„Úgy tudom, hogy harminc egynéhányan vannak itt, mindenkit meghallgattak már?” – hozta rögtön zavarba Pintér Sándor miniszter a tompai tranzitzónában az egyik rendőrt. Menekült ugyanis a miniszteri bejáráson egy szál sem volt a táborban, előzőleg mindenkit átszállítottak Röszkére, ők a miniszteri látogatás után pár órával mehettek vissza a helyszínre. Seres József, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal dél-alföldi regionális igazgatója mentette a helyzetet azzal, hogy „ma még nem történt beléptetés”, majd később a miniszter elmagyarázta: azért kell teljesen üres táborban forgatni, hogy ne sérüljenek a menekültek személyiségi jogai, plusz ha valóban üldözik őket, az üldözőik számára képek alapján ne derüljön ki, hol vannak.

A tompai és röszkei tranzitzónát most bővítették ki 50-50-ről 250-250 férőhelyes táborra, ahol az új szabályok szerint a menedékkérelmet benyújtóknak végig kell várniuk a teljes eljárást, bírósági eljárásig bezárólag.

Reviczky Zsolt

A hivatalos helyiségek – mint a rendőrségi vizsgáló, a meghallgatószoba vagy a bírósági eljárás helyszíne – kék konténterben kaptak helyet, a lakó- és egyéb helyiségek pedig fehérben.  A néhány négyzetméteres szobákban két emeletes és egy szimpla ágy van, de berendeztek ima- és játszókonténert is, külön helyiség van a tanulásra, étkezésre, közösségi együttlétre. Pintér Sándor komolyan vette a bejárást, megnézte például, folyik-e a víz, ha kinyitja a csapot. Folyt. Olyan jó konténerek lettek ezek, hogy annak idején Németh Szilárd Fidesz alelnök is szívesen lakott volna bennük.

Bár Seres szerint a normáknak tökéletesen megfelelő a terület nagysága, kérdés, telt ház esetén mennyire lesz kényelmes a tér.

Míg a menedékkérelmi eljárás végigfut, a gyerekek a szögesdróttal bőséggel körbevett játszótéren is múlathatják az időt. Rákérdeztünk, minek ennyi gyoda-drót, hiszen nemcsak ott burkolták be vele a konténerek tetejét, ahonnan esélyes meglépni, hanem ott is, hol csak a tranzitzónán belül lehetne miniszökést megvalósítani egyik elzárt résztől a másikig.

„A konténer teteje tele van informatikai és elektromos vezetékkel, a saját biztonságuk érdekében meg kell akadályozni, hogy ehhez hozzáférjenek.”

A tranzitzónában több civil szervezet is dolgozik, Seres József kérdésre válaszolva megerősítette, a Helsinki Bizottság is köztük van, így a menedékkérők nem csak a kormányhivatal helyszínen lévő munkatársaitól kérhetnek jogi segítséget.

Reviczky Zsolt

„Ha a Helsinki Bizottság ügyvédjének van meghatalmazása az ügyfelétől, minden további nélkül beléphet a tranzitzónába.” Csakhogy itt a trükk: terepbejárás után felhívtuk a Helsinki Bizottságot, hogyan működik ez a gyakorlatban. Kiderült, rendszerint sehogy. A szervezet szegedi ügyvédje kap egy faxot – vagy más értesítést – a hivataltól, hogy egy menedékkérő kifejezetten az ő segítségét kéri. Majd mikor Kovács Tímea megjelenik a tranzitzónánál, nem engedik be, mondván, nincs aláírt meghatalmazása. Ami abszurd, hiszen akkor találkozna először megbízójával – mesélte Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság sajtósa.

Az esetek többségében nem engedik be az ügyvédet, de van, hogy bejut, ez teljesen kiszámíthatatlan. Vagyis, a menedékkérők rosszabb elbánásban részesülnek, mint egy bűncselekmény gyanúsítottja, aki elé nem állítanak ilyen technikai akadályt.

„Teljesen cinikus módon értelmezik a saját maguk által felállított szabályokat.”

Mutatunk két kérelmet, amelyet a Helsinki Bizottságtól kaptunk.

hvg.hu

hvg.hu

Az egyik konténeren szereplő kiírás alapján a menedékkérők simán fogadhatnak látogatót, azonban gyakorlati szempontból ez is inkább porhintésnek tűnik, mint valós lehetőségnek. A vonatkozó kormányrendelet ugyanis nem tartalmazza ennek részletszabályait, így a tranzit igazgatójának engedélyén múlik, kit enged be, és kit nem – magyarázza a Helsinki Bizottság munkatársa.

