Szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg a miskolci polgármester azzal, hogy megtagadta a „Miskolc” név használatát egy a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek érdekében tevékenykedő helyi civil szervezettől – mondta ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság.

A szervezet képviseletét a Háttér Társaság látta el, ők közölték, a Miskolcon 2013 óta működő, a helyi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösséget összefogó csoport Miskolci Mások néven 2015 októberében bejegyzett egyesületként kívánta folytatni működését, de mivel az önkormányzat helyi rendelete előírja, hogy a város nevét viselni kívánó szervezeteknek engedélyt kell kérniük a névhasználatra, az egyesület kérelemmel fordult Kriza Ákos polgármesterhez. Kriza azonban bármiféle indokolás nélkül megtagadta a névhasználati engedély kiadását.

A Háttér Társaság ezután közérdekű adatigényléssel fordult az önkormányzathoz, amelyből kiderült, a névhasználat megtagadása példa nélküli volt: korábban minden kérelmet jóváhagytak. A szervezetek ezért az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak, hogy mondja ki, hogy a polgármester a szervezet által képviselt csoport (az LMBT közösség) miatt utasította el az engedély megadását. Az önkormányzat ellenkérelmében formai indokok mellett arra hivatkozott, hogy a "kérelemből nem volt megállapítható, hogy tevékenysége miként járulhat hozzá a város megbecsülésének fokozásához".

A Hatóság végül az önkormányzat kimentését nem fogadta el, mert bár hiánypótlás keretében bekérhetett volna további információkat a csoporttól, ezzel a lehetőséggel nem élt.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ráadásul kimondta:

önmagában az a tény, hogy egy magyar nagyváros rendelkezik helyi kötődésű, a nevében is a városra utaló LMBT-szervezettel, alkalmas az ismertségének és megbecsülésének emelésére, tehát a város érdekeit szolgálja.

A Hatóság ezért példamutatóan magas, 500 000 forintos bírságot szabott ki a polgármesterre.