Beszédének elején a kormányfő tartott egy kis ízelítőt abból, „amit magyar karakternek nevezünk” a díszvendég Günther Oettingernek, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagjának. Mindezt onnan indította, hogy a konferenciának helyt adó Műegyetem volt az egyik központja az 1956-os forradalomnak, majd innen került ki sok olyan fiatal is, akik részt vettek a rendszerváltás megvalósításában, a kommunista rendszer felszámolásában. Mindez pedig azért fontos, mert szerinte „segít megérteni egy európai vendégnek, hogy a magyarok számára mindig valaminek a története a fontos”. „Szeretjük azt a spártai mondatot, hogy ’vagyunk, akik voltunk’” – sommázta Orbán.

Mi is nagy földrajzi egységeket szeretnénk

Mielőtt rátért volna a jövő autóira, azért nem állta meg a miniszterelnök, hogy a határok kérdését is érintse. Bár ezúttal körbehízelegte az uniót, amiért a határokat „légiesíti, átlép felettük”, „a páneurópai együttműködéssel megváltoztatja” azokat. Így "a magyar aspirációk és az európai törekvések a nagy földrajzi egységek kialakítására” egybeesnek – jelentette ki a határokra húzott kerítések miatt elhíresült Orbán.

Túry Gergely

Egy páneurópai digitális szabályozási rendszer kialakítása azért is fontos, mert nem szeretünk ugyan beszélni róla, de Európa hátrálásban van, látszik ez a demográfiai mutatókban, a világ össztermeléséhez való hozzájárulása csökken, zsugorodik a térnyerése – folytatta. Szerinte ezért a a digitalizáció és iparfejlesztés lehet az a kő ahol megvethetjük a lábunkat, újra megindulhatunk előre. Mint mondta, politikusként „érzi az ebben az iparágban rejlő lehetőségeket”, és bár a konferencia címe, a jövő autói akár „egy elvadult sci-fi film címe is lehetne, valójában ez a jövő, sőt, már a holnap, ami itt kopogtat.

Nem akarunk le/kimaradni

A kormányfő utána riogatott egy sort a lemaradás következményeivel, szerinte állások tízezrébe kerülhet, ha Magyarország kimarad ebből a folyamatból. „Ezért ez véresen komoly, rendezni kell a sorainkat, határozott iparpolitika kell. A kulcs a gyorsaság lesz, aki lemarad, az kimarad, már az elején benne kell lenni” – mondta Orbán, aki „bárhova megy a világon, mindenki arról beszél, mi lesz a jövő biznisze”. „Senki sem tudja a választ, de mindenki reméli, hogy jó irányba tájékozódik. Az Európai Unió a digitalizáció mentén valószínűleg jó irányba tart” – tette hozzá.

Végül megtudtuk, hogy mi jók vagyunk, mert nemcsak gyártani tudunk, „de a jármű-innovációhoz is értünk, ha az elmúlt 100 év tradícióit nézzük” és a magyar fiatalok a legjobb feltalálók közt vannak az ilyen típusú világversenyeken. „2010 óta dolgozunk azon, hogy járműipari innovációs központjává tegyük Magyarországot. Nem állítom, hogy ezt a versenyt mi vezetnénk, de még jó helyen vagyunk, akár meg is nyerhetjük” – utalt a lengyel, a cseh és a szlovák konkurenciára/eredményekre.

Túry Gergely

Orbán hosszan sorolta mi mindent tett ennek érdekében a kormány kezdve a járműipari együttműködési megállapodásoktól a szakemberképzés színvonalának emeléséig. Megemlítette viszont az első negyedév vártnál sokkal rosszabb GDP-eredményét, amiben szerinte a járműipari termelés visszaesésének is szerepe volt. De nem kell elkeseredni, tavaly lépte át először a félmilliós darabszámot a legyártott gépkocsik száma. Ráadásul mindenünk megvan: fiatal feltalálóink, modern egyetemek, „gazdasági szabályozórendszer, amiben alacsonyak az adók, kiváló földrajzi elhelyezkedés, és már a nagy konszernek, így a német gyártók fejlesztő központjai is itt vannak – sorolta.

Új beruházás: járműipari tesztpálya épül Zalaegerszegen

Az innováció két csapásiránya az alternatív és kombinált üzemanyagú autók, illetve az autonóm autók térnyerése – a kormány döntései pedig ebbe az irányba illeszkednek. Erre példaként említett a kecskeméti főiskolának és a győri egyetemnek adott kutatás-fejlesztési támogatást és a Zalaegerszegen épülő járműipari tesztpályát, ami hatalmas beruházás lesz, de hasonló az ország 500 kilométeres körzetben nincs.

Orbán végül azzal zárta beszédét, hogy hatalmas technológiai kihívás előtt állunk ugyan, de ezt lehetőségként kell felfogni. Ezért javasolta, hogy tartsanak egy regionális konferenciát is ugyanebben a témában, más közép-kelet-európai országok bevonásával.

Varga szerint is jók az adottságaink

Mint szakminiszter, Varga Mihály arról beszélt, mi lehet az európai bizottság és a magyar kormány szerepe a küszöbön álló innovációs folyamatban. Szerinte is optimisták lehetünk, az önjáró, önálló döntéshozatalra képes járművek kutatásában és fejlesztésében Budapest fontos szerepet kaphat, mert ehhez minden adottsága megvan.

A nemzetgazdasági miniszter is hosszan fényezte kormányát, mi mindent tettek az iparfejlesztéséért az elmúlt években, így részletesen beszélt az újraiparosítást célul kitűző Irinyi-tervről, amelynek 7 fő területe közé tartozik a járműgyártás is. Az Irinyi-terven belül indult az Ipar 4.0 program, amely felkészít az ipar és az információs fejlődés összekapcsolódására épülő, új korszakra – tette hozzá. Varga szerint jelenleg kevés állami, elektromos jármű fut az utakon, de természetesen ennél sokkal több ilyen autót kellene beszerezni a közszférában is.

Nem lesznek balesetek és dugók

A mobilitás döntő változás előtt áll az új technológiáknak, az egymással kommunikáló, összekapcsolódó autonóm autók miatt – mondta Günther Oettinger, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja a konferencián. Futurisztikus képet vázolt fel az autók/közlekedés terén, aminek a központjában a totálisan autonóm-automatizált autók állnak majd.

A technológiai fejlődésnek egy sor társadalmi és gazdasági következménye is lesz: az egymással összekapcsolódó autóknak hála kevesebb lesz a közlekedési baleset, nem lesznek dugók, és mivel megszűnik a megállás-újraindulás, lecsökken a károsanyag-kibocsátás. Vagyis szerinte a hamarosan robbanásszerűen kibontakozó változásoknak köszönhetően a jövő autói maguktól kommunikálók, biztonságosabbak és ráadásul olcsóbbak lesznek. Viszont az összekapcsolódás miatt ez nemzetközi kérdés, hiszen az összekapcsolódó, mobiltechnológiát használó járművek nem állnak meg a határoknál – mondta a biztos, ahogy fogalmazott, „a mobilitás kontinentális”.