Egyébként Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta – a korábbi híreknek és a törvénynek ellentmondva – , hogy erőszakkal senkit nem visznek a tranzitzónákba azok közül, akik valahol máshol vannak most az országban. Az eljárást megindítók többsége amúgy is lelép, „jobb szociális hálóra vágyva”.

A miniszter szerint egyébként itt senki sincs őrizetben: Szerbia felé bármikor, bármely ország felé távozhatnak, kivéve az Európai Uniót és benne Magyarországot. A szabályozást elítélte az Európa Tanács, mert szerintük szexuális kizsákmányolásnak teheti ki a 14-18 év közötti fiatalokat, akiket szintén a tranzitzónában kell elhelyezni. Pintér a hvg.hu kérdésére visszautasította ezt, azt mondta, ekkora területi táborban lehetetlen szexuális kizsákmányolásról beszélni, miután állandó felügyelet van: „Elképzelhetetlen, hogy ez bekövetkezzen.”

Reviczky Zsolt

Rákérdeztünk arra is, nem reagálja-e túl a kormány a menekültkérdést, miután mostanában 12 elfogott illegális határátlépő volt a rekord, Pintér azt mondta, „nincs túlreagálás, a saját és az uniós jogszabályokat tartjuk be”.

Rátoltuk Szerbiára

Egy Szerbiából érkezett újságíró arról kérdezte Pintért, egyeztettek-e a szerbekkel, mire a miniszter kitérően udvarias választ adott. Azonban kiderült, a magyar intézkedések rájuk jelentenek igazán nagy nyomást. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője nemrég járt a röszkei tranzitzónában és a szabadkai menekülttáborban. Miután a magyar tranzitzónák befogadóképessége véges, arra számít, Magyarország folyamatosan egyre kevesebb embert fog beengedni.

Bár hivatalosan sehol sincs leírva, szeptember óta 5-5 főt engednek be a tranzitzónákba – nagyobb családok esetén kivételt tesznek –, hétvégén ráadásul nem dolgoznak. A hivatalos indok szerint ennyit bír el a kapacitás. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, Végh Zsuzsanna a hvg.hu-nak lényegében megerősítette, hogy 5 fő az átlagszám. Szelényi szerint ez politikai döntés.

Reviczky Zsolt

Pintér Sándor a sajtótájékoztatón beszélt arról, családosok és gyerekek kapnak menedékjogot (idén 80-nál többen kaptak valamilyen státuszt), ma már kevés egyedülálló férfi vár a határon. Azt visszautasította, hogy ez azt jelentené, előre szűrik a menedékkérőket. Szűrik ők magukat: Szelényi Zsuzsanna azt mondja, a menekültek kiválasztott vezetői Szerbiában nem hivatalos listát állítanak össze rászorultsági alapon, ez alapján dől el, ki mikor "járulhat a határhoz". Szelényi szerint a magyar és szerb hivatalnokok is ezt a listát követik, neki a szabadkai táborvezető mutatta meg.

Szelényi szerint Magyarország nem vesz tudomást arról, hogy a határ másik oldalán feltorlódtak a menekültek. Szerbiában növelték a táborok számát, ha nem koordinálnák ott ennyire a helyzetet, krízis lenne.

"Az, hogy nincs a magyar határ túloldalán tömeg, annak köszönhető, hogy a szerbek megoldják a helyzetet a magyar hatóságok számára."

Ráadásul neki a táborvezető arra panaszkodott, nincs hivatalos kapcsolata a magyar tranzitzónákkal. Bár a kormányzati kommunikáció szerint nem bántalmazzák a menekülteket – illetve Pintér Sándor azt mondta, egy rendőrt bocsátottak el emiatt –, Szelényi a szabadkai menekülttáboron kívül maga is látott bántalmazott menekültet, aki a zöldhatáron próbált átjutni az országba.

Reviczky Zsolt

Szelényi Zsuzsanna szerint a kormány csak látszatintézkedéseket hoz, Schengent Szerbia terhére őrzi. A politikus azt mondja, előbb-utóbb ki fog derülni, hogy Magyarországra nincs érdemi legális bejutási lehetőség, amiből egyrészt az embercsempészek profitálnak, másrészt krízis jöhet Szerbiában. Ez itthon is nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Úgy véli, a határőrizet égei-tengeri szigorítása mellett mindenekelőtt azt kell megoldani, hogy a menekültek legális csatornákon is be tudjanak jutni az unióba, amihez egységes szabályokra volna szükség, amit Magyarország jelenleg ellenez.