A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival való együttműködés elhárítása, az attól való elzárkózás súlyos veszélyeztetésnek minősül a jövőben a gyermekvédelmi törvény napirenden lévő módosítása szerint.

A javaslatnak szerdán tartották a vitáját a parlamentben, ahol az egyik előterjesztő fideszes Horváth László elmondta, az utóbbi idők megrázó esetei után arra jutottak, hogy nem a jelzőrendszert kell megújítani, hanem a mérlegelés lehetőségét kell minimálisra szűkíteni. A jövőben a javaslat szerint az együtt nevelkedő gyermekek ügyét egy eljárásban kell kezelni, ügyészi jóváhagyás nélkül is lehetséges lesz szülők elővezetése, és véget akarnak vetni annak, hogy a szülő a gyermekét zárt ajtó mögé elrejthesse, ha valaki nem működik együtt a jelzőrendszer tagjaival, vagyis a hatóságokkal, a védőnővel, háziorvossal, az súlyos veszélyeztetésnek minősül. 

Czibere Károly szociális államtitkár hozzátette, így gyakoribb lesz a gyermekek szűrése, amelyen kötelező is lesz a megjelenés, a szűrővizsgálat elmulasztása esetén ugyanis a védőnőnek kötelező lesz eljárást kezdeményeznie a járási hivatalnál.

Gyerekvédelem: szigorítana az állam számos területen

Többek közt az egészségügyi szűrések szigorításával, a gyerekorvosok, védőnők egyértelműbb kötelezésével próbálná elérni a kormány, hogy ne történhessen gyerekbántalmazás a gyerekorvos, védőnő szeme láttára. Az iskolával, bölcsődével való együtt nem működés is veszélyeztetésnek minősülne. 18 éves korig kötelező lenne a gyerekeket szűrővizsgálatra vinni, a mulasztásra azonnal elrendeléssel reagál az állam.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet a javaslattal kapcsolatos véleményében közölte, az nem alkalmas a súlyosan veszélyeztetett gyermekek tragédiáinak megelőzésére, ugyanakkor tömegesen vezethet családok indokolatlan szétszakításához.

A TASZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a javaslat alapján ha egy várandós anyuka késve jut el a terhesgondozásra, vagy ha a szülők nem jelentek meg egy osztályfőnöki órán, a védőnő vagy az iskola ezeket minősítheti akár az együttműködés megtagadásának is, akkor pedig a hatóság akár már a gyerekek elszakításáról is dönthetne. "Jól működő családok szakadhatnának szét tehát akár egy-egy kimaradt osztályfőnöki óra vagy orvosi vizsgálat miatt" – írja a szervezet.

A TASZ mellett a törvényjavaslatot bíráló szervezetek (Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE), Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület (Csagyi), A Város Mindenkié (AVM) Hajléktalan Nők Egymásért (Hanem) Munkacsoportja, Európai Roma Jogok Központja (ERRC), Szülői Jogi Fórum, Civil Közoktatási Platform, Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME), Tanítanék Mozgalom, Magyar LMBT Szövetség) és szakemberek (Gyurkó Szilvia, Herczog Mária, Lux Ágnes) egyetértenek ugyan azzal, hogy az utóbbi idők nagy nyilvánosságot kapott tragikus esetei a gyermekvédelmi rendszer hibás működését is mutatják, de a kritikusok szerint a szóban forgó törvényjavaslat csak látszatintézkedés, és nem alkalmas a súlyos tragédiák megelőzésére, viszont azzal a veszéllyel járhat, hogy gondos és szerető szülőktől is tömegesen elszakíthatják a gyerekeiket, ha sokszor a kölcsönös ellenszenv miatt nem tudnak együttműködni a területileg illetékes védőnővel vagy bölcsődével.

A TASZ hozzátette, több olyan ügyük is volt már, amikor családoknak segítettek visszakapni jogtalanul elszakított gyermeküket, akiket azért vettek el tőlük, mert nem feleltek meg a védőnő irreális elvárásainak.

A parlamenti vitán egyébként Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka a szigorítás mellett érvelt, a KDNP-s Hollik István szerint pedig az indítvány egyértelműsíti a szülők felelősségét, növeli a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak mozgásterét és felelősségi körét.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó sérelmezte, hogy nem kérdezték meg a szakmai szervezetek véleményét az ügyben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a súlyos helyzet összefügg a szakemberhiánnyal és a szakmai ellenőrzés hiányával is, valamint bírálta a kormányt, amiért nem fogadta meg az ügyben született ombudsmani ajánlásokat. Feltette a kérdést, hogyan kaphatott a pedofilvádakkal korábban érintett, azóta előzetes letartóztatásban lévő bicskei gyermekotthon-igazgató kitüntetést augusztus 20-án. Arról is beszélt, hogy a kormány a szociális támogatások egy részét elvette a rászorulóktól, kevesebbet pénzt ad a közmunkáért, mint 2009-ben, és jelenleg több mint 4000 gyerek van, aki nem kap ellátást, mert nincs lakcímkártyája. 

A szintén MSZP-s Korózs Lajos azt mondta, hogy nem gondolja, hogy a tragédiák azért következtek be, mert a Fidesz van kormányon, de olyan hiátusok vannak a rendszerben, amelyek nemcsak felerősítik, hanem rendszeressé is teszi az ilyen ügyeket, s annyira elégtelen ma már az ellátórendszer, hogy törvényszerű, hogy ilyen esetek bekövetkeznek. Szerinte a javaslat rossz irányba viszi a rendszert azzal, hogy a szakembereket a hatósági és büntetőszemlélet irányába tolja el. Kitért a háziorvosi rendszer áldatlan állapotára is.

A jobbikos Vágó Sebestyén szintén kifogásolta a javaslat benyújtásának módját, emellett a jelzőrendszer tagjainak védelme mellett szólalt fel és külön passzussal terjesztené ki a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállását, hogy a jelzés elmulasztása külön szankcióval járjon. Sürgette a szociális életpályamodell bevezetését is.

Az LMP-s Szél Bernadett, ugyancsak kifogásolta, hogy a társadalmi egyeztetés megkerülésével került a javaslat az Országgyűlés elé, szerinte pedig a javaslat csak tüneti kezelés, ezért arra szólította fel a kormányoldalt, hogy menjenek tovább a szabályozás átalakításában és papíralapú ügyintézés helyett elektronikus rendszer kiépítését szorgalmazta a gyermekvédelemben. Ő is béremelést sürgetett. 

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt színeiben politizáló független képviselő kiemelte, évente 50 ezer gyermek kerül a rendszerbe, ami az adott korosztály 12-14 százaléka, ezért szerinte rendszerszintű problémáról van szó. Szerinte ezeknek a gyerekek életét egyfajta kormányzati érdektelenség jellemzi, csak akkor születik meg egy-egy kormányzati előterjesztés, ha brutális tragédia következik be. Rámutatott: a centralizáció mindig forráskivonással jár és ilyenkor mindig csökken a szakemberek száma is, ezért szerinte a javaslat semmilyen módon nem járul hozzá a helyzet kezeléséhez.

Czibere Károly államtitkár válaszában azt mondta, hogy semmilyen szándéka nincs a kormánynak arra, hogy elfedjen bármit is, szerinte semmiféle eltussolással a kormányt nem lehet vádolni. Közölte, hogy 135 860 a veszélyeztetett gyerekek száma a KSH statisztikái szerint. Elmondta, hogy a tervek szerint 2019 végére nem lesz nagy, kollégiumszerű lakhatást biztosító gyermekvédelmi intézmény Magyarországon, és hogy a kormány elkötelezett abban, hogy folyamatosan emelje a béreket.