szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jogszerűtlenül tartotta fogva Magyarország a tranzitzónában a menedékkérőket, majd dobta őket vissza Szerbiába – erről döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága. A még nem jogerős ítélet alapjaiban érintheti a kormány már törvényben elfogadott új menekültügyi eljárását.

Döntött a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, ítéletet hirdetett az Ilias és Ahmed kontra Magyarország perben. A két bangladesi állampolgárt 23 napig tartották tranzitzónában a magyar határon, majd visszatoloncolták őket Szerbiába. A bíróság március 14-én kimondta, hogy az eljárás megsértette a Európai Emberi Jogok Egyezménye 5. cikkelyének első és negyedik paragrafusát, amelyek a szabadságról és a biztonsághoz való jogról rendelkeznek – a röszkei elszállásolás fogva tartásnak minősül, Magyarország anélkül fosztotta meg őket a szabadságuktól, hogy arról formális döntést hozott volna, illetve biztosította volna a jogorvoslat elégséges lehetőségét.

Megsértette Magyarország a Egyezmény 3-as és 13-as cikkelyét is, mert embertelen körülményeket "biztosított" a tranzitzónákban, és nem tette lehetővé, hogy ezt szóvá tegyék a sértettek. A Szerbiába toloncolásuk pedig szintén embertelenség volt, mert a kitoloncoltak nem kaptak garanciákat arra, hogy ott emberséges bánásmódban fognak részesülni.

A bíróság azt is megállapította, hogy Magyarország képtelen volt megfelelni annak az elvnek, hogy minden esetet egyedileg bíráljon el, sematikusan értelmezte a biztonságos harmadik országok listáját, eltekintett a menedékkérelmeket megalapozni szolgáló országriportoktól és egyéb, a menedékkérők által csatolt bizonyítékoktól, és azt az igazságtalan terhet rótta rájuk, hogy bizonyítsák, tényleg veszélyben vannak egy sorozatos visszaküldési lánc révén (tehát azzal, hogy mi visszadobjuk őket Szerbiába, Szerbia Görögországba) – a görögöknél pedig embertelen és lealacsonyító körülmények közé kerülnének.

Az EJEB elsőfokú ítélete szerint Magyarországnak ezért fejenként 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszosoknak.

A kormány nemrég fogadta el a menekültügyi törvény módosítását, amely szerint a menedékkérőket a magyar-szerb határon zárt táborokban tartanánk, amíg el nem bíráljuk a kérelmeiket.

A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint a kormány a mai napig tagadja, hogy a tranzitzónában történő elhelyezés fogva tartás, ez az EJEB ítélete után nem tartható álláspont. Ráadásul ez a fogva tartás nincs jogilag szabályozva, jogellenesnek minősül. A Magyar Helsinki Bizottság utal a nemrég elfogadott, szigorított menekültügyi törvényre is: "A múlt héten elfogadott törvénymódosítás nyomán gyakorlatilag a menedékkérők egyetlen elhelyezésének számítanak majd a tranzitzónák, amelyekben a strasbourgi bíróság mai ítélete szerint eddig is megsértették a menedékkérők alapvető emberi jogait".

A Helsinki Bizottság azt kérte Áder János köztársasági elnöktől, ne írja alá a törvényt – most már a nemzetközi EJEB ítélete is a kezében lesz mint ellenérv. Ha a törvény hatályba lép, a menedékkérők egyenként Strasbourghoz fordulhatnak, és sérelmi díjat fog nekik a bíróság megítélni. Hozzátehetjük, Ádernek azért is meg kéne fontolnia az aláírást, amit Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető mondott róla: "Áder János képes arra, hogy fontos alkotmányossági kérdésekben ne a Fidesz álláspontját érvényesítse, hanem azt, amit az Alkotmány és a demokrácia elvei előírnak".

Az ítélet elsőfokú, a kormány még a Nagykamarához fordulhat fellebbezéssel, de "a kikristályosodott ítélkezési gyakorlat nem teszi valószínűvé az eljárás folytatását" – zárul a Helsinki közleménye.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!