Az Alkotmánybíróság (Ab) a keddi nyilvános ülésén a rendőrök arcképének kitakarása ügyében hozott döntéseket. Az ATV és a hvg.hu azért fordult a testülethez, mert korábbi bírósági ítéletekben az intézkedő rendőrök arcképének bemutatása miatt büntették meg őket. A legfőbb bírói testület mindkét médium esetében kimondta, hogy az őket büntető bírói ítéletek alkotmányellenesek, ezért azokat meg kell semmisíteni.

A hvg.hu-n megjelent rendőrfotó ügyében az Ab azt közölte, hogy nem vizsgálták, a kép egyedi vagy tömegfelvétel volt-e, azt viszont igen, hogy a sajtószabadság és a emberi méltóság védelme közti mérlegelés megtörtént-e a hvg.hu-t elmarasztaló bírósági ítéletben. A médiumot elmarasztaló bíróság a fényképen szereplő, a hvg.hu-t beperlő rendőr közszereplői mivoltát vizsgálta, ami az Ab szerint helytelen volt. A bíróságok nem csipegethetnek részeket az alkotmánybírósági határozataiból, hívja fel a figyelmet az Ab, amely 2014-ben kimondta, hogy a rendőrök arcképe megmutatható, ha közérdeklődésre számot tartó eseményen, közhatalmuk gyakorlása közben, és nem méltatlan helyzetben ábrázolják őket. A Kúria nem vette figyelembe, hogy az Ab az alkotmányosság legfőbb őre, azaz nem vette figyelembe a korábbi határozatot.

A hvg.hu-t képviselő Sztanó Judit úgy látja, hogy az Ab határozata mindenkire kötelező, a bíróságok az Ab-határozatban szereplő mérlegelési szempontokat kell figyelembe vegyék, vagyis ha nem öncélú és nem emberi méltóságot sértő a rendőr ábrázolása, akkor nem kell ezek után kitakarni a rendőrök arcát.

Az ATV is nyert

Azt is bejelentették, hogy az Ab helyt ad az ATV panaszának, és megsemmisítette a televíziót elmarasztaló bírói ítéletet, amely az Ab szerint nem mérlegelte a sajtószabadság és az egyedi érdeksérelem közötti viszonyt, vagyis hogy melyik a társadalmilag nagyobb jelentőségű. Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy nem öncélú a rendőrökről készült felvétel akkor, ha a jelenkori eseményről készül, és közérdeklődésre tart számot.

Az Ab szerint nyilvánvaló társadalmi érdek a sajtó házőrző kutya szerepe, a jogszabálysértések leleplezése, de a sajtónak tudósítania kell a jelenkori eseményekről is. Az ATV által vitatott bírósági ítélet nagyon szűken értelmezte ezt, csak akkor tartaná jogosnak a rendőrök arcmásának mutatását, ha azok jogsértést követnének el. Márpedig az Ab szerint az emberi méltóság védelme csak sajátos esetekben írhatja felül a sajtószabadságot. Ha a bíróság megszorító értelemben veszi az Ab-határozatát, azzal megsérti azt az elvet, hogy az Ab ítéletei kötelező érvényűek mindenkire – mondták ki, utalva az Ab 2014-es döntésére. A bíróságok ehhez képest az Ab döntését követően is helyt adtak a felperes rendőrök keresetének.

Különvélemény: elég lenne az azonosító

Deines-Oehm Egon alkotmánybíró nem értett egyet egyik döntéssel sem, különvéleményében azt mondta, szerinte az Ab olyan korábbi ítéletekre hivatkozott, amelyeknél túl szélesen érvényesítette a sajtószabadságot a személyes jog rovására. Pokol Béla is különvéleménnyel élt a két ügyben, szerinte a rendőrök nem tekinthetőek közszereplőnek, az azonosító szám elegendő ahhoz, hogy beazonosíthatóak lehessenek jogsértés esetén. Az Alaptörvény kiterjesztette a magánélet védelmét 2012-ben, de az Ab többsége folytatta a korábbi alkotmányon alapuló ítélkezési logikát. Pokol nem tudja elfogadni, hogy csak a méltóság sérelmét és az öncélúságot tiltja az Alkotmánybíróság.

A másik indítványozó a hvg.hu volt, amelyet egy rendőr sikeresen perelt be azért, mert egy fotón felbukkant. A hvg.hu ügyvédje a szabad véleménynyilvánításra és a sajtó szabadságára hivatkozva kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy korábban hozott bírói ítéletről állapítsa meg, hogy alkotmányellenes, ezért semmisítse meg.

Túry Gergely

Régebben egyébként teljesen természetes volt, hogy a dolgozó, például tüntetéseket biztosító rendőrök arca a sajtófotókon megmutatható, de 2006 után az egyenruhások személyiségi jogaik sérelmére hivatkozva elkezdték beperelni az arcképüket ki nem takaró lapokat, és a bíróságok rendszeresen kártérítést ítéltek a felpereseknek. Ezért az Index.hu jogásza és az Ekint jogvédő intézet az Alkotmánybírsághoz fordult, azzal érvelve, hogy a rendőr közszereplőnek minősül. Az Alkotmánybíróság 2014-ben ki is mondta, hogy a sajtótudósításokban megmutatható a rendőrök arca, amennyiben tömegben, nem egyéniesítő és nem emberi méltóságot sértő módon, vagyis mondjuk nem sérülés vagy szenvedés közben mutatják be őket. A rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé – állt az Ab döntésében.

A Kúria ezek után 2015-ben mégis olyan jogegységi határozatot hozott, amely szerint továbbra is ki kell takarni a rendőrök arcát, illetve ez mérlegelés kérdése ugyan, de a rendőrök nem közszereplők. A hvg.hu ügyében Sztanó Judit ügyvéd adta be a keresetet, szerinte teljesen érthetetlen, hogy a Kúria miért nem vette figyelembe az Ab korábbi döntését. A hvg.hu egyik képén egy álló rendőr volt látható több más emberrel együtt, napszemüvegben, a rendőr ezért perelt, és a bíróság ezért állapított meg első-, másodfokon jogsértést, majd a Kúria is a rendőrnek adott igazat, holott az ügyvéd értelmezésében a közhatalom gyakorlójaként közérdeklődésre számító eseményen vett részt, egyébként a napszemüveg miatt alig volt felismerhető.