Két-három naponta lehet kisebb-nagyobb csoportokat látni a településen, egyesek már 50-60 fős csoportokat is látni véltek – mondta Bacskulin István, a határ mellett fekvő Horgos polgármestere. "Keresik a lyukakat, keresik a holt Tiszát, keresik az élő Tiszát, hogy Magyarországra jussanak" – állította a polgármester. 

Tavaly nyáron a településen még több ezer menekült fordult meg naponta, a magyar-szerb határ szeptemberi lezárását követően azonban megszűnt a migrációs nyomás, a Közel-Keletről érkezők Macedónia felől már Horvátország felé folytatják útjukat. 

November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek. Így azok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphetnek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba.

Menekültek a macedón-szerb határnál

AFP / Robert Atanasovski

A határellenőrzésen január közepén tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket. További szigorításként néhány napja nem mehetnek tovább azok sem, akik nem rendelkeznek úti okmányokkal.

A Danas című szerbiai napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva pénteken azt írta, hogy tavaszig várhatóan teljes határzárra lehet majd számítani Európa területén, előbb az irakiakat, majd az afganisztániakat, végül a szíriaiakat sem engedik majd tovább. 

A meg nem nevezett források azt is közölték a napilappal, hogy Horvátország egészen bizonyosan kerítést épít a közeljövőben Szerbiával közös határára, így azok a szerb kijelentések, amelyek szerint Szerbia nem tesz majd hasonló lépéseket a macedón határon, tarthatatlanokká válnak majd.