Korábban már cikkeztünk a józsefvárosi tűcsere program leépítésének és a kerületi drogstratégia hiányosságainak aggasztó következményeiről. Ezek közül az egyik legriasztóbb fejlemény a hepatitisz vírus (HCV) robbanásszerű terjedése.

A legutolsó vizsgálat alapján az intravénás szerhasználók között az országban minden második, Budapesten pedig 10-ből 6-an HCV fertőzöttek. Azonban ez a kifejezetten rossz arány még ennél is rosszabb lehet, ugyanis a betegséget hosszú lappangási idő, és akár évekig tartó tünetmentesség jellemzi. Ráadásul a HCV „ideális körülmények” között – például egy fecskendő belsejében – akár napokig is képes testen kívül is életben maradni, ezért különösen nagy kockázatot jelent nem csak az intravénás szerhasználóknak, de a környezetüknek is.

Fülöp Máté

A járvány elharapózásának megakadályozása, és a figyelemfelhívás érdekében kampányszűrés indul négy magyar városban a Norvég Civil Alap finanszírozásában, a volt Kék Pont munkatársakkal is működő Alternatíva Alapítvány által koordinálva. Budapesten, Miskolcon, Pécsett és Szegeden is tesztelheti magát bárki különböző civil szervezetek segítségével.

A szűrésben résztvevők két gyorsteszt alapján pár perc alatt megtudhatják, hogy fertőzöttek-e HCV-vel, AIDS-szel, vagy szifilisszel. Emellett tanácsokkal és információkkal is ellátják a programba bevontakat, ami szintén sorsdöntő lehet sok helyzetben, mert rengeteg tévhit és mítosz övezi ezeket a vírusokat.

A gyorsteszt egyelőre alig használt módszer Magyarországon, a projekt ennek az elterjesztését is célozza. Ami azért is fontos, mert a tűcseréhez hasonló alacsony küszöbű szolgáltatások háttérbe szorulásával párhuzamosan egyre kevesebb fertőzött kerül az ellátórendszerbe, így nő azoknak a száma, akik nem tudnak betegségükről. Mivel a fertőzések egyáltalán nem csak a szerhasználókat fenyegetik, ezért a gyorstesztes módszer bevezetése más kockázati csoportokban is életmentő lehet.

Az első 200 tesztet augusztusban végzik majd el, az eredményeket december 1-én, az AIDS világnapon mutatják be.