"Mindig én vagyok a feketelábú, ha migránskérdésről van szó" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádió reggeli műsorában. Vélhetően nem akarta feketeseggűnek nevezni saját magát. Utánanéztünk, pontosan kik a feketelábúak.

A Múltkor történelmi lap szerint a feketelábúak (pied-noirok) Algéria telepesei voltak az észak-afrikai ország 1962-es függetlenné válásáig, akiket európai felmenőkkel rendelkező francia nemzetiségűek és szefárd zsidók alkottak, de értették olyan bevándorlókra is, akik Spanyolországból, Olaszországból vagy Máltáról érkeztek Algériába.

A kifejezés eredete máig nem világos: az egyik elmélet szerint a kikötői munkások koszos lábáról, egy másik szerint a helyi franciák csizmáiról kapták a nevüket. A Wikipédia megjegyzi azt is, a feketelábút az egykori gyarmat (Algéria) és az egykori gyarmattartó (Franciaország) is a bevándorlókra használja, csak mindkettő a másikat értette alatta. 1955-re az európai algériaiak saját magukra használták a szót, megkülönböztetésül. A Le Robert francia szótár szerint a szó először 1901-ben jelent meg, a hajók algériai bennszülött fűtőire utalt, akiknek a meztelen lábát a fűtésre használt szén befeketítette.

Egy indiántörzset is neveztek feketelábúnak.

A magyar katonai szlengszótárban ez a kifejezés az újoncot takarja.

Egyik kifejezés sem takarja azt a helyzetet, amilyen helyzetben Orbán van az EU-ban, ahol rendszeresen bírálják a magyar migrációs politikát.