Hétfőn reggel a hvg.hu arról értesült, különvonatok indulnak Németországba szír menekültekkel, hogy a menedékügyi eljárásukat ott folytassák le. A charterekből ugyan nem lett – egyelőre – semmi, de akinek jegye volt, az felszállhatott a Bécsbe és Münchenbe tartó vonatra, a magyar rendőrök a Keletinél nem végeztek ellenőrzést, és Győrnél sem volt igazoltatás, menekültleszállítás, mint korábban.

Mint arról a Der Standard hétfő délután háromnegyed négykor beszámolt, a magyar-osztrák határnál feltartóztatott müncheni vonatnak háromnegyed kettőkor kellett volna Bécsbe érkeznie, de még két órával később is Hegyeshalomnál időzött – majd négy előtt csatlakozott hozzá az eggyel később induló járat is.

Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) szóvivője közölte, ők azokat engedik át, akiknek van érvényes jegyük, és Magyarországon nem regisztrálták őket menedékkérőként. Kérésükre a magyar rendőrség Hegyeshalomnál ellenőrizte a jegyeket, és elkérte az utazásra jogosító papírokat is. Ám annak ellenére nem szállították le a jeggyel rendelkezőket, hogy a menekültügyi eljárás velük szemben Magyarországon megindult.

Többórás helyben állás után aztán jött egy mentesítő vonat Ausztriából, és a határon veszteglő két másik szerelvénnyel együtt fél öt körül megindult a karaván Bécs felé – a rajtuk ülő menekültekkel. Mint megtudtuk, az is probléma volt, hogy többen voltak a vonaton, mint ahány embert biztonságosan le tudtak ültetni. Ez utóbbi legalább a mentesítő vonattal megoldódott: nem a MÁV által hadrendbe állított pluszszerelvényekkel, de valóban megkezdődött az, amiről délelőtt írtunk.

De miért volt ez a tétovázás?

A hatályos jogszabályok szerint a belső schengeni határokat csak vízummal léphetik át a menedékkérők, amit viszont csak akkor kaphatnak meg, ha pozitívan bírálta el ügyüket az illetékes hatóság. Ebből adódott a paradox helyzet: hiába adna menekültstátuszt Németország a szíreknek, ha ők csak akkor utazhatnának oda, ha már menekültként ismerte el őket például a magyar Bevándorlási és Állampolgári Hivatal.

„A dublini rendelet egy kötelező érvényű uniós jogszabály, ezért nem lehet úgy felmondani, mint egy nemzetközi egyezményt” – mondta a hvg.hu-nak Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Nagyon fontos azonban, hogy a rendelet nem kötelezettséget ró az uniós országokra, csupán jogot biztosít számukra, hogy visszaküldjék a menedékkérőket azokba a külső schengeni határokkal rendelkező országokba, ahol először regisztrálták őket.

Tehát technikailag a német állam minden további nélkül megteheti, hogy ő folytatja le a menedékkérők menekültügyi eljárását. Hogy ezt milyen indokkal teszik, mondta Lattmann, annak inkább politikai üzenetértéke van.

Német külügy: Dublint nem mondják fel

A német külügyminisztérium a hvg.hu tudósítójának úgy fogalmazott, hogy a Német Szövetségi Bevándorlási Hivatal döntése, melynek értelmében leállítja az Európai Unió tagországaiba a szír menedékkérők visszaküldését, és maga gyakorolja a jogot az eljárás lefolytatására, Németország humanitárius kötelezettségét húzza alá a válságban súlyosan érintett menekültek iránt. A célja az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, valamint az érintettek számára a gyors integráció lehetőségének felkínálása volt.

Azt azonban a német külügy sem győzte hangsúlyozni, hogy ettől függetlenül a szír menekülteknek az EU-ba belépve regisztráltatniuk kell magukat. Dublin III-at pedig – tették hozzá – nem függesztik fel, ez ettől függetlenül érvényes. Annak alátámasztására, hogy mennyire szabályos gyakorlatot folytatnak, felemlegették, hogy július végéig 131 szír esetében már eddig is alkalmazták a visszatoloncolás felfüggesztését.

Azzal, hogy Németország minden Szíriából érkező menedékkérelméről maga döntene, Lattmann szerint keményen bírálják az európai uniós migrációs politikát. Ugyanis Dublint úgy alakították ki, hogy abból a kölcsönös szolidaritás alapján minden tagország részt vállaljon. Ha Németország önként növeli saját terheit, azzal elismeri, hogy a dublini rendszer nem működik, mert aránytalan terhet ró a külső országokra.

Rugalmasan kell kezelni a helyzetet

Ahhoz, hogy a németek folytathassák le a menedékkérelmi eljárásokat, a menedékkérőknek valahogy el kellene jutniuk Németországba. Márpedig éppen ez ütközött akadályba, mint ahogy azt a Hegyeshalomnál veszteglő vonatok napközben példázták.

Lattmann érzékeltette: ilyen helyzet még nem volt az európai nemzetközi jogban, ennek tudható be az osztrák hatóságok tétovasága is. A Magyarországon regisztrált menedékkérőket vízum hiányában nem engedhették át, a nemzetközi jogász szerint ehhez az kellett, hogy az osztrákok „kezeljék rugalmasan a helyzetet”.

Ezt kérte egyébként Angela Merkel is: Berlinben újságírók előtt arról beszélt, hogy a bürokratikus jogszabályok átmeneti lazítására van szükség, ha a menekültügyben keletkezett feszültségeket kezelni szeretnék. Lehet, hogy Magyarországon senki nem vette észre, de ez a szíreknek olyan volt, mint amikor az NDK-sok előtt '89-ben megnyílt a magyar-osztrák határ.