"Többet kell tennünk ezekért az emberekért. Amikor a világ tele van konfliktusokkal, elszántságra és bátorságra van szükség, nem félelemre" – ezt a menekültek helyzetével kapcsolatban fogalmazta meg Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A szervezet (UNHCR) jelentést adott közre a világ menekülthelyzetéről és a trendekről – megdöbbentő számokat ismerhetünk meg.

A jelentés kiemeli, hogy összesen 65,5 millió ember él otthonától elszakítva ma a világban. Ez összecseng a kormány által előszeretettel említett milliókkal, akik ugrásra készen állnak, hogy elárasszák Európát. Ez nincs így, az UNHCR bontásában érzékelhető, hogy is állunk. A 65,5 millió három csoportra bomlik:

– a "sima" menekültek (22,5 millió) nagy része szír (5,5 millió) és palesztin menekült (5,3 millió), a legnagyobb új, 2016-ban keletkezett része, 739 ezer ember pedig Dél-Szudánból kényszerült elmenekülni, ahol összeomlottak a béketárgyalások,

– belső menekültek, akik az országukon belül találtak menedékre: 40,3 millió – Szíria, Irak és Kolumbia a legproblémásabb országok e tekintetben,

– menedékkérők, ők más országban kértek oltalmat, 2,8 millió ember globálisan.

Bódi Krisztián

A legtöbb menedékkérelmet 2016-ban Németországban adták be, szám szerint 722 400-at, ami újabb jókora ugrás az előző esztendei 441 900-hoz, és még inkább a 2014-es 173 100-hoz képest. Második a sorban az Egyesült Államok 262 000 menedékkérővel, harmadik pedig Olaszország 123 000 kérelemmel. A következő négy helyen Törökország (78 600), Franciaország (78 400), Görögország (49 800) és Ausztria (39 900) követik egymást.

A 65,5 millió menekültből 10,3 millió fő 2016-ban kellett elhagyja otthonát, kétharmaduk belső menekült. Tavaly 37 ország összesen 189 300 menekültet fogadott be áttelepítés keretében. További mintegy félmillió menekültnek adatott meg, hogy visszatérjen a hazájába, illetve hozzávetőleg 6,5 millió belső menekült térhetett vissza lakóhelyére.

Ráadásul a világ menekültjeinek fele gyerek az UNHCR szerint.

A világban más problémák mellett a menekültkérdés sem az országok teherbíró-képességével arányos módon terheli az államokat. A menekültek 84 százaléka az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban élt, ezen belül is minden harmadik (4,9 millió ember) a legkevésbé fejlett országokban talált menedékre. Alacsony tehát a nemzetközi szolidaritás, a gazdagabb országok részvétele a problémában. Ha a menekültek terhei egy szegény országra hárulnak, az ott is instabilitást és menekülthullámot indíthat el, figyelmeztet az UNHCR.

A jelentés nem tér ki több dologra, áll az UNHCR sajtóközleményében, "nem szól például arról, hogy a menekültekkel és menedékkérőkkel összefüggő kérdések sok országban egyre erősebben átpolitizáltak, hogy néhány régióban egyre súlyosabban korlátozzák a nemzetközi oltalomhoz való hozzáférés jogát és lehetőségét".

Fazekas István

Az UNHCR minden évben elkészíti a Global Trends jelentést a saját adataira, a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) Belső Menekülteket Figyelő Központja (Internal Displacement Monitoring Centre – IDMC) nevű partnerszervezet adataira, illetve a kormányoktól kapott adatokra alapozva.