesse alá.

„A BRFK, ha akart volna, sem tudott volna egyeztetni a tüntetés szervezőjével arról, hogy pl. a helyszín módosításával vagy a résztvevők fokozott ellenőrzésével a rendezvény megtiltása elkerülhető – a szervezőnek pedig esélye sem volt akár a TEK, akár a BRFK intézkedését időben megtámadni a bíróság előtt" – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi programvezetője.

Mindezek alapján a TASZ azt kéri a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól, hogy állapítsa meg: a TEK az intézkedése elrendelésének módjával és idejével a békés gyülekezéshez való jog alkotmányos garanciáit sértő határozatot hozott.