A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság pénteken tette közzé a felsőoktatás új képzési struktúrájának tervezetét, amely a nemzetközi és társadalmi tanulmányi alapszakok eltörlésére is javaslatot tett. Mint ahogy arról az Eduline is beszámolt, a tervezet az ELTE, a Corvinus és a Pázmány Péter Egyetem karait egyaránt sújtja, komoly finanszírozási problémákat okozva.

A több szak bezárását jelentő javaslat ellen az ELTE Társadalomtudományi Kar (ELTE TáTK) hallgatói szombaton tiltakozó Facebook oldalt indítottak, melynek vasárnap éjfélre több, mint 5000 támogatója lett. A tervezetet ellenzők hétfő este 6 órára hallgatói és oktatói fórumot szerveznek az ELTE lágymányosi kampuszának aulájába. A hallgatókból és oktatókból álló szervezőcsoport vasárnap éjszaka sajtóközleményt adott ki (lásd keretesben), melyben elfogadhatatlannak tartották, hogy a kormány az egyetemek véleményével szemben, hatástanulmányok nélkül dönthet szakok megszüntetéséről. A nemzetközi szakos hallgatói képviselet és a kar oktatói szerint „a kormányzat ezzel teljes bizonytalanságot teremt, hiszen ezzel azt mutatja, hogy egy tollvonással eltörölhet neki nem tetsző, a politikájába nem illeszkedő akkreditált szakokat, bármilyen szakmai indoklás és átláthatóság nélkül”.

Megint kezdik?

Bődey János

A közlemény kiemeli, hogy a tervezet szembemegy a nemzetközi trendekkel, valamint tiltakoznak az ellen, hogy az állam dönti el, kinek mi lesz a szakmája. Azt is kifogásolják, hogy a döntést nem előzte meg egyeztetés, nem készültek hatástanulmányok. A hallgatói érdekképviseletek és a tiltakozásban részt vevő oktatók egyenlőre csak a hétfői fórumot tervezik, ahol további lépéseket is megvitatatnak majd az egybegyűltekkel. (A kiküldött sajtónyilatkozatban a hallgatói érdekképviseletek két képviselőjén kívül még Barna Ildikó egyetemi docens, a társadalmi tanulmányok szak szakigazgatója és Kopper Ákos, egyetemi adjunktus, az Európai Tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője van nevesítve lehetséges felszólalóként.)

Kiszívnák a vérét

Az ELTE TáTK a javaslat elfogadásával két szak bezárására kényszerülne. Tiltakozó hallgatók és oktatók szerint a jelenleg öt szakkal működő kar tandíjakból származó bevételeinek 60 százalékától esne el a szakok bezárásával, ami óriási érvágást jelentene, a teljes kart veszélybe sodorja. Mint ismeretes, a jelenlegi képzési rendszerben a nemzetközi tanulmányok szak lényegében csak fizetős formában érhető el a hallgatók számára. A tanulók ezt még így is szívesen választották, a karnak pedig ez volt az igazán eladható, profitábilis képzési szakiránya. A tandíjakból származó bevétel 60 százalékának elvesztésével az ELTE TáTK-nak nagyjából a költségvetési egyharmadától kellene búcsúznia.

Az államtitkárság javaslata elleni tiltakozás intézményesülni látszik. Tausz Katalin, a TáTK dékánja az Abcúgnak elmondta, hogy a tervezet véleményezésére mindössze egy napot kapott az államtitkárságtól, szombat estig kellett visszaküldenie az észrevételeit. Bár az Emmi hivatkozik rá, hogy a néhány hete összehívott Magyar Rektori Konferenciával végigtárgyalták a tervezetet, Tausz szerint a nemzetközi szakok bezárását senki sem támogatta. A dékán szerint finanszírozási gondok folyamatosan lennének, de a legnagyobb hiba a forrásmegvonások után is jól működő pénzügyi rendszer szétverése. (Tausz Katalin felszólal a hétfői fórumon is.)

A TáTK honlapján figyelemfelhívó felirat jelent meg, hétfő délelőttre pedig a tiltakozást szervezők molinófestést hirdettek meg a támogatóknak.

A TáTK-n egyébként már van hagyománya a felsőoktatási reformokkal szembeni tiltakozásoknak. A 2012-es keretszám-csökkentések elleni tüntetéseket is a főleg TáTK-s  és BTK-s hallgatókból és az őket támogató oktatókból álló hallgatói hálózat szervezte. Nagyon nehéz az új felsőoktatási szakstruktúra kapcsán a politikai motivációtól elvonatkoztatni.

Egy szak megszűnhet a BME-n is

Tiltakoznak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói is. A javaslat nem csak a nemzetközi és a társadalmi tanulmányok szakokat szüntetné meg, hanem a BME Gépészkarának ipari termék- és formatervező mérnöki alapszakát is, mert az Emmi indoklása szerint az nem specifikus mérnöki szakmára készít fel, "márpedig a munkaerőpiac sokkal specifikusabb és magas szintű tudással rendelkező mérnököket igényel". Horák Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakfelelős tanszékvezetője a Magyar Nemzet kérdésére hiánypótlónak nevezte a fenyegetett szakot.