A nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálását, az intézményrendszer hatékonyságának növelését, a jelzőrendszer tagjainak védelmét és országos társadalmi szemléletformáló kampányt sürgettek az ellenzéki parlamenti pártok képviselői a Liberálisok családon belül erőszakkal foglalkozó keddi kerekasztal-beszélgetésén, amelyen megállapodtak abban is, hogy szakértői szinten együttműködnek egy közös gyermekvédelmi charta kidolgozásában.

A Liberálisok pártalapítványa A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) "Nem magánügy!" címmel rendezett a családon belüli erőszakkal foglalkozó konferenciát, amelyen az LMP, az Együtt, a Jobbik és az MSZP képviseltette magát, a kormánypártok nem voltak jelen. Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője azt mondta: azért szervezték a beszélgetést, hogy a parlamenti pártokkal, szakértőkkel és érintettekkel együtt keressék a megoldásokat a témában, azonban a kormánypártok kihúzzák magukat ebből a megoldáskeresésből.

Bősz Anett úgy vélte: jelenleg a távoltartás intézménye és igazságszolgáltatás sem működik hatékonyan az ilyen bűncselekményeket elkövetőkkel szemben, valamint a rendszer nem kezeli összetartozónak a gyermekek és a nők elleni erőszakot, így előfordul, hogy a gyereket kötelezik, hogy a korábban bizonyítottan bántalmazó apát látogassa.

A Liberálisok ügyvivője szerint ma az állam beleszól emberek a magánéletébe, abba, hogy hány gyereket vállaljanak vagy mikor és hol vásároljanak, ahol viszont ténylegesen feladata lenne, ott nem vállal felelősséget, hanem a magánélet szentségének álszent üzenete mögé bújik. Bősz Anett a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikációját sürgette, ahogyan Szelényi Zsuzsanna, az Együtt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő, Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Bangóné Borbély Ildikó, MSZP-s országgyűlési képviselő is.

Szelényi Zsuzsanna elmondta: az egyezmény tartalmazza a követendő protokollokat, így foglalkozik a megelőzéssel, a társadalmi érzékenység javításával, a bántalmazottak védelmével és a szankciókkal. Úgy vélte: ebben az ügyben nyomás alatt kell tartani a kormányt.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a kormánypártoknak egyre nehezebb megmagyaráznia, hogy miért nem akarják ratifikálni az egyezményt. Szerinte olyan társadalmi tömeget kell az ügy mögé állítani, ami nem hagy kitérőt a kormánynak. Az LMP képviselője úgy látta: az a megoldás, ha pénzt tesznek a rendszerbe és szerinte az egyezmény ratifikálása után 7 milliárd forintból "már el lehetne indulni".

Bangóné Borbély Ildikó, MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a magyar társadalom legalább annyira álszent a családon belüli erőszak ügyében, mint ahogyan a kormánypártok viselkednek. Úgy vélte: nem érdekes, hogy mennyi pénzbe, hány stadion vagy plakátkampány árába kerül az egyezmény végrehajtása, a kormánynak meg kell oldania ezt az ügyet.

Vágó Sebestyén, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint a kormány a társadalom és ellenzék nyomására tett már lépéseket a családon belüli erőszak és a gyermekvédelem ügyében, azonban több esetben "gumiszabályokat" hozott. A jobbikos képviselő fontosnak nevezte a jelzőrendszeri tagok, gyermekvédelmi dolgozók védelmét és megbecsülését, valamint azt is, hogy a jelzés elmulasztása külön kategória legyen a büntetőtörvénykönyvben.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy országos társadalmi szemléletformáló kampányra lenne szükség a családon belüli erőszak ügyében, Vágó Sebestyén szerint a kormánynak inkább ebben a témában kellene plakátkampányt indítania.

A résztvevők a Liberálisok kezdeményezésére megállapodtak abban, hogy a jövőben szakértői szinten együttműködnek egy közös gyermekvédelmi charta kidolgozásában.