szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem szívesen nyilatkoznak a magyar plébánosok a menekültkérdésről még az után sem, hogy Ferenc pápa félreérthetetlenül a támogatásukra szólította fel a katolikus egyházat. Akik mégis megszólalnak, épp olyan megosztottak a kérdésben, mint a társadalom: egy plébános egyenesen iszlám terjeszkedésnek nevezte a menekülthullámot, és azon háborog, miért szemetelnek, míg egy társa már beköltöztette volna őket a plébániájára. Erdő Péter bíboros vezetésével az egyházi vezetők sietve felsorakoztak a pápai iránymutatás mellett – kérdés, hogy ez a gyakorlatban jelent-e majd bármilyen konkrét segítséget.

„Hálásan köszönte” a pápának írt levelében Erdő Péter bíboros, prímás, érsek és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megválasztott elnöke, hogy vasárnap „megjelölte a cselekvés helyes irányát” a menekültkérdésben. Ferenc pápa ugyanis az Úrangyala imádság előtt, a római Szent Péter téren elmondott beszédében arra szólított fel minden európai plébániát és vallási közösséget, hogy fogadjon be egy menekült családot. Mint mondta, ebben élen fog járni az általa vezetett római egyházközség és a két vatikáni plébánia, amelyek a következő napokban ennek megfelelően fognak cselekedni. "Az evangélium arra tanít bennünket, hogy legyünk felebarátai a legkisebbeknek és a leginkább magukra hagyottaknak, adjunk nekik kézzelfogható reményt" – mondta a katolikus egyház első embere.

Magyarországon nem pont ilyen színben tűnt fel az egyház, miután Erdő Péter az RTL Klub kérdésére még egy csütörtöki sajtótájékoztatón azt találta mondani, hogy azért nem tudják segíteni az utcán heverő menekült gyerekeket, mert erre „nem jogosultak, mert akkor embercsempészek lennének”. Utána az Indexnek adott részletesebb interjúban azt állította, mondandóját kiragadták az összefüggéseiből, és bizonygatta, mennyit segít az egyház a migránsokon. Így például a püspöki kar kijelölt már két ingatlant a befogadásukra, igaz, általa meg nem nevezett jogi akadályok miatt állítólag nem tudták még ezeket a rendelkezésükre bocsátani.

Erdő Péter megköszönte
Stiller Ákos

Hétfő délelőtt kértünk reagálást a püspöki konferenciától a pápa félreérthetetlenül a menekültek megsegítéséről szóló beszédére, végül késő délután sikerült kiadniuk az előbbi közleményt a Szentséges Atyának címzett köszönőlevelükről. Ebből arra a kérdésünkre végül nem kaptunk választ, hogy eddig hány magyar plébánia támogatta a menekülteket valamilyen formában, de megköszönték Ferenc pápának, hogy „megjelölte a cselekvés helyes irányát”. "Szavai nagy erősítést és bátorítást jelentenek” számukra a már megkezdett munkában, a püspöki konferencia illetékesei már vizsgálják, „milyen konkrét lépésekkel tudják követni a Szentatya szándékát és útmutatását”. Mindenesetre a „menekültek befogadásáról szóló felhívását készséggel és örömmel" követik – tették hozzá.

A hvg.hu ezt a fajta örömöt és készséget egyelőre nem nagyon tapasztalta, amikor közvetlenül a pápa beszédét követően, de még a magyar egyházi vezetők állásfoglalása előtt ugyanazzal a kérdéssel keresett meg több plébániát: eleget tesznek-e  Ferenc pápa felhívásának, és segítenek-e a menekülteken. Olyan plébániákat kerestünk meg, amelyek földrajzilag közel esnek a Magyarországon áthaladó menekülthullám csomópontjaihoz, de több helyen is elhárították megkeresésünket, nem akartak ebben a kérdésben nyilatkozni.

Iszlám hódításnak tartják

Részletesen egyetlen helyen, a fővárosi Zugligeti Szent Család Plébánián válaszoltak, amelyet kifejezetten azért kerestünk meg, mert ismertek voltak arról, hogy a rendszerváltás előtt hónapokra itt leltek menedéket az NDK-ból nyugatra tartó, a határnyitásra váró emberek. Bodor György plébános szerint azonban az egy teljesen más történelmi és politikai helyzet volt, a menekültügy ugyanis „rettentő összetett”. A plébános véleménye szerint ugyanis egy „iszlám terjeszkedés” tanúi vagyunk, ezért is nem kérnek tőlük segítséget, ráadásul jelenleg ez egy „teljesen tisztázatlan helyzet”. „Iratok nélkül, ellenőrizetlen személyek kószálnak. Tovább akarnak menni, de ha én vendég vagyok valahol, akkor a normális emberi követelményeket figyelembe kell vennem. Például nem piszkítom tele a várost, a szemetet az üres kukába dobom, láttuk a képeket ennek az ellenkezőjéről. Jártam korábban Szíriában, ott sem ezt tapasztalta az ember” – mondta.

Ferenc pápa afrikai menekültek között Olaszországban 2013-ban - Csak ajánlást adott?
AFP / Andreas Solaro

„A pápa szavai csak ajánlást adnak, amit a magyar püspöki kar majd mérlegel” – válaszolta a zugligeti plébános kérdésünkre, hogy a vasárnapi vatikáni iránymutatás hatására változtat-e véleményén. A püspöki konferencia pár órával később hozta nyilvánosságra a pápa ötletét pártoló levelét, Bodor György a hvg.hu-nak még azt mondta, nem kapott a menekültek támogatására "utasítást” egyházi elöljáróitól. Hozzátette, korábban "rajongással" fogadta a pápa megnyilvánulásait, de ez a legutóbbi kiállása „nyomasztja, aludni sem tudott nyugodtan”. Tapasztalja, hogy a plébániához tartozó hívők lelkét is terheli a kérdés, de először szerinte sok mindent át kellene gondolni, enélkül „olyan fejetlenséget látunk, mint ami most Európában is van”.

Hasonló véleményen van Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök is, aki nem ért egyet a menekültek támogatására felhívó pápai állásfoglalással. Szerinte Ferenc pápa nincs tisztában a magyarországi helyzettel, „ezek az emberek úgy jönnek ide, hogy közben Allahu Akbart kiabálnak”.

Nem kell várni, míg szól a főnök

„Ha otthon lennék, nálam már lennének menekültek” – mondta Vértesaljai László jezsuita szerzetes. Jelenleg ő ugyanis a Vatikáni Rádió magyar adásának felelős szerkesztőjeként Rómából követi az eseményeket, de az általa otthonnak nevezett, Lőrinc pap téri templomban korábban is volt hasonlóra példa, amikor hajléktalanokat fogadtak be a plébánián.

„A pápai kérés végigzúdult Európán. Így többek közt Olaszország, Németország, Ausztria is azonnal pozitívan reagált, ahol már eddig is segítettek, ott is megerősítették újra a készségességüket, hogy ’igen, így teszünk’” – mondta Vértesaljai László, aki a Vatikáni Rádió szerkesztve éppen most gyűjti a reakciókat a vasárnapi beszédre. „Európában körülbelül 120 ezer plébánia van, a menekülttömeg is jelenleg nagyjából ennyi, vagyis már attól megoldódna a helyzet, ha mindenki csak egy emberen segítene közülük” – tette hozzá hivatkozva egy olasz bíborosa. Szerinte lehet, hogy későn, de Európa most eszerint mozdul meg.

Vértesaljai László - Nála már lennének menekültek
MTI / Nagy Lajos

A jezsuita szerzetes optimista, szerinte sok magyar plébános is csatlakozni fog. „A magyar katolikusok hagyományosan pápahűek”, ezért az egyház fejének szavai önmagukban elég motivációt kell, hogy jelentsenek – mondta. Szerinte a pápa vasárnap direkten megszólított minden plébániát, szerzetesházat és kegyhelyet, és konkrét segítségadásra hívta fel őket, így nem lehet arra hivatkozni, hogy „még várnak, amíg ’nem szól a főnök’”. „Egyébként pedig a ’főnöknek’ is szólt, hiszen miután szólt az összes európai plébániához, a pápa kifejezetten a püspökökhöz fordult azzal, hogy támogassák a felhívását” – tette hozzá.

„Ez az egész probléma nem politikai kérdés, az egyház egyik feladata segíteni a rászorulókon. Ezért nem kérdés, kinek kell engedelmeskedni: nem a polgári törvénykönyvnek, hanem elsődlegesen Isten evangéliumának. Nincs opció, megyek és teszem, amit kell” – mondta Vértesaljai László, aki szerint az sem számít, mi a pontos jogi státusza a menedéket kérőnek. „Nincs jogunk kételkedni abban, hogy menekültekről van szó, akik valami elől menekülve, de minimum a jobb életet keresve mennek most keresztül Magyarországon. Ebben lehet segíteni őket, amivel lehet, ennivalóval, szállással vagy egy jó szóval” – jelentette ki.

Nem parancs, csak morálisan

„Nem arról van szó, hogy a pápa most ráparancsolt minden plébánosra, hogy fogadjon be egy családot. Ő maga is a felszólítás szót használta, így ez jogilag nem kötelező” – mondta névtelenséget kérve egy kánonjogász, hozzátéve, hogy „morálisan viszont egyértelműen annak tekinthető”. Mivel nem kötelező, szerinte a címzettek megvizsgálhatják, lehetőségük van-e eleget tenni a felhívásnak, vagy sem. De mivel az egyházfő a püspököktől is támogatást kért, az ő felelősségük lesz „irányt adni a plébániáknak, hogyan valósuljon meg ez a befogadás”.

Erős morális párhuzam
Fazekas István

Kánonjogász forrásunk két érdekességre hívta még fel a figyelmet: egyrészt a pápa családokról beszélt, nem egyes menekültről, így egyedülálló férfiakról, márpedig utóbbiak teszik ki a migránsok tömegének nagy részét. „A másik, hogy kifejezetten a menekülteket mondott, nem az általánosabb, migráns szót használta, mint korábban, például amikor egy hete vasárnap az autóban megfulladt áldozatok miatt beszélt a témáról. Kérdés, hogy ez jelent-e valamit, szó szerint kell-e venni, hiszen a menekült már egy adott eljárásban védelmet kapott személyt jelent” – magyarázta.

Szerinte a pápa nagyon erős morális párhuzamot vont azzal, hogy a „menekült voltam, és befogadtatok” evangéliumi idézetet használta. „Ez tőle függetlenül is lelkiismereti kérdés, de ettől az idézettől végképp minden hívő ember érzi, hogy morális parancsként mondta”. Annyira, hogy szerinte adott esetben még egy ezzel ellentétes állami törvénnyel szemben is lehetne erre hivatkozni a vallás- és lelkiismereti szabadság miatt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!