Cenzúrának élte meg Bradánovics Bendegúz kaposvári diák, hogy a Somogy megyei diákparlament ülésén félbeszakították felszólalása közben, mert a levezető elnök személyeskedőnek ítélte a felszólalását – mondta el az érintett egy csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyet a képviselői irodaházban Dúró Dóra jobbikos politikussal, a parlament oktatási bizottsági elnökével együtt tartott.

Bradánovics Bendegúzra akkor szóltak rá, mikor dilettánsnak nevezte az oktatásirányítást, mint a fiatalember elmondta, „ki kellett húzni a kritikus részeket, ami sértette az adott hatalom csőrét”. A diák azt mondta, bár maga döntött arról, mit vesz ki a szövegből, próbált minden olyat, ami a legkisebb mértékben is sértő lehet bárki számára, mert nem akarta, hogy még egyszer elvegyék tőle a mikrofont.

„Ennek az egésznek a demokrácia gyakorlása lenne az értelme, de most a szólásszabadság sérült. Az 1996-os indulás óta nem volt olyan döntés, ami a diákparlament javaslatára épült volna. Összeraktak egy tökéletes színjátékot, tökéletes áldemokráciát” – fogalmazott a fiatalember.

Meghúzatták a diákparlament egyik felszólalójának kormánykritikus beszédét

Kaposváron a megyei diákparlament ülésén az egyik felszólaló fiúnak azt mondták, túl személyeskedő a felszólalása, ezért meg kellett húznia.

A diákparlamenti ülés nem volt sajtónyilvános, így csak másodkézből származó beszámolókra lehet hagyatkozni. A történtekről tájékozódó ernyőszervezet, a diákságot a Köznevelési Kerekasztalon képviselő Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke, Janzsó Ádám úgy tudja, a diák vehemensen szólalt fel elsőre és utána elnézést is kért. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Bradánovics Bendegúz mindkettőt elismerte, azt mondta, azért kért elnézést, mert személyeskedéssel vádolták, holott ez nem volt célja. „Szerintem nem volt sértő a szöveg, de biztos voltam benne, hogy lesz, akinek nem tetszik majd” – fogalmazott.

Azt mondja, ő a leírt szöveget olvasta fel, és talán a hangja lehetett vehemens, ami a korábbi tüntetések és sztrájkok után szerinte teljesen indokolt. A felszólalás szövegét az ülés előtt nem olvasta át senki a diákparlament részéről. A diákot beválasztották a februárban ülésező Országos Diákparlament tagjai közé is. Arra viszont diáktársai érdekében nem válaszolt, hogy miért kellett odaírni az eseményről beszámoló cikkek végére, hogy az elmondottak nem az iskola véleményét tükrözik.

Szerdán megkerestük az érintett gimnáziumot, az igazgatóhelyettes azt üzente, miután külsős helyszínen történt az ügy, nem nyilatkoznak.

Cenzúra vagy nem – mindenki máshogy látja

A Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke, Janzsó Ádám azt mondja, olvasta, mit húzott ki a diák a szövegből, több esetben nem érti, miért érezte ennek szükségét, bár ezt kívülről nehéz megítélni. „Ha annyira sarkosan történt volna ez meg, mint ahogy megjelent a sajtóban, az nem lenne jó. De azzal, hogy ő újra elmondhatta a véleményét, nem úgy tűnik, hogy megakadályozták volna bármiben.”

Több megyei diákparlamenti kör lezajlott már, máshol hasonló eset Janzsó tudomása szerint nem fordult elő, pedig a diákok meglehetősen nyíltan fogalmaznak a problémákról, például arról, hogy leesik a fal az osztályteremben vagy túlterheltnek érzik magukat.

A Országos Diákparlament ellenében létrejött Független Diákparlament elnöke, Gyetvai Viktor azt mondja, elfogadhatatlan, hogy az állami diákparlamentben cenzúrázzák a diákság képviselőinek véleményét. „A diákparlamentnek az lenne a lényege, hogy meghallgassák a diákok véleményét. Ha a kritikát nem engedik át, az oktatásirányítás nem értesül a diákok által tapasztalt problémákról, másrészt azt a benyomást kelti számukra, hogy az Országos Diákparlamentnek nincs létjogosultsága.”

Gyetvai Viktor szerint

„ha ennyire érzékeny valaki egy véleményre, az azt jelenti, hogy annak van alapja”.

Az esetről megkérdeztük volna a diákot félbeszakító levezető elnököt is, azonban azt az információt kaptuk, hogy hivatalosan erre az Emberi Erőforrások Minisztériuma reagál. Megkérdeztük a tárcát, hogy mennyire tartják elfogadhatónak, ami történt, a minisztérium megítélése szerint a dilettáns szó személyeskedésnek minősül-e, illetve ha cenzúráznak egy felszólalást, mi értelme van az egésznek, van-e információjuk hasonló esetről.

Egy közleménnyel válaszoltak, amit azzal kezdtek, az alaptanterv által megfogalmazott nevelési célok egyike az állampolgárságra, demokráciára nevelés, a diákparlament az egyik fórum, ahol a diákság elmondhatja a véleményét. Eddig tíz megyei rendezvényt tartottak a Pedagógiai Oktatási Központok, december elejéig még lesz tizenkettő. „A diákok mindenhol elmondhatják a véleményüket, természetesen kérve a helyhez és a rendezvényhez méltó retorikát. A diákparlament célja is ez, hogy véleményt nyilvánítsanak, kérdéseikre válaszokat kapjanak úgy, hogy mindeközben a diákparlament ne váljon a politika célok eszközévé” – írják.

Bizottság elé vinnék a kérdést

Bradánovics Bendegúz most azt mondta, a tanácskozásra a körzet fideszes országgyűlési képviselője el sem jött, az alpolgármester és a megyei intézményrendszer vezetői nagyjából egy óra után otthagyták az amúgy 4 órás ülést. „Éreztük, hogy biztos, meghallgatják a problémáinkat” – mondta gúnyosan.

A Független Diákparlament a hétvégi ülésen dönt arról, tesznek-e bármilyen lépést a történtek miatt, a Nemzeti Ifjúsági Tanács egyeztetést kezdeményezett az érintettekkel.

Az Országgyűlés Oktatási és Kulturális bizottsága napirendre venné a kérdést – mondta Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke, akivel a diák közösen tartott csütörtök reggel sajtótájékoztatót. Ehhez az kell, hogy a testület kormánypárti többsége megszavazza ezt. Dúró Dóra értékelése szerint a személyes felelősség firtatása nem személyeskedés, a diák szerinte valós problémákat vetett fel.

Dúró Dóra arról is beszélt, hogy 16 évre szállítaná le a választói korhatárt, a szavazásra való jogosultságot pedig legalább általános iskolai végzettséghez kötné. Javaslatáról a Jobbikban még nem született döntés.