Orbán Viktor a megbeszélés eredményeit kezdte ismertetni. Azt mondta, régen szolgálhattak olyan jó külpolitikai hírrel, mint ma, hiszen nagyon eredményes tárgyaláson vagyunk túl – mondta a magyar miniszterelnök. Bár a két ország kapcsolata különleges, de a jó viszonyunkhoz szükséges politikai alapok meggyengültek az utóbbi időben, most viszont elértük azt a célt, hogy tiszta lapot kezdjünk, ebben állapodtunk meg – mondta Orbán.

Az államközi és a népeink közötti kapcsolatok a pártjaink viszonyán felül áll, erről állapodtak meg – mondta Orbán. Ausztria az országunk második legfontosabb partnere, 10 milliárd eurónál is több volt tavaly a kereskedelem értéke, és 70 ezer munkahelyet tartanak fent a Magyarországon működő osztrák cégek. Ez szilárd alap a leendő együttműködésünkhöz.

A migrációról is tárgyaltak, magyar részről Orbán azt mondta, hogy az ország a nemzetközi jog hibátlan gyakorlásában érdekelt. Vagyis minden olyan migráns, aki nálunk lépett be az unió területére, azt visszavesszük Ausztriától, és visszaszállítjuk a Nyugat-Balkánra, az ottani országokkal erről megállapodásunk van, mondta Orbán.

Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen nagyságrendű menedékkérőről van szó, Orbán azt mondta, korlátlanul mindenkit visszaveszünk, akármekkora ez a szám. Tovább is tudjuk őket szállítani. De nem vesszük azokat vissza, akik elsőként nem Magyarországon léptek be az EU-ba. Kern ehhez kapcsolódva elismerte, hogy Ausztria profitált a szerb határon foganatosított magyar intézkedésekből. A nálunk regisztráltak főleg albánok, koszovóiak – mondta Kern.

Orbán azt is elmondta, hogy 8 ezer katona és rendőr dolgozik a határon, és illegálisan senki nem tartózkodik már Magyarországon, így Ausztriába sem kerülhet illegális migráns rajtunk keresztül.

Kern kancellár azt mondta, céljuk, hogy új fejezetet nyissanak a közös kapcsolatokban. Természetesen egyes kérdésekben vannak eltérő véleményeink, de ezeket bizalomra és megértésre alapozva oldhatjuk meg közösen.

Beszéltek arról, hogy több határátkelőt nyithatnak a két ország között, valamint arról is, hogy a Balkánon bővítsék az Európai Uniót.

A fő téma a migráció volt. Nagyon hamar húsz rendőrt küld Ausztria a szerb–magyar határra, ez első lépés lehet. Szakértői bizottságon tisztázzák azt a kérdést, hogy hogyan tudják bővíteni ezt a segítséget. Egyetértésre jutottak abban, hogy bevonják az NGO-kat, a civil társadalmat, különös tekintetben a szerb–magyar területre.

Megvitatták, hogy hogyan történjen a határőrizet, itt Kern emlékeztetett arra, hogy emberi jogi szervezetek részéről bírálták a magyar hatóságok határmenti eljárását.

A Kleine Zeitung munkatársa rákérdezett, hogy kész-e Magyarország arra, hogy NGO-kat engedjen a határterületre. Orbán azt állította, hogy most is dolgoznak nálunk NGO-k, és támogatást is kapnak a magyar államtól, hogy jól végezhessék a dolgukat. De szerinte a fő gond a szerb területen várakozóknál van. Mivel mi minden egyes migránst közbiztonsági és terrorkockázatnak tekintünk, ezért hosszú, több hónapos ellenőrzést végzünk, és csak annyit engedünk be, amennyit le tudunk ellenőrizni – mondta a miniszterelnök.

Arról is beszélt, hogy a Magyarországon menekültügyi eljárás után a menedékkérők elhagyják a táborokat, mégpedig azért, mert a mostani európai jog nem teszi lehetővé, hogy zárt táborokba vigyék őket. Emiatt van az, hogy így is megjelennek Ausztriában, bár ekkor már nem illegálisan.

Együttérzését fejezte ki Orbán a franciaországi terrortámadásban elhunytak közösségének, ez szerinte azt jelenti, hogy új szintre lépett a keresztény Európa elleni támadás.

Az RTL Klub osztrák határőrizetre vonatkozó kérdésére válaszolva Orbán azt mondta, abban egyetértés van Kern és közte, hogy olyan lépésekre nincs szükség, amely kárt okoznak, ezért ő is úgy tekint az osztrák intézkedésekre, mint az ő szempontjukból jóhiszemű és szükségszerű döntésekre, csak annyit tudunk kérni, hogy ezt a minimálisra szorítsák, de persze annyira, amennyire szükségesnek látják. Ez az ő dolguk – mondta. Viszont a megbeszélendő témák között ez ezért nem is szerepelt. Kern azt mondta a kérdésre, hogy szeptemberig ki kell derülnie, hogy hatékonyak-e a határellenőrzések, hogy sikerül-e leszorítani a bevándorlást az egy évre betervezett 37 500 főre. Arról folyik vita, hogy mi lesz, ha kiderül, hogy nem elegendőek a határellenőrzések. Nem elsődleges osztrák cél, hogy lezárjuk a magyar határt – mondta.

Kerntől a Reuters tudósítója megkérdezte, hogy ő is lát-e Orbánhoz hasonlóan egyértelmű kapcsolatot a bevándorlás és a terrorveszély között. Az osztrák kancellár is elmondta itt, hogy megrendültek a keddi "bestiális, undorító" támadás miatt. Viszont az elmúlt napok eseményeit némileg máshogy látják. Az a kérdés, hogyan lehet megakadályozni, hogy emberek így eltávolodjanak a társadalmuktól, hogy ilyen tetteket hajtsanak végre. Ezek a cselekmények meghaladják a szíriai bevándolás problémáját.

Orbán Viktor a Reuters Donald Trumpra vonatkozó kérdésére, miszerint kiáll-e az amerikai republikánus elnökjelölt mellett, azt mondta: az amerikai elnökválasztás az amerikaiak dolga. Amiért megszólalhat a magyar fél, az annak mérlegelése, hogy milyen amerikai külpolitikák jöhetnek. Szerinte a demokraták Európa-politikája nekünk nem jó, Trumpé viszont jó, mert ellenzi a migrációt, és ellenzi a demokráciaexportot, pont, ahogyan Magyarország is. Ez jóval óvatosabb megfogalmazás, mint, amit Tusnádfürdőn mondott, hogy Donald Trumpot támogatja az amerikai elnökjelöltek közül, vagyis egészen pontosan, hogy "Trump javaslatai meggyőzték".

Az osztrák kancellár még egy poént is elsütött Trump festett hajáról, mire Orbán is rákontrázott, erről itt olvashat.