Megszüntette az etikai eljárást a Magyar Orvosi Kamara kijelölt etikai bizottsága annak a szülész-nőgyógyásznak az ügyében, aki 2003 és 2005 között összesen 88 nőt károsított meg a fővárosi Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának főorvosaként – értesült a hvg.hu. Úgy tudjuk, hogy az orvost bepanaszoló magánszemély fellebbezést nyújtott be a döntés ellen.

Egy másik beteg lelete alapján operált volna

Az etikai bizottság döntése azért is érthetetlen, mert korábban jogerős bírósági ítélet mondta ki az orvos bűnösségét; 2014-ben első fokon 1,8 millió forint pénzbüntetésre és 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mert pénzt kért el betegeitől OEP-finanszírozott beavatkozásokért, azt a látszatot keltve, hogy magánrendelésen látják el őket. A vád szerint így az évek alatt több millió forinttal károsította meg a betegeket.

Másodfokon ugyan elengedték a felfüggesztett börtönbüntetést, de az 1,8 milliós pénzbüntetést helyben hagyta a tavaly decemberi ítélet.

A csalásra egyébként úgy derült fény, hogy egy nőnek azt állította az orvos, hogy daganata van a méhében, meg kell műteni. Ezért 200 ezer forintot kért el. Később kiderült, a nőt egy másik beteg ultrahangfelvételére hivatkozva akarta megműteni, nem is volt semmi baja. Az esetet jelentették az OEP-nek, és mint kiderült, mások is hasonló panaszokkal keresték fel az egészségbiztosítót, amely ezért 2006-ban feljelentést tett.

22-es csapdája

Még feljebb szaladt a szemöldökünk, amikor megláttuk, hogyan jutott a kamara etikai bizottság a felmentő döntésre: a birtokukba került határozat tanúsága szerint abszurd módon

arra hivatkozva szüntették meg az eljárást, hogy az orvos által elkövetett csalások még a 2007 január elseje óta hatályos etikai kódex életbe lépése előtt történtek.

Ez azért fontos, mert akkor a büntető eljárás kapcsán nem indult etikai eljárás az orvos ellen: ha indult volna, akkor viszont 2007 áprilisáig le kellett volna zárni az ügyet.

Képünk illusztráció

Shutterstock

De mivel nem így történt, ezért a bizottság nem alkalmazhatja visszamenőleges hatállyal a 2003 és 2005 között történt csalások megítélésére az új kódexet, vagyis nem tudtak ítéletet hozni az orvos ügyében.

Ennek jogosságát nem is vitatnánk (elég csak a visszamenőleges hatállyal alkalmazott 98 százalékos különadótörvényre gondolni), ugyanakkor feltételezhetően az akkor érvényben lévő etikai szabályzat sem nézte jó szemmel, ha egy orvos pénzt kér államilag finanszírozott beavatkozásokért.

Igazi 22-es csapdája ez a helyzet, hiszen az orvosi kamara előszerettel hivatkozik arra nagy port kavaró ügyekben (lásd a hálapénzes onkológus nőgyógyász ügye), hogy ameddig nincs jogerős bírósági ítélet az adott ügyben, addig nem indít etikai eljárást (bár arra is van példa, hogy van jogerős ítélet, mégsem indult azonnal eljárás). Ez védhető álláspont, hiszen nem kell a kamarának bíróságot játszania. Így nincs is azzal probléma, hogy amikor 2006-ban feljelentést tett az OEP, nem indult etikai eljárás az orvos ellen. Ennek fényében viszont mégiscsak furcsa, hogy 2017-ben, amikor már van jogerős ítélet, megszüntetik az eljárást.

Hogy tovább fokozzuk a döntés abszurditását, szó szerint idézzük az etikai bizottság határozatát, amely kimondja, hogy:

“súlyos etikai vétségnek tekint minden olyan orvosi szakmai cselekményt, amelyek büntető eljárásban bűncselekményként megállapításra kerültek.”

Vagyis a nyilvánvaló etikai vétség ellenére az eljárást gyakorlatilag csak a jogszabályok furcsa és szerencsétlen (az orvos szempontjából persze szerencsés) együttállásának köszönhetően szüntették meg.

hvg.hu

Precedensértékű lehet

Az már mélyebb jogi elemzés igényelne, hogy az etikai bizottság hivatkozhatott-e egyáltalán erre a furcsa jogi helyzetre. Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Magánszféra-projektjének vezetője szerint korántsem egyszerű a helyzet; 2007-ben, amikor az orvosi kamarától az ÁNTSZ-hez kerültek az etikai ügyek, a kamarának le kellett zárnia az összes folyamatban lévő eljárást, erre a határozat is kitér. Amikor aztán 2011-ben az Orbán-kormány visszacsinálta ezt az intézkedést, akkor is csak arról rendelkeztek, hogy mi történjen a folyamatban lévő eljárásokkal.

Arról viszont már nem szól a szabály, hogy mi legyen azokkal az etikai ügyekkel, amik a változás előtti időszakra vonatkoznak, de utána indítják meg őket.

Itt is ez a helyzet: 2006 óta már a harmadik etikai szabályzat van hatályban, és nem világos, hogy melyiket kellene alkalmazni, ha egyáltalán lehet bármelyiket. A TASZ szakértője szerint az etikai bizottságnak itt arról kellett döntenie, hogy fellép az etikai szabály megsértése miatt – ami a dolga lenne –, vagy a szabályozás pontatlansága miatt kibújik ez alól. Végül utóbbi történt, de "ha bizottság egy kicsit bátrabb, akkor áthidalhatta volna ezt a joghézagot, úgy, hogy a 2007-ig hatályos etikai kódex alapján dönt az orvosról", magyarázta.

Asbóth szerint akár precedensértékű is lehet az eset, mivel feltételezhetően nem sok orvos járt eddig ugyanígy, tekintve, hogy amúgy is kevés büntetőeljárás indul orvosok ellen. Az ügyben a bíróság mondhatja ki a végső szót, tette hozzá.

Túry Gergely

Az orvosnak egyébként nem ez volt az első zűrös ügye; 2006-ban Pesti Központi Kerületi bíróság kétrendbeli magánokirat-hamisítás (meghamisította orvosi működési bizonyítványát) bűncselekménye miatt ítélte el jogerősen. Később a Magyar Nemzet pedig arról cikkezett, hogy az egyik meddőségi klinika vezetőjeként az orvos olyan eljárást alkalmazott, ami az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottság (ETT-HRB) tagjának 2013-as szakvéleménye szerint klinikai kísérletnek minősül, mégis ellenszolgáltatást kért érte.

Következmények nélkül

A Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrum korábbi főorvosának története azért is érdekes, mert rövid időn belül egy másik, hasonlóan súlyos ügyben is az érintett orvosra nézve kedvező ítéletet hozott a MOK etikai bizottsága. Elsőként a hvg.hu írta meg, hogy első fokon elmarasztalták, de nem zárták ki a kamarából (akkor nem praktizálhatna) azt az onkológus nőgyógyászt, aki pénzt kért – a nem ritkán gyógyíthatatlan – betegeitől életmentő műtétekért, vizsgálatokért és emiatt jogerősen felfüggeszett szabadságvesztésre ítéltek.

A kamara ítélete miatt online petíció indult, Szalóki Ági énekesnő pedig Facebook-oldalán tiltakozott a döntés ellen.