Megdöbbentő, hogy az európai polgárok mindennapi életét érintő problémák helyett Magyarország helyzetéről tárgyal kedden az Európai Parlament (EP) - jelentette ki a Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke hétfőn.

Az EP sajtószolgálata múlt szerdán közölte, hogy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, kedd este vitát folytat a magyarországi helyzetről. Az erről szóló döntés az EP-elnök és a frakcióvezetők tanácskozásán, az úgynevezett elnökök brüsszeli értekezletén született.

Az ülés tervezett témája miatt a CÖF nyílt levélben fordult Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez. Ebben azt írták, hogy az ülés csupán zöld, liberális és szocialista pártpropagandát szolgál, illetve valódi célja a figyelem elterelése a megoldandó problémákról.

Essék szó Magyarország sikereiről is!

Egyben azt kérik az EP elnökétől, hogy amennyiben mindenképpen Magyarország helyzete lesz a keddi ülés témája, essék szó az ország sikereiről, a csökkenő adósságról, a gazdasági növekedésről és a bővülő foglalkoztatásról is - tette hozzá.

MTI / Soós Lajos

A levélben hangsúlyozzák, hogy a kialakult helyzetben sürgetővé vált az "unió berozsdásodott gépezetének generálozása", vagyis az alapszerződés és az elavult jogszabályrendszer reformja. Ugyanis tudomásul kell venni, hogy Magyarország és a többi ország polgárainak is joga van az új gondolatokhoz, joguk van ahhoz, hogy azokat kimondják - tartalmazza a levél.

Ugyanakkor arra kérik Martin Schulzot, hogy az ülésen olvassa fel a CÖF-CÖKA levelét. Az EP-képviselőket pedig arra szólítják fel, hogy ne pazarolják erejüket "a magyarországi kispártok belpolitikai érdekeinek szolgálatára" - ismertette a dokumentumot az elnök.    

Kénytelenek lesznek nyomást gyakorolni

Amennyiben az EP továbbra sem veszi figyelembe az európai civil társadalom követeléseit, akkor kénytelenek lesznek nyomást gyakorolni az uniós intézményrendszerre - helyezte kilátásba Csizmadia László.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője közölte: javasolják az igazságügyi tárcának egy olyan "átláthatósági etikai kódex" megalkotását, amelyhez önkéntesen csatlakozhatnak a külföldről támogatott civil szervezetek. Ennek alapján a csatlakozóknak a honlapjukon közzé kellene tenni az őket támogató szervezetek nevét, illetve a támogatások összegét.   

Így eshetnének el a civilek az 1 százalékoktól

Ugyanakkor amelyik civil szervezet nem csatlakozik a kódexhez, az nem részesülhetne az állampolgárok 1 százalékos felajánlásaiból - ismertette elképzelésüket a szóvivő. Hozzátette, erre azért volna szükség, mert szerintük nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, hogy külföldről támogatott civil szervezetek betekintést követelhetnek állami gazdasági ügyekbe. Ugyancsak szükségesnek tartják a külföldről támogatott civil szervezetek adóhatósági vizsgálatát.