"Tragikusan aktuálissá" vált a nemzeti konzultáció februári ötlete, utal a menekültválságra Kovács Zoltán kormányszóvivő. 12 kérdést fog feltenni a kormány minden 18 éven felüli magyar állampolgárnak, aminek megfelelően 8 millió levél megy útjára.

A posta a leveleket egy bő hónap alatt kézbesíti majd, és 20 napig lehet rájuk válaszolni. A 12 kérdésből pénteken már hármat említett Orbán Viktor a reggeli rádióinterjújában. Egyebek mellett arra kiváncsi a kabinet, hogy tegyük-e szigorúbbá az őrizeti jogi feltételeket, lehessen-e visszafordítani azonnal az illegális határátlépőket, és hogy kitermeljék-e az eltartásuk költségeit a menekültek. Hogy a felvetések pontosan milyen tartalmakat jelenthetnek, nem lehet tudni. A további kérdést később teszik fel a kormany.hu-ra.

Az egész konzultáció 960 millió forintba kerül, mondta az államtitkár kérdésre válaszolva, a "folyamat teljes átláthatóság mellett megy végbe".

"A miniszterelnök és az EU álláspontja nem áll szöges ellentétben" – mondta Kovács, majd később úgy pontosított, hogy különbségek azért vannak. A tegnapi EU-csúcs csak egy akut választ adott a problémára, fűzte hozzá, ezekkel a döntésekkel Magyarország teljes mértékben egyetért, de további lépésekben is gondolkodnak, mert "a problémát a gyökerénél kell orvosolni". Magyarország szerint a kiinduló országokban kell tartani a menekülteket, ott kell megoldani a problémákat, hogy az emberek el se induljanak. Ezért közös európai megoldáson kell gondolkodni.

Ahhoz, hogy a menekültstátuszt néhány napon belül el lehessen bírálni (ezt az ötletet Kósa Lajos vetette fel – a szerk.), a jelenlegi EU-s szabályozást is meg kell változtatni. Jelenleg ugyanis 24 óra után el kell engedni az őrizetbe vett menedékkérőket. A dublini rendszer viszont azt mondja ki, hogy mindig a belépő országban kell elbírálni a menekültek ügyét, csakhogy ők még a határozathozatal előtt, ami sokszor hónapokat vesz igénybe, "felszívódnak" az EU-ban. A jelenlegi menekültáradatra a magyar kapcsolódó intézményrendszer nincs felkészülve, ez többmilliárdos tételt jelent. Ennek a szociális nyomásnak az EU-nak sem szabadna engedni, nem is bírja el. Ezért a kormány úgy gondolja, hogy a helyi inaktív lakosságot kell munkához juttatni inkább, nincs szükség menekültekre.

A magyar kormány erről a témáról évek óta beszél, és összeurópai megoldást szeretne találni. A következő EU-csúcs júniusban lesz, a kabinet akkor is foglalkozna a témával, és akkor már szeretnék felhasználni a konzultációból nyert tapasztalatokat is. Idén már 4 hónap alatt majdnem annyi menekült érkezett az országba, mint tavaly, amikor 42 ezres tömeget regisztráltak. "Mindenkit ellátunk, teljesítjük nemzetközi kötelezettségeinket, ezért nőttek meg a költségeink is", mondta Kovács Zoltán.

AFP / Bertrand Guy

Való igaz, Orbán Viktor már 2001-ben aggódott a balkáni menekültáradat miatt, és 2006-ban is többször felszólalt az illegális bevándorlás ellen, sőt a soros magyar EU-elnökség alatt sem hagyta szó nélkül a témát. Legutoljára a Charlie Hebdo-tragédiát követően szólalt fel, aminek világszerte nagy visszhangja volt. Mint mondta, "a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont.”

2014 végére elsősorban koszovói eredetű menekültek özönlötték el az országot. A menekültek elsősorban tranzitországnak használják Magyarországot, töredékük folyamodik menekültstátuszért, és alig párat fogadnak be. 2013-ban 19 ezer kérelmezőből 360 kapott valamilyen védett státuszt, 2014-ben pedig 42 ezerből 535. A bevándorlókártyát a Fidesz és a Jobbik immár egymásra licitálva játssza ki.

Magyarország tehát úgy bevándorlásellenes, hogy alig élnek nálunk bevándorlók – ne ezzel nem vagyunk egyedül. Az Eurobarométer adatai szerint míg itthon a társadalom 67%-a tart az EU-n kívüli bevándorlóktól, a szintén nem célország Litvániában ez a szám 79%, Csehországban pedig 74%. Nőtt a szélsőjobboldali eszmékre való fogékonyság aránya is, az ezt monitorozó DEREX-index Görögországban 2008 és 2011 között duplázódást mért, a legutóbbi adat 32%, vagyis a társadalom harmada hallja meg a kirekesztés és előítéletesség (illetve elitellenesség és jóléti sovinizmus) szirénhangjait. Mindenhol nőtt ez az érték, de míg két bevándorlási célországban alacsonyak az értékek (Svédország: 0,9%, Németország 2%, és itt 2004 óta csökken), Csehországban 8%, Magyarországon pedig 11,7% volt 2011-ben. Vagyis ahol ténylegesen letelepednek a bevándorlók, ott alig mérhető szélsőjobboldali rokonszenv.

Az EU is kétarcú

Orbán egyre nyíltabban beszél, ma, pénteken a Kossuth Rádiónak adott interjújában úgy fogalmazott "nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon". A menekülttragédia kapcsán megrendezett csúcs eredményei az előzetesen elvárttól is harmatosabbak lettek, elégedetlenek a civil szervezetek is. Az EU felveszi a harcot az emberkereskedelem és a kereskedők eszközei ellen (ennek pontos kivitelezéséről még nincsenek részletek), és 120 millió euróra emelik az EU partjainak védelmét jelentő Triton és Poseidon műveletek költségkeretét, ami azt jelenti, hogy az EU-partjainál egy 30 km széles tengeri sávot nagyítóval fognak vizsgálni, ami azon túl történik, a menekültekre tartozik.

Összehasonlításként: a Lampedusa szigeténél történt 700 halottat követelő tragédia az olasz szigettől 170 km-re történt. Az EU eredetileg arról is tárgyalt volna, hogy valamennyi (eredetileg 5000, majd ezt Juncker 10 000-re emelte javaslatában) menekültet befogadjon a közösség, de ebben nem tudtak megegyezni a vezetők. Nem is csoda: a bevándorlás ma az egyik legfontosabb belpolitikai kérdés Európában. A bevándorlásellenes pártok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek szerte a kontinensen (lásd keretes írásunkat)