December 9-én oldotta fel a támogatási pénzek 2014. május 7. óta tartó befagyasztását a Norvég Alap és az EGT, így ismét megindulhat a milliárdos összegek folyósítása Norvégia, Lichtenstein és Izland részéről. Az erről szóló közleményt csütörtök délben tette ki honlapjára a budapesti norvég nagykövetség.

A feloldásra azt követően került sor, hogy a donorországok megállapodtak a magyar hatóságokkal a támogatási pénzek ellenőrzéséről. Az egyezség sarokpontja a civil támogatások ellenőrzése jogi kereteinek elfogadása és kölcsönös tiszteletben tartása volt. Azaz, a magyar kormány nem ellenőrizheti a civil támogatások felhasználását, mint azt korábban az Ökotárs Alapítványnál tette.

MTI / Járdány Bence

A támogatási összegeket csak a program végéig lehet felhasználni, tehát szűkös idő maradt a magyar pályázóknak arra, hogy az elnyert összeget célszerűen felhasználhassák - a gazdasági támogatás 153,3 millió euró, a pályázati időszak 2014. év végéig tartott. A donorországok a magyar hatóságokkal közösen egyeztetnek minden pályázóval. A négymilliárd forintos keretre pályázó civil szervezeteket nem érintette a felfüggesztés.

Csepreghy Nándor államtitkár a Transparency International által szervezett korrupcióellenes konferencián újságíró kérdésre már szerdán elárulta, hogy megállapodtak a norvégokkal a támogatások újraindításában, közölte az MTI. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy ettől függetlenül a továbbra is úgy gondolja a kormány, hogy egyes civil szervezetek szabálytalanul részesülnek támogatásokban - ami azért nagyon furcsa, és nyilvánvalóan csupán arcmentésről lehet szó.

"A megállapodás ténye azonban azt tükrözi Csepreghy szerint, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét" - állt a közleményben.

Több mint másfél éves szappanopera érhet véget

A Miniszterelnökség azt követően kezdte el vegzálni a Norvég Alap civil programjait kezelő szervezeteket, hogy Norvégia – az Európai Bizottsághoz hasonlóan – kifogásolta, Magyarország nem egyeztetett előzetesen velük a közösségi támogatások elosztását vezénylő nemzeti intézményrendszer átalakításáról.

Magyarország az az EGT és Norvég Alapokon keresztül 2009-2014 között 153,3 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) lehívására volt jogosult, melynek csak kis részét (mintegy a tizedét) pályáztattak meg civil szervezetek társadalmi célokra. A pénz nagy részét – főként kutatás-fejlesztésre, felzárkóztatásra – az állam osztotta volna szét, azon a csatornákon keresztül, melyeken az uniós pénzeket is osztják.

Lázár János ezután ment neki nagy rössel a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) hazai pénzosztási gyakorlatának, felvetve, hogy ellenzéki pártokhoz kötődő civilek osztanak a kormányt támadó civileknek pénzeket. Az, hogy honnan fúj a szél, és hogy a vádak milyen gyenge alapokon állnak, már az elején nyilvánvaló volt. A kormány mégis teljes apparátusával beleállt a támadásba: a NAV mellett a Kehi is támadásba lendült, az utóbbi feljelentésére pedig a rendőrség is vizsgálódni kezdett – érdemben egyikük sem talált semmit, ennek ellenére a vizsgált szervezetek adószámait sorra felfüggesztették.

A civilek vegzálása miatt a források 90%-át utaló Norvégia tavaly májusban bejelentette, hogy átmeneti időre felfüggeszti a Norvég Alap állami kifizetéseken keresztül utalt forrásait. Ezeknek a pénzeknek a befagyasztását szüntette meg most a magyar kormány és az Alapokat képviselő Norvégia közötti elvi megállapodás. A Miniszterlnökség komoly nemzetközi bonyodalmakat is fevállalt az üggyel: a civilek vegzálása miatt nemcsak Norvégia, hanem az Európai Parlament és az Egyesült Államok is bírálta Orbánékat.

A vita kialakulásáról és a vegzatúra részletes hátteréről itt és itt olvashat.

Kérdés, hogy folytathatják-e

„Minden eljárás lezárult, az adószámunkat is visszakaptuk – mondta a hvg.hu-nak Móra Veronika, a pályázatkezelő konzorcium vezetőjének, az Ökotárs Alapítványnak az igazgatója. Tudomása szerint még hét kedvezményezettnél folyik adóügyi vizsgálat, de azok is már a vége felé tartanak.

A civileket az USA is megvédte

MTI / Máthé Zoltán

Móra Veronika elmondta, hogy a támogatott projektek áprilisig futnak ki, utána még egy év van az ellenőrzésekre, értékelésekre és a lezárásra. A nagy kérdés természetesen az, hogy mi lesz a jövőben a Norvég Alap civil támogatásaival. Azt lehet tudni, hogy a donorok a demokráciafejlesztést továbbra is prioritásnak tartják, de még Brüsszelben a finanszírozási mechanizmus keretrendszeréről is tartanak a tárgyalások, a kétoldalúak a kedvezményezett országokkal pedig még el sem kezdődtek.

Bár Móra Veronika úgy tudja, hogy a donor országok egységes pályázati rendszert szeretnének civilek közreműködésével, a tárgyalások még nincsenek abban a szakaszban, hogy azt lehessen mondani: a jövőben sem az állami intézményrendszeren keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelből érkezhetnek a pályázati források.

Móra elmondása szerint a vegzatúra valamennyiüknek okozott álmatlan éjszakákat, de a legrövidebbet főként azok a kicsi, vidéki szervezetek húzták, akiknek megnehezítette a kapcsolattartást a helyi önkormányzattal vagy vállalkozókkal, hogy a Norvég Alap is támogatta őket.

Lázár János a csütörtökön két órakor kezdődő Kormányinfón várhatóan részletesen beszél arról, hogyan látja a kormány a kiegyezést.