A vezető Fidesz-politikusok által egyéni indítványként benyújtott törvényjavaslat eredetileg csak azt írta volna elő, hogy kötelező piaci árat alkalmazni, vagyis a reklámcégek által adott árengedményt tiltották volna. Az új változat a kormányhivatalok feladatává teszi a tiltott plakátok leszedetését, és darabonként 150 000 forint bírságot szab ki a reklámhordozó (hirdetőoszlop, tábla) tulajdonosára, vagy a médiafelület értékesítőjére, ha az nem azonos a tulajdonossal.

Kampányidőszakban előre be kell jelenteni, hogy melyik cég melyik pártnak vagy jelöltnek hány plakátját teszi közzé és mennyiért. A törvény előírja az egyenlő feltételeket, vagyis itt tiltja meg az árengedményeket. Sőt még azt is megszabja, hogy az egyes listaállító pártoknak és független jelölteknek választókerületenként azonos számú hirdetési helyet kell rendelkezésükre bocsátani. Az átdolgozott szöveg szokatlan módon egy ellenzéki képviselő, az LMP-s Hadházy Ákos indítványán alapul.

Az indoklás nem szól a további szigorítás indokáról, de az eredeti javaslat indoklása szerint annak „célja, hogy megakadályozza a milliárdosok leplezett befolyásszerzési kísérleteit és növelje az átláthatóságot, továbbá, hogy egyes pártok ne váljanak a választási kampányaikat korrupt módon finanszírozott üzleti vállalkozások lekötelezettjeivé. Ez azért fontos, mert

a lekötelezett pártok a közpénzek csalárd, részrehajló juttatásával viszonozhatják a korrupt finanszírozást.”

Mivel a választási eljárási törvénynek és a pártok gazdálkodási szabályainak módosításához a jelenlévő képviselők kétharmados többségének támogatása kell, a törvényjavaslat sorsa bizonytalan. Elfogadása attól függ, hogy az ellenzéki képviselők teljes létszámban ott lesznek-e, és közülük lesz-e, aki a kormánypártokkal szavaz.