Egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök, ezért nem írta alá, hanem az Alkotmánybíróságnak küldte meg a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt. A tavaly december 16-án érkezett köztársasági elnöki indítványról, soron kívüli eljárásban, s még így is meglehetősen hamar döntött az Alkotmánybíróság, határozatát pedig nyilvános ülésen hirdeti ki pénteken.

Áder azt kérte, hogy a testület állapítsa meg a december 6-án elfogadott jogszabály egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét. Az államfő legfőbb kifogása, hogy a törvény – amit Trócsányi László igazságügyi miniszter terjesztett elő – egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít. Áder szerint ezen nem változtat az sem, hogy az új közigazgatási felsőbíróság szerepét az amúgy létező Fővárosi Törvényszék töltené be. A köztársasági elnök a parlamenti vita alapján arra jutott, hogy ennek a megoldásnak az lehetett az oka, hogy hiányzott a bírósági szervezeti törvény módosításához szükséges támogatás. Áder kifogásolta azt is, hogy az új bíróságok hatásköröket vonnának el már meglévőktől. Így például határoznának minden, a politika számára kényes ügyhöz köthető állami intézmény döntésének jogszerűségéről, és a hatósági intézkedések elleni fellebbezések, a választási ügyek és a közérdekű adatokért indított perek is az új testület elé kerülnének.

MTI / Kovács Tamás

A közigazgatási különbíróságoknak ez már a finomított terve. Az eredeti változatot a bíróságokon is hevesen támadták, mondván indokolatlan, alaptörvény-ellenes, megbontja a bírósági szervezetrendszert, különleges, minden más ítélkező fölé emelt bírói státust hozna létre, a bírósági szervezetet és a bírókat a napi politika színpadára húzhatja. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 32 oldalas, a HVG birtokába került elemzése alapján a bírák szerint az átszervezésnek nincs sem szakmai, sem jogi, sem költségvetési indoka, és vele a jogalkotó „egy bevált, jól teljesítő bírósági szervezetrendszert semmisítene meg”.

Nem véletlenül váltott ki heves indulatokat a terv. A közigazgatási bíróságoknak ugyanis fontos szerepe van a mindenkori hatalom ellenőrzésében, hiszen a közigazgatási perekben döntenek egyebek mellett arról, hogy a különböző állami vagy önkormányzati hivatalok határozatai jogszerűek-e. Az önálló közigazgatási bíróságok létrehozása – amely kétharmados támogatottságot igényel – amúgy nem új és nem is ördögtől való ötlet. Trócsányi László miniszteri kinevezése óta a közigazgatási bíróságok megalkotását nevezte egyik legfontosabb feladatának, aminek fontos eleme az önálló közigazgatási perrendtartás létrehozása. Ehhez képest két év alatt, szakmai egyeztetés nélkül, sikerült széles körben elfogadhatatlan javaslattal előállnia a tárcának. Trócsányi mindezek ellenére nincs letörve, szerinte az alkotmányossági normakontroll javíthatja indítványuk elfogadottságát. Az Igazságügyi Minisztérium tervei szerint 2018. januártól élne az új közigazgatási perrendtartás.

Különbíróságra utalná a kormány a politikailag necces ügyeket

Úgynevezett közigazgatási bíróságra küldené az igazságügyi tárcának készített új tervezet a politikának fontos ügyeket, így például a hatósági döntések elleni fellebbezéseket, a közérdekű adatokért indított pereket és a választási ügyeket - írta a 444. Az új testületbe a másik hatalmi ágból, a végrehajtó hatalomból érkező tisztviselőket is beültetnének, a vezető pedig a lojalitását már korábban bizonyító Patyi András lehet.