Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorának péntek reggeli adásában elsősorban a menekültkérdésre koncentrált, kitérve a madridi néppárti egyeztetésre és a legutóbbi EU-csúcson elfogadott menekültügyi 17 pontra is, ami konkrét operatív megoldásokat fogalmazott meg. A miniszterelnök szerint továbbra is vita zajlik az EU-ban a megoldásokról, amit mi magyarok nem értünk, mert szerinte a magyarok már megoldották a problémát, miszerint a határt meg kell védeni – utalva a kerítésre és a szigorított határvédelemre. Eközben az EU még nem tudja, hogy elfogadja-e a magyar álláspontot, "a józan ész álláspontját" - fogalmazott Orbán.

Orbán szerint Magyarország ma a stabilitás szigete, azonban szerinte vannak közös veszélyek Európában, ilyen a terrorveszély növekedése, szerinte terroristából egy is sok. A bevándorlók magas száma miatt növekedhet a bűncselekmények száma, de párhuzamosan behozzák az egymás közötti feszültséget is. Európa népei azonban kezdenek felébredni Orbán szerint, mert biztonságukat és kultúrájukat érzik veszélyben.

Kocsis Éva riporter nem kívánta ennyiben hagyni a kérdést, ugyanis hamarosan elindulhat a bevándorlók visszatoloncolása, amire nem megoldás a felhúzott kerítés. Orbán szerint azonban nem a regisztrációt elvégző Magyarországra kell visszatoloncolni őket, hanem oda, ahol átlépték az EU határát, így a görögökhöz kellene visszatoloncolni. Jogtalannak, ésszerűtlennek és igazságtalannak tartja a kvótarendszert, de még nagyobb veszélyt is lát benne, ugyanis az uralkodó emberjogi és humánus európai gondolkodás szerint automatikussá és folyamatossá válhat a menekültek szétosztása – fejtette ki aggodalmait a miniszterelnök. Ki és milyen alapon akarja rákényszeríteni, hogy valakinek be kell fogadnia – a miniszterelnök szerint – illegálisan érkező embereket – tette fel a kérdést Orbán, utalva a kvóták antidemokratikus jellegére. Ezt egy komoly vitakérdésnek tekinti Orbán, mert minden nemzetnek van szava az EU-ban, de nem válaszolt Kocsis Éva riporter kérdésére, hogy mit tervez a kormány, ha valóban elkezdődik a kvótarendszer érvényesítése?

A miniszterelnök szerint arra hivatkoznak az európai vezetők, hogy nem lehet betartani a dublini megállapodásokat, de Magyarország megmutatta, hogy ez csak akarat kérdése. Azok a vezetők, akik a jogon kívüli megoldásokat elfogadják, sokat ártanak az európai közösségnek Orbán szerint.

Nem maradhatott el a baloldal ostorozása sem, Orbán bravúrosan emelte egymás mellé az embercsempészetet, azaz a "bizniszt" és az emberjogi aktivistákat, ugyanis szerinte ma ez a két dolog mozgatja a menekültáradatot. Utóbbi esetében Soros Györgyre is tett egy utalást, miszerint kiképzi és pénzeli az európai emberjogi aktivizmust, ami elindulásra ösztönzi a menekülteket.

Colleen Bell nagykövet a Corvinus Egyetemen tartott szerdai beszédében összefoglalta az amerikai diplomácia valamennyi kritikáját a magyar kormánnyal szemben, kitérve a magyar sajtó szabadságára, a jogbiztonságra, valamint a menekültkérdésre is – utóbbival magas labdát adva a magyar diplomáciának, ugyanis az USA menekültpolitikája is rendszeres bírálat alá esik a nemzetközi porondon. Szijjártó Péter élt is a lehetőséggel, a többi kritikával nem foglalkozva kölcsönösen kritizálta az USA menekültpolitikáját, bár félreértette a nagykövet szavait, aki elsősorban emberjogi szempontból, és nem a határvédelem aspektusából fogalmazta meg kritikáját. Orbán Viktor esetében az volt a kérdés, hogy foglalkozik-e érdemben a nagykövet kritikájával.

Közvetlenül nem vállalt fel konfrontációt a nagykövettel, Orbán szerint Amerikának más gondolatai vannak a menekültekről, az ő érdekeikkel nem ellentétes, ha Európába áramlanak ezek az emberek – utalt az amerikai ENSZ-nagykövet szavaira. Egy labdát ő is lecsapott, feltette a kérdést, hogy az Egyesült Államokba egyáltalán élve bejuthatnak-e az illegális határátlépők?

A miniszterlnök rövid belpolitikai eszmefuttatásában üdvözölte a Központi Statisztikai Hivatal – a közmunkán keresztül felpumpált – foglalkoztatási adatait, valamint egyértelművé tette, hogy az elindult állami földeladási programmal azt szeretnék kivédeni, hogy külföldi kézbe kerüljenek a magyar földek, a 300 hektáros felső limit pedig biztosíték a miniszterelnök szerint arra, hogy nem alakulnak ki nagybirtokosok.