Mit gondolnak: egy 263 méter hosszú, 34 méter széles, 21 méter mély épületnek van jelentős környezeti hatása, ha egyszer befejezik a föld alatti építését? Annyi segítséget adunk, hogy az Országház épülete mindössze 5 méterrel hosszabb, ekkora tömböt képzeljenek el a mélyben. 9000 négyzetméteren, közel egy hektáron terül el. Nos, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási hivatala szerint nincs környezeti hatása egy ekkora épületnek. Ezért ilyen irányú vizsgálat elvégzése sem szükséges, áll a június 1-jén kelt határozatban.

A fővárosi Dózsa György útra tervezett, egyszerre 800 autó, 71 motorkerékpár és 90 bicikli befogadására alkalmas mélygarázsról mondta tehát ki a hivatal, hogy nem kell környezeti hatásvizsgálatot elvégezni. "A döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó", aki mégis megtámadná, az fizessen 125 ezer forintot.

Kellett a döntéshez a kreativitás. A szabályok alapján a 300 parkolóhelynél nagyobb garázsok, parkolóházak, mélygarázsak létesítésekor kötelező lenne hatásvizsgálatot elvégezni. A Liget-beruházást azonban kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány, a járási hivatal pedig annyit állapított meg: országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. Tehát akkor lehetne hatásvizsgálat készítését elrendelni, ha a mélygarázs tömege kihatna a Duna vízhozamára, vagy szeizmikus mozgást okozna a szomszédságban. Hogy a Városligetet, a Dózsa György úti épületeket és a környék lakóit hogyan érinti a dolog, az nem kapott szerepet. 

Napur Architect Kft.

A hivatal állítja, figyelembe vette a vizsgálódása közben érkezett aggályokat. Nem lesz számottevő talajvízszint-emelkedés, és zajterhelés-növekedés sem. A mélygarázst egy évig fogják építeni, reggel 6 és este 22 óra között – de az építési zajterhelés sem fogja túllépni a határértéket. A beruházó ugyanis majd intézkedik a zajcsökkentésről. És most jön az igazán érdekes: "Amennyiben az intézkedések ellenére sem tarthatóak a követelmények (...) a kivitelező kérheti a környezetvédelmi hatóságtól a zajterhelési határértékek betartása alóli felmentést."

A közlekedési zaj növekedését sem tartja problematikusnak a hatóság, de mégis az út kopórétegének megváltoztatását tartja szükségesnek, amitől az aszfalt garantálja a csendet. Egyébként "jelentős környezeti hatás nem várható". Hasonló a helyzet az építkezés idején a légszennyezéssel: lesz ugyan por, és időszakosan átlépi a nitrogén-dioxid mennyisége a határértéket az építési területen kívül is, de mivel nem fog mindig minden munkagép működni, ezért a hatóság szerint nincs ok az aggodalomra. A működő parkoló által kiszivattyúzott károsanyag-kibocsátás sem okoz a határétéknél nagyobb növekedést.

Az építkezés nem érint védett területet, az építési terület mesterségesen burkolt, fákat nem kell kivágni. A mélygarázs "kármentesítéssel érintett területet nem érint", magyarul nincs olyan hely a környezetében, amit kármentesíteni kéne. A Széchenyi Fürdő kútjait nem érintik a munkálatok, azok jóval mélyebben vannak, sok száz méter vastag vízzáró réteg alatt helyezkednek el.

A határozatból kiderül az is, hogy a Széchényi Fürdő közvetlen környezetének megszűnt a műemléki védelme, mert nem felelt meg a műemlékké nyilvánítás céljának áll az Építésvédelmi és Örökségvédelmi Osztály szakvéleményében.