Hogyan fordíthatná Magyarország saját hasznára azt a folyamatot, amely az ország egy részén komoly fennakadásokkal, infrastrukturális működési zavarokkal jár, próbára teszi sok ezer ember tűrőképességét, és vannak bizonyos nemzetközi politikai kockázatai is?

Ennek a kérdésnek a megválaszolását tűzte ki célul az MTA három kutatóközpontja öt intézetének csaknem harminc földrajztudósa, kisebbségkutatója, jogásza, közgazdásza, valamint regionális kérdésekkel foglalkozó szakembere. A szeptember elején megalakult kutatócsoport a Belügyminisztérium kérésére szervezi és végzi a migrációs folyamatokkal kapcsolatos, részben már korábban megkezdett kutatásokat az akadémián.

A munkacsoport által elkészített tanulmány a 2015 első 8 hónapjában felvett, illetve összegyűjtött menekültügyi regisztrációs adatok elemzésével kezdődik, majd a küldő vagy kibocsátó országok gazdasági és társadalmi helyzetének áttekintésével folytatódik, figyelemmel arra, hogy milyen szerepük lehet a kivándorlásban Európa felé.

A munkacsoport által vizsgált, több mint 132 ezer fős sokasággal kapcsolatos megállapítások közül az egyik legfontosabb, hogy a bevándorlás szerkezete megváltozott. Megnövekedett a szíriai származású migránsok aránya, ezzel együtt pedig visszaszorult a másik nagy csoport, az afgánok relatív súlya.

Az alábbi térképen az Európai Gazdasági Térségben 2014. január 1. és 2015 augusztus 31. között menedékkérelmet benyújtottak megoszlása látható származási ország szerint. Nagyobb méretben itt lehet megnézni.

mta.hu

A menekültek között túlnyomó többségben vannak a fiatal férfiak, akikkel kapcsolatban a kutatók megjegyzik, hogy jelentős részük nemcsak a háború, hanem a megélhetési nehézségek elől is menekülhetett szerencsét próbálni Európába. „Ez önmagában nem teszi kérdésessé ezen csoport sikeres nyugat-európai beilleszkedését, de a jelenség akár komoly hosszabb távú integrációs és biztonsági problémákat is okozhat” – állapították meg.

Hozzátették ugyanakkor, hogy e fiatal férfiakkal kapcsolatban az is feltételezhető, hogy már dolgoztak igényesebb munkahelyeken, szakképzettségük is van és valóban dolgozni akarnak. Ebben az esetben a munkaerő-beáramlás valóban enyhítheti a nyugat-európai úgynevezett magországok munkaerő-kínálati problémáit komolyabb biztonsági, politikai és fiskális kockázatok nélkül.

A munkacsoport nemzetközi elemzésének eredményei alapján a menekültek beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik a 2010-es évtized második felében. Ez még akkor is igaz lehet, ha a helyzet esetleg stabilizálódik Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban. Ráadásul a klímaváltozás valószínűleg tovább erősíti a migrációs folyamatot.

A bevándorlási útvonalak elemzése alapján a kutatók azt valószínűsítik, hogy a migráció volumene sem fog csökkenni. A küldő országok csoportja nyugat felé bővül, az etiópiai, eritreai és szomáliai eredetű bevándorlás már korábban növekedésnek indult, újabban pedig a szubszaharai Afrika nyugati része is megjelent a küldő régiók között. Bangladesből ugyancsak növekszik a kiáramlás.

Az alábbi ábrán az Európai Gazdasági Térségben 2014. január 1. és 2015. augusztus 31. között menedékkérelmet benyújtottak megoszlása látható makrorégiók szerint. A nagyobb méretű térképért kattintson ide.

mta.hu

Az MTA kutatói kiemelik, hogy munkájukkal a szakpolitikai döntésekhez kívántak segítséget nyújtani, és több javaslatot is megfogalmaztak a kormányzat számára.

Indítványuk szerint szükség lenne letelepedési ösztönzőkre és egy olyan intézmény- és támogatási rendszerre, amely képes a Magyarországon maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására. Mégpedig azzal, hogy a nyelvoktatás és szakképzés rendszerét ésszerű mértékű megélhetési támogatásokkal egészíti ki azok számára, akiktől megalapozottan várható a sikeres beilleszkedés.

Világosan látszik ugyanis, hogy a magyar munkapiac kínálati problémáit a korábbi években még enyhítő források – például a magyar nyelvű munkaerő beáramlása a környező országokból – kezdenek elapadni. Ezért indokolt tekintetbe venni minden lehetséges külföldi munkaerő-forrást, figyelembe véve, hogy az eddigi tapasztalatok szerint igen alacsony azoknak a száma, akik a bevándorlók közül Magyarországon akarnak letelepedni.

A 2010-2015 közötti időszakban számos példa volt arra, hogy a magyar integrációs támogatások kedvezményezettjei néhány éven belül nyugatra költöztek.

Az MTA javaslata szerint a magyar kormánynak nagyobb figyelmet kellene szentelnie az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat szakpolitikai, ezen belül munkaerő-piaci kezelésének. Fontos a makrogazdasági, geostratégiai, vízügyi, közegészségügyi, kulturális, vallási és egyéb szempontok alapján történő szakpolitikai felkészülés is.

A kutatók fontosnak tartják a migráció jogi és politikai keretfeltételeinek vizsgálatát. Szerintük ezek nemcsak a döntéshozói mozgástér meghatározói, hanem akár korlátai is lehetnek.

Egy fejlett európai társadalomban és jogállamban intézményi okok miatt lehet sokkal fáradságosabb, nagyobb körültekintést igénylő feladat a menekültkérdés kiegyensúlyozott kezelése annál, ahogy például a Közel-Kelet egyes országai fogadják be háború sújtotta szomszédaik milliónyi polgárát: nagy tömegben, de sokszor megalázó körülmények között, és a garanciális feltételek szinte teljes hiánya mellett.

A tanulmány szerzőinek megfogalmazása szerint első kézből származó empirikus forrásaink nincsenek, másodlagos forrásaink – mindenekelőtt nyugat-európai napi- és szaklapok – pedig többnyire leegyszerűsíteni látszanak a problémát.

A tanulmány nem foglalkozik a terroristaveszéllyel. A kutatók érvelésük általában az, hogy a terrorszervezetek számára egyszerűbb dolog az eleve nyugat-európai útlevéllel rendelkező tagjaik Európába juttatása, mint vállalni azt, hogy embereiket kitegyék a több hónapos vándorlás fáradalmainak és kockázatainak.

Nem szeretnének pusztán logikai alapon vitába szállni az effajta leegyszerűsítő állításokkal, de adatok híján a cáfolatukra sem vállalkozhatnak.

A tanulmány szerint a hirtelen felfutó bevándorlás nyugat-európai nagypolitikai és társadalmi megítélése előbb volt etikai és emberiességi, mint gyakorlati politikai alapú. Megfigyelhető a nyugat-európai – kiemelten a német és az osztrák – közvélemény lassú, de folyamatos átalakulása ebben az ügyben azzal párhuzamosan, ahogy a fő végső célországok lakossága egyre szélesebb felületen találkozik személyesen is a menekültekkel.

"A nagypolitika kénytelen volt felismerni, hogy támogatottságát kockáztatja (és a radikális/populista erőknek kedvez), ha a rövidtávú gazdasági és társadalmi szempontokat háttérbe szorítva próbálja csak erkölcsi és szolidaritási ügyként kezelni a menekültkérdést" - közölték. Az etikai megfontolásokat nem kellene háttérbe szorítani, de a munkacsoport elemzése a gazdasági, társadalmi és földrajzi tényezőkre összpontosított.

A kutatócsoport további kutatási területek bevonásával folytatni kívánja munkáját. A rövid idő miatt ugyanis itt nem volt lehetőség a migrációs folyamat több fontos, ám csak a kvantitatív elemzés eszközeit ritkábban alkalmazó társadalomtudományok művelői által jól ismert tényező vizsgálatára